Pap Márk vodka sour-ja bármelyik múlt századi gentlemen’s clubban megállná a helyét; külseje igazi időutazásra hív minket. Az igazi különlegességét viszont Márk saját készítésű parfüm citrus mixe adja. A kissé keleti fűszerezésű koktél alapja az az enyhén rezes ízvilágú Absolut Elyx.

 „Szerettem volna egy olyan italt, ami egyrészt a saját stílusomat tükrözi, másrészt benne van a La Fabbrica világa is. Így egy könnyen érthető mixet készítettem Absolut Elyxből. Egy tavaszi/nyári hangulatú orientálisabb fűszerezésű sour lett olyan összetevőkből, mint a szerecsendió és a fahéj, de belekerült a saját készítésű parfüm citrus mixem is, amiben különböző hibrid citrusfajták találhatóak. Ha lebontjuk ezt a mixet ízeire, akkor külön-külön megjelennek a szárazabb, fanyarabb és édesebb ízek. Ez itthon kuriózumnak számít. Házi készítésű zsálya tonikkal húztam fel, ami kicsit lazítja az italt.”

„A tetejére két olyan dísz került, amiket különböző La Fabbrica signiture-ökhöz használunk; az egyik egy fél levél, amit befújtunk ehető arannyal. Azáltal, hogy ezt a saját díszítést használtuk ehhez az Absolut italhoz, ilyen téren is jelezzük, hogy ez direkt az Absolut számára készített La Fabbrica koktél.”

Szabó Geri, a La Fabrica bartendere nagyon szereti a klasszikus koktélokat. A szesz szesszel keverés művészete ragadta meg leginkább pályája elején, és azóta is ez a kedvenc területe a bartendingben. Ez a fajta technika igazi kihívást jelent a bartenderek számára, hiszen nehéz két-három alapszesz összetevős italokat úgy kitalálni, hogy azok valami újdonságot is nyújtsanak. Közel állnak hozzá a kesernyés ízek, szívesen használ vermouthokat italaiban, amit viszont nem szeret, de koktélban nagyon jól működik számára, az angol zeller.

„Jön a nyár, így ehhez alakítottam az italomat. Az Absolut Elyx fontos része, a másik szempont pedig az volt, hogy az emberek számára ismerős ízek legyenek benne. Sok esetben szeretünk új ízkombinációkat megismertetni a vendégekkel, de most itt nem ez volt a cél, inkább a textúrával játszottam egy kicsit. Így került az ital tetéje egy passion gyümölcsös chilis hab, a koktél alapját pedig a vodka és a vanília adja. Nem akartam túlgondolni.”

„Sok esetben nyúlok rég elfeledett receptekhez. Izgalmas olyan koktélokat megismertetni az emberekkel, amik 100-150 évvel ezelőtt népszerűek voltak a bárok világában. Szeretek ezekből akár twisteket is készíteni, de ebben az esetben fontos szempont, hogy adjon valami pluszt az edereti italhoz képest. Én általában a saját ízlésem szerint alakítom azt.”

Ádám Sándor, a La Fabbrica bartendere már megjelenésre is a klasszikus stílust képviseli; a rajta látható ing és szövetmellény nagyon elegáns hatást kelt. A csapatban leginkább az ő feladata, hogy megismertesse a vendégekkel a nagy klasszikusokat. Legalább annyira fontos számára az edukáció, minthogy lássa, hogy a bárpulttól elégedetten távodnak az emberek. Ha többet szeretnétek megtudni róla, akkor olvassátok el a La Fabbrica cikk bartender szekcióját.

"Ez a mandarin martini jól tükrözi a világomat, a klasszikus italok iránti rajongásomat. Habár már volt nyolc összetevős koktélom is, egy ideje az a célom, hogy nagyon kevés hozzávalóból alkossak valami komplexet. Ennél a kreációnál egy martini variációt készítettem Absolut Elyxből. A dry vermouth helyett dry sherry került az italba, amit jól kiegészít a cognac-os mandarin likőr. Ettől kap egy kis gyümölcsös jelleget."

"A dísz szintén komplex; egy fekete olívabogyót, egy physalist, azaz földi cseresznyét és egy kék áfonyát tűztem fel egy fa pálcikára. Mivel az olívabogyó sós, a physalis savanykás, az áfonya pedig édes, ha ezt a díszt megeszed a markáns ízvilágú, mégis gyümölcsös martini fogyasztása előtt, nagyon izgalmas ízélményben lesz részed."

Sophia Loren nemcsak a világ egyik legismertebb színésznője és divatikonja, de az olasz szépség megtestesítője. Tehetségét többször is elismerték Oscar és Golden Globe díjjal, azt viszont csak kevesen tudják róla, hogy imád főzni. Sőt, állítása szerint a konyában ételkészítés közben történnek az igazán nagy beszélgetések. A La Fabbrica és az Absolut együttműködéséből létrejött signature koktél, a Loren a csodálatos Sophia előtt tiszteleg. Pap Márk mesélt nekünk az ital keletkezési körülményeiről és arról, hogy az olasz gasztonómia fontos elemei hogy jelennek meg benne.

„Szerettem volna egy olyan italt, ami viszonylag könnyen érthető, mégis van benne egy kis csavar, és még a helyhez is passzol. Volt ennek egy elődje, a Jasmine, ami a legkedveltebb koktélunk lett. Ennek több oka is volt. Egyrészt a név könnyen megjegyezhető, másrészt az, hogy nem volt tól sok összetevős, és azokat is ismerték az emberek, ezért bizalommal kérték, harmadrészt pedig külalakra is nagyon vonzó lett. Ezt igazolja, hogy felkerült több olyan social media oldalra, ahol több ezren kedvelték. Szerettem volna egy hasonló koktélt, így esett a választásunk Sophia Lorenre. Ő egyébként itt az étteremben is megjelenik egy ikonikus festés formájában az egyik ajtón." 

 "A Nápoly aranya című filmben paradicsomárus lányt alakít; ez ihlette a koktél ízvilágát. A szárított paradicsomot Absolut-ban áztattuk, majd kapott egy kis balanszt az ízeiben, sima citrus és egy kis cukor hozzáadásával. A hozzávalók között van még sherry, rózsa és piros bogyós gyümölcsök is, és az elmaradhatatlan prosecco, aminek a kis buborékjai megnyitják az italt. A tetejére szárított paradicsom, ehető ezüst gyöngyök és rózsaszirmok kerültek. Könnyen érthető, letisztult ital, mégis nagyon izgalmas, ráadásul a piros italokat mindenki szereti. És közben ott a csavar; hogy vajon milyen íze lehet egy szárított paradicsomos vodkának úgy, hogy közben semmi köze a sokak által ismert nagy klasszikushoz, a Bloody Maryhez. Ebben az italban pont benne van az, amit képviselni szeretnénk a bárral; hogy különleges, mégis érthető koktélokat kóstolhassanak meg a vendégeink.”

A La Fabbrica csapata

Van egy hely a város szívében, szinte karnyújtásnyira a Bazilikától, ahol egyszerre van jelen a szépség, a tradíció, a kozmopolita stílus, a magas gasztonómia és a vendégközpontú szolgáltatás. A La Fabbrica olasz étterem és bár, olyan formában, amilyet még nem láttunk és tapasztaltunk itthon. Egyszerre szól a hozzánk érkező külföldieknek és azoknak a helyieknek, akik szeretik kiélvezni a város szépségét, és elmerülni annak egyre fejlődő gasztronómiájában. Mi nemrég ott jártunk, beleshettünk a kulisszák mögé, közben pedig Gianni Annoni mesélt új helyéről illetve arról, hogy mi vezette annak idején erre az útra. Megismerhetitek az olasz chef-et, Luca Armellino–t, aki több Michelin csillagos séffel dolgozott már együtt, és New Yorkból költözött Budapestre hat hónappal ezelőtt. Pap Márktól és Ádám Sándortól pedig megtudhatjátok, hogy működik a bár szekció.

Gianni Annonit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni; közel húsz évvel ezelőtt kezdte itthon népszerűsíteni az olasz gasztronómiát különbüző TV műsorokban. Pörgős stílusának és lazaságának köszönhetően hamar megkedvelte a magyar közönség, aztán szépen lassan eltávolodott a médiától, és a háttérből folytatta misszióját. Éttermek beindításán és működtetésén dolgozott és turisztikai, gasztronómiai eseményeken szerepelt. Persze ez nem volt mindig ennyire evidens; családjában jóval konvencionálisabb pályaválasztások voltak jellemzőek, ő viszont feladta az egészségügyben tervezett karriert a gasztronómiáért:

„Amikor Magyarországra költöztem, két évig teljesen mást csináltam, de rájöttem, hogy az nem az én utam. Annak idején a családokban megvolt az a hagyomány, hogy a gyerek a szülei nyomdokaiba lép, aki pedig ezzel szembe ment, arra sok esetben fekete bárányként tekintettek. Az emberre fiatalon a baráti társaság –az én esetemben a gimis mag-, és a szerelem hat legjobban. Ebben a korban viszont az egyetlen lehetőséged az, hogy hibázol, és ezzel nincs is semmi baj, mert van időnk rendbe hozni a dolgainkat az életben, hiszen egyre bölcsebbek leszünk. Én akkor a barátaimmal tartottam, és megtapasztaltam, hogy az élet lehetőségeket nyújt, csak csinálni kell. Itt Magyarországon tudtam meg igazán, hogy ki vagyok. És amikor rájöttem, hogy mit szeretek csinálni, illetve, hogy miért szeretem az embereket ennyire, a gasztronómia egy lépés volt. Az egyetemista haveroknak is mindig hoztam vittem a dolgokat; láttam, hogy e körül érzem jól magam. És végül ez a lendület vitt bele engem ebbe az egészbe. Hihetetlen, de akkor még elég volt a nagymamám receptje ahhoz, hogy valakit elbűvöljek! (nevet) De közben, minden, amit csináltam, a gasztronómiáért volt. Fejlődni akartam; rengeteg időt töltöttem a konyhában, iskolába mentem, nyitott szemmel jártam, és ellestem, amit csak tudtam. Ez mind vitt előre, és most már 23 éve vendéglátózom.”

A La Fabbrica talán az eddigi legnagyobb projekt, amibe belefogott; és azt is megtudtuk, hogy miért: „Hiába nyitottunk meg hónapokkal ezelőtt, még mindig fejlődési szakaszban vagyunk; egy ilyen kaliberű helynek minimum egy év kell, hogy megtalálja a végleges arcát. Minden hónapban változtatunk valamin; van, hogy bekerül egy dizájn tárgy, megjelenik valami újdonság a menün. A konyhán és a báron is van még mit dolgozni, különlegesek szeretnénk lenni, nem egy hely a sok között, hanem egy olyan, ami képviselni tudja a saját identitását. Szerintem egy jó vendéglátóhely titka abban rejlik, ha a vendég otthon érzi magát, nem feszeng, és az ételek és italok terén jó szervízt kap. Ez a két sarkalatos pont.”