A kArton nem egy egyszerű képzőművészeti galéria, annál sokkal több. Kozma Péter felismerve Magyarország lemaradottságát olyan "ízlés nagyhatalmakhoz" képest, mint Japán, Skandinávia vagy éppen Olaszország, miután szert tett egy szép számű magángyűjteményre, úgy döntött, hogy felveszi a harcot, és a magyar emberek számára is lehetővé teszi, hogy ráérezzenek a művészet ízére, bevállalva, hogy néha falakba ütközik. A recept viszont működőképesnek tűnik, hiszen 16 éve ad helyet fiatal művészeknek, különböző vizuális alkotóknak. Nemrég éppen Töttös Kata legújabb Szépség című kiállításán voltunk a kArtonban. Komornik Eszter, a galéria vezetője nemcsak missziójukról mesélt, hanem arról is, hogy mi lett I. Világháború korából fennmaradt márványkorláttal, vagy hogy mi köze a helynek a képregényekhez.

Mi a kArton Galéria missziója, mire specializálódtatok, és egyáltalán hol a helye a budapesti galériák között?

 A galériát 2001-ben hozta létre Kozma Péter; az ő magángyűjteménye volt az alap, ami az évekkel egyre csak bővült – ehhez mérten nem is kereskedelmi, hanem alapítványi galéria vagyunk, ami elsősorban pályázatokból tartja fenn magát, nem pedig eladásokból. Eredetileg két hely funkcionált volna egymás mellett: a képregény és karikatúra múzeum és egy kortárs galéria. Jelenleg e kettő között billeg a mérleg: az elmúlt több mint másfél évtizedben számos képregényes kiállítást szerveztünk, de fotók, installációk, festmények és szobrok is ugyanúgy megfordultak nálunk a lehető legkülönbözőbb művészektől. Ettől függetlenül a kArton a mai napig meghatározó helyet foglal el a hazai képregényes szcéna életében, hiszen számos tematikus programnak ad helyet; ilyen a Képregény Kedvelők Klubja és egyéb workshopok, előadások, illetve gyakran keresnek meg minket külföldi együttműködések kapcsán is. Ez az egyetlen ilyen galéria az országban, és a korábban rendezett aukcióinknak elvitathatatlanul nagy szerepe volt abban, hogy a képregények is belépjenek Magyarországon a műtárgypiacra. Azt is mindig fontosnak tartottuk, hogy fiatal, frissen végzett művészeknek és különböző vizuális projektnek is lehetőséget biztosítsunk: tavaly például nálunk volt megtekinthető Magyarország legnagyobb egybefüggő matricafala az Inspiral Matrica Napok keretében.

Ismerd meg a galéria nem mindennapi történetét!

Aki ismeri Töttös Kata munkáit, egyből érteni fogja, hogy miért tartozik a hiperrealista stílust követő képzőművészek közé. Festményei annyira élethűek, hogy első látásra simán fotónak tűnnek. Sokunk számára elképzelhetetlen, hogy lehet ilyet alkotni. Vannak viszont emberek, akik egyszerűen megkapják ezt a tehetséget, amihez mindenképpen párosul nagy adag szorgalom is. Közel húsz éve láthatjuk munkái által a szépség különböző arcait, és ennek a kutatásnak megkoronázása április 13-án, csütörtökön nyíló kiállítása a kArton Galériában. Kata viszont nemcsak munkáival emelkedik ki a magyar kortárs művészek közül, tipikusan az a nő, akire felkapja az ember a fejét; egyfajta misztikum lengi körül. Mi most megpróbáltuk megtörni kicsit páncélját, és legnagyobb örömünkre, a beszélgetésnek egy különösen személyes interjú lett az eredménye.

A művészetedben központi szerepet kapnak a média által istenített tökéletes nők, akiket sokszor elég ironikusan ábrázolsz, ha jól tudom, ezáltal is szót emelve a nők által megélt megfelelési vágy ellen...

Azt azért nem mondanám, hogy nincs bennem az az érzés, hogy meg kell feleljek különböző kritériumoknak. Fontos számomra is, hogy szép és jó feleség legyek, hogy rendben legyen otthon a ház. Persze a lehetőségekhez mérten. Ha már mindenképpen az okát keressük annak, hogy miért pont ezek a tökéletes megjelenésű nők a modelljeim, a tinédzserkorom nagy inspirációjához, a szecesszióhoz kell nyúlnunk. A szecesszió valójában ugyanazt csinálta, mint most a média: az idealizált nőket helyezte előtérbe. Akkoriban a művészek a táncos- és arisztokratanőket tették a plakátjaikra, és most is ez van, ha megnézed az óriásplakátokat. Nem változott a világ. Nálam ez teljesen ösztönösen jött, egyszerűen ilyen szép nőket szerettem volna megfesteni.

Ugorj fejest Töttös Kata világába!