A Moscow Mule neve ellenére az Egyesült Államokból indult világhódító útjára. Kihagyhatatlan összetevői a vodka és a gyömbérsör; utóbbit már az 1700-as években is fogyasztottak Angliában, viszont ekkor még alkoholtartalma is volt. Bár az alhoholtilalom idején valahogy kikopott a köztudatból, jó ideje reneszánszát éli. Gyuri egy házi almás verziót készített ehhez a koktélhoz. 

Saját szavaival:

Ez egy klasszikus Moscow Mule újragondolva, aminek teas ízvilága tökéletesen passzol a téli hónapokhoz.

Szekeres Gyuri Cosmoja külsőre nagyon hasonlít az eredeti verzióra, viszont az összetevőket tekintve egy jó nagyot csavart rajta. A gránátalmával fuzionált Absolut Blue, a gin és a balzsamecet teszi a megszokottnál pikánsabbá teszi a koktélt.

Saját szavaival:

Ez egy Cosmopolitan twist, amit kicsit fűszeresebb irányba terelgetem, azáltal, hogy a narancslikőr helyett Slo gint használtam. Ettől egy igazán izgalmas, szexi ital. lett.

Szekeres Gyuri, a Blue Fox The Bar bartendere a hideg téli hónapokban szívesen készít fűszeres, lélekmelegítő koktélokat. Az Asian Wind különlegességét a jázmin teás mézvíz és egy egzotikus gyümölcs, a kaffir lime adja, ami a thai konyha egyik fő alapanyaga. 

Saját szavaival: Fűszeres, száraz inkább savanykás hosszú ital, a kaffir lime frissítő üdeségével.

Szekeres Gyurinak, a Blue Fox The Bar bartenderének egyik kedvenc fűszere a kardamon, amit szívesen használ koktélkészítés közben is; jelen esetben az Absolut Blue-t fuzionálta vele. A tél insprálta a Lily Fleurt, amit a fehér vermuth roppanóssá, a szólőszem pedig selymessé tesz. 

Saját szavaival:

Ez egy édes fűszeres ital, az évszakot tekintve használtam a fűszereket. Letisztult, de közben nagyszerű koktél.

Szekeres Györgyöt, a Blue Fox The Bar bartenderét lassan tíz éve szippantotta be az italok világa. Bár a bartenderek népszerűsége elég nagy, végül is ők a bárok rocksztárjai, nem minden esetben ez a fő mozgatórugó. Szerinte bartendernek lenni valójában nem is munka, hanem életstílus; ő szabadidejében is szívesen tanul, fejlődik, így rendszeresen jár kóstolókra, mesterkurzusokra. Végignézve rajta, tökéletes összhangban van a bárral, ahogy a koktélok is, amiket készít a rá jellemző laza eleganciával. A tél apropójából négy különleges, fűszeres kokéllal készült, a vele való beszélgetés során pedig megtudhattuk, hogy mit jelent, ha egy alappárlatot fuzionálnak, érdemes-e figyelembe venni a legújabb prezentációs trendeket, vagy, hogy mi a jó dinamika a vendég és a bartender között.

Itt vagyunk a Blue Foxban The Barban. Milyen ez a hely?

Ebben a kis „rókalyukban” mindenki megfordul, kezdve a Kempinski gazdag, szofisztikált vendégeitől, azokig a turistákig, akik spontán ugranak be egy italra. Talán leginkább a hanyag eleganciával tudnám jellemezni. Nem láttam még ehhez fogható helyet; maga a környezet sok mindenhez teret ad; hétvégente élőben szól a jazz, de van, hogy DJ pörgeti a lemezeket.

Szakmailag és fellépésileg is nagyon profinak tűnsz. Milyen típusú ember vagy? Hogy viszonyulsz az italkészítéshez?

Ennyi év után már inkább érzésből találok ki vagy készítek el egy italt, ami nagyrészt abból fakad, hogy van már múltam, de ugyanilyen fontos, hogy olyan emberektől inspirálódhattam és tanulhattam, akik a szakmai nagyjai, legyenek bartenderek, chefek vagy sommelier-k. Aztán sokat segít a fejlődésben az is, hogy rendszeresen járok kóstolókra, és több mesterkurzuson is részt vettem már. Egyrészt egy fuvallatként jön egy ízvilág, amit elképzelek, másrészt ott az alapszeszek ismerete. Vodkával kicsit könnyebb dolgozni, mivel semleges az íze, sok mindenhez fel lehet használni. Amikor összeáll a fejemben, hogy nagyjából mit szeretnék, azt utána ki is kell kísérletezni, hogy kialakuljon a szükséges balansz, ami elengedhetetlen egy jó italhoz. Az új koktélok kitalálása során egyébként nagyon sok minden adhat ihletet; egy zene, egy illat vagy egy élmény. Ezek egyébként nemcsak az ízekre vannak ilyenkor hatással, hanem a prezentációra is; arra, hogy szervirozom az adott italt. Egy koktél nagyon komplex dolog; ugyanolyan fontos az ízvilág, a név, és az, hogy mit szeretnék átadni vele. A cél az, hogy jó élményt kapjon a vendég, és ha ő mosolyog, akkor én is.

Mi az, ami megfogott ebben a szakmában?

Tizennyolc évesen, még az egyetem mellett kezdtem el ezzel foglalkozni, és akkor az volt a legizgalmasabb számomra, hogy egy gyümölcsből vagy bármilyen más szilárd alapanyagból hogy lehet egy cseppfolyós csodát létrehozni. Első körben a párlatok világa fogott meg. Nem Tom Cruise akartam lenni a Koktél című filmből, nem a pózolás érdekelt az egészben, inkább a technológia és az egész miértje húzott be. Persze a csinos csajok, az impozáns környezet sem volt ellenemre, amiben már eleve otthonosan mozogtam. Közben megjártam külföldet is, és ez sokat segített a fejlődésben; többek között ez is tette lehetővé számomra, hogy mára profi környezetben, profi italokat készíthetek.

Mind a négy ital fuzionált vodkával készült. Ez a technológia nagyon jellemző rád?

Szeretem használni ezt a technológiát, mert plusz karaktert ad az italoknak. A modern bartendingben az, hogy fuzionálunk, nem varázslat, szinte már mindennapos. Ez egyébként nem más, minthogy légmentesen fűszerekkel lezárjuk az alapszeszt, és sous vide-dáljuk. Ha nem vodkáról beszélünk, akkor azokra az ízekre szeretek ráerősíteni, amik amúgy is jellemzőek az adott érlelt italra. Ez lehet akár még pálinka is.