Design. Képzőművészet. Művészetmenedzsment. - szól a HybridArt mottója. Erdélyi Szabolcsot a magyar képzőművészet iránti rajongása késztette arra, hogy otthagyja a reklám világát, hogy egy sokkal kockázatosabb „üzletbe” vágjon. Művészetmenedzsmenttel sehol nem könnyű foglalkozni, hát még itthon. Ennek ellenére az idő őt igazolta; az ügynökség által jelenleg több hazai művészt közvetít az Öböl menti országokba, ráadásul még arra is van a HybridArtnak kapacitása, hogy különböző művészeti csereprogramokat, művésztelepeket, pályázatokat szervezzen, így lehetőséget adva minél több fiatal művésznek megmutatni magát. Hét éve szervezője az Art Moments-nek, ahol évről évre próbálják a minél inkább befogadhatóbb művészeti programokba bevonni az embereket. Szabolcs mellett Klimo-Kormos Petronella és Szilágyi Róza Tekla dolgozik a projekteken. A lenti interjú kisebb betekintést nyújt a munkájukba.
Mi a HybridArt missziója?
Szabolcs: 2005 óta működünk a kortárs vizuális művészet területén azzal a céllal, hogy a klasszikus formákból és keretekből kilépve, minél szélesebb körben ismertté tegyük a hazai és külföldi képzőművészetet és designt. Ennek szellemiségében szervezzük már évek óta az állandó programjainkat; ezek az Art Moments fesztivált, a Cégér – Jó bornak tervezz címkét!, ami egy gasztro-design pályázat, a Zenith Art Exchange nemzetközi művészeti csereprogramunk és a Hybridart Camp Upcycling művésztelep programok. Ezeken kívül pedig ott van galériánk a belvárosban.
A HybridArt Space mennyire funkcionál klasszikus galériáként?
Petra: Ahogy a neve is mutatja, ez nem egy klasszikus kereskedelmi galéria. Minden olyan kezdeményezésnek próbálunk teret adni, amely nem a megszokott művészeti standardokat célozza meg. Elsődleges szempont a kiállítótér életében, hogy főleg fiatalokról fiataloknak szóljunk.
Itthon még mindig gyerekcipőben jár a művészetmenedzsment. Sok művész panaszkodik, hogy nincs lehetősége igazán befutni, és ha jobban belegondolunk, még mindig az a jellemző, hogy valaki akkor lesz sikeres legtöbb eseben, ha a brandépítéshez is ért, és jól tudja képviselni magát. Van ebben fejlődés?
Szabolcs: A klasszikus kereskedelmi galériák profit orintált üzleti modell alapján működnek, aminek célja az értékesítés, ezért leginkább már ismert „befutott” művészekkel dolgoznak. Egy pályakezdő művész esetében korlátozottak a lehetőségek a bemutatkozásra, ezért szerveztük meg a idén is a friss diplomás művészeti hallgatók részére az Entrée elnevezésű kiállítási programunkat. Az eseményen hét magyar művészeti felsőoktatási intézmény diplomaanyagiból állítottunk össze egy nagyon izgalmas tárlatot több mint száz pályakezdő művészét bemutatva. A program helyszíne a Budavári Mikve. Ennek az atmoszférája különösen érdekessé teszi a kiállítást. Hybridart Space-ben, a belvárosi galériánkban szintén a fiatalokra helyezzük a fő hansúlyt.
Hogy lehetne a szélesebb közönséghez is eljuttatni a magyar képzőművészeket?
Róza: Erre a kérdésre egy példával válaszolnék: október folyamán az ALLEE bevásárlóközpont közreműködésével az Art Moments fesztivál részeként létrehoztunk egy Allee Art Gallery névre hallgató pop-up műteremházat. A több száz négyzetméteres, a bevásárlóközpont frekventált részén látogatható helyszínre három kortárs képzőművész – Bardon Barnabás, a NextArt Galéria művésze, valamint Gaál Katalin és Rózsa Luca Sára – költözött be. Ők az egy hónapos időszak alatt itt dolgoztak, úgy, hogy az érdeklődő látogatók megszólíthatták őket, szóba elegyedhettek velük. Na, ennek a projektnek kifejezett célja volt az, hogy olyan szokatlan, azonban látogatott helyszínre emeljünk be kortárs képzőművészeti projektet, ahol a projekt meglepetésként hat és látogatószám a helyszín köztér jellegéből adódóan garantált. Természetesen a lehetőséget kihasználni és a szélesebb közönséggel való kommunikációs helyzetet megteremteni még csak a kezdet.
Kit hoznátok fel példaértékűnek a jelenlegi fiatalok közül, és miért?
Szabolcs: Itthon és a nemzetközi művészeti színtéren leginkább Szőke Gábor Miklós szobrászművész neve a legismertebb. Gábor hosszú évek óta nagyon tudatosan építit magát, és a köztéri szobrai, művészeti installáció hihetetlen népszerűek Moszkvától Budapesten át Atlantáig. Az ő nevéhez fűződik a Groupama Arénánál található Fradi Sas, illetve a világ legnagyobb madár szobra, mely az Atlanta Falcons NFL csapat most átadott új stadionja előtt várja a sportág szerelmeseit. Gáborral több közös munkánk volt az elmúlt pár évben. Ezek során egy hihetetlenül precíz és jó látásmóddal rendelkező fiatal képzőművészt ismerhettem meg.
Érdekel, hogy kerülnek magyar képzőművészek alkotásai a gazdag arab országokba?
