Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Absolut Budapest


Rendszerekre hangolva - Interjú Gryllus Ábrissal

2016. január 08. - absolut_hu

abris_portre_logozott.png

Gryllus Ábris generációjának egyik legsokoldalúbb művésze. Folyamatosan az új kihívásokat keresi, otthonosan mozog a vizuális művészetben és a hangrendszerekben, és van, hogy ezt a kettőt össze is köti. Az biztos, hogy amiben benne van a keze, valami újszerű, izgalmas alkotássá válik. Munkái folyamatosan szembe jönnek velünk, hol az utcán, hol a kíber térben. Mégis mi mozgatja, milyen személyiség bújik meg a név mögött? Ez is kiderül a lenti interjúból.

Ha valaki kicsit jobban utánanéz annak, hogy mit csinálsz, különböző cimkékbe botlik- dj, producer, grafikus, képzőművész. Te hogy definiálod azt, hogy ki vagy?

Ha megkérdezik, hogy mivel foglalkozom, akkor nagyon nehezen tudok erre válaszolni. Ha magamat kell definiálnom, akkor biztos, hogy nem skatulyák mentén teszem. Különböző dolgokat csinálok, különböző területeken, különböző eszközökkel. Mindegyikről elég jól tudom, hogy miért, és mit szeretnék vele abban a pillanatban kezdeni. Azt mondanám, hogy inkább a folyamatok definiálnak engem. Ahogy nagyon irtózom a rutintól és a kitaposott dolgoktól, ugyanúgy kényelmetlenül érzem magam ezektől a jelzőktől is. Úgy érzem, hogy ezek rám inkább korlátként hatnak, mintsem motivációként. Mások tisztában vannak azzal, hogy pontosan miben szeretnének kiteljesedni, nálam ez máshogy működik. Persze egy szóval sem mondom, hogy néha nem irigylem ezeket az embereket, de ilyen vagyok.

Gyerekként mi akartál lenni?

Biológus.

Hogy sikerült ilyen messze kerülnöd tőle?

Gyerekként nagyon sokat kirándultunk, rajongtam az állatokért és a növényekért, ami ma is jellemző rám, de már általános iskolában elindultam afelé, amit most csinálok.

Fel tudod idézni, hogy mikor volt az, amikor elkezdtek érdekelni a hangok?

Emlékszem, volt egy átmenet. Tanultam zongorázni, de aztán abbahagytam, sajnos lusta voltam gyakorolni. Nagyon jó tanáraim voltak, akiktől kaptam egyfajta megközelítést , de ez a megközelítés aztán elkezdett egyre kevésbé a klasszikus értelemben zenei lenni. Arra is emlékszem, hogy már egészen kiskoromban viszonylag sok időt töltöttem el bizonyos hangok megfigyelésével; például ahogy pattog otthon a fűtőtest, vagy ahogy az erdőben baromi messziről hallod, ahogy percegnek a kis dolgok. Ezeket mindig nagyon élveztem. Aztán elkezdtem reprodukálni őket. (nevet)

Tudj meg még többet Ábrisról!

Tovább
süti beállítások módosítása