A Humen Magazin 2011-es indulása óta sokat változott a meleg közösség megítélése Budapesten; úgy tűnik az emberek egyre nyitottabbak. Egy dolog viszont hiányzik; az a fajta pezsgő meleg közösségi élet, ami a 90-es években volt jellemző a városra. Erdei Zsolt, a Humen Media vezetője évek óta azon dolgozik, hogy ezt az űrt egyre inkább betöltse, valamint hogy minél több platformon lehetőséget nyújtson a párbeszédre a melegek és a heterók között. A héten zajló Humen Fesztivál apropójából ültünk le vele beszélgetni. Zsolt többek között arról mesélt nekünk, hogy látja ő az LMBTQ közösség jelenlegi megítélését, milyen űrt szeretne betölteni a város turisztikai életében, és honnan hova jutott el Humen Fesztivál az elmúlt három év alatt.
A Humen Magazin 2011-es indulása óta Budapest és a benne élő emberek is sokat változtak. Te mit tapasztaltál az elmúlt hét évben; miben fejlődött, miben lett más?
Az biztos, hogy hét év alatt rengeteg minden változott. Sokan mondják, hogy a 90-es években pezsgő meleg élet volt Budapesten, ami aztán egyre inkább lecsengett. Arra az időszakra nem emlékezhetek, hiszen még gyerek voltam, a napjaim nagy részét az töltötte ki, hogy suliba jártam (nevet), de ha visszagondolok, hogy mi volt a helyzet 2011-ben, amikor elindult a Humen, emlékszem, hogy sokkal több ilyen jellegű szórakozóhely és bár volt, mint most. Teljesen átalakult a meleg élet, viszont az emberek, és az emberek szemlélete az abszolút elindult a nyugat-európai irányba.
Te hogy látod, mennyire elfogadó a város az LMBTQ közösséggel?
Nekem személy szerint soha nem volt semmilyen problémám. Régen együtt laktam egy meleg párral, és amikor a szomszéd 50-60 körüli szomszéd hölgy egy véletlen folytán megtudta, hogy ők együtt vannak, egy pillanatra meglepődött, de következő nap is ugyanolyan kedvesen köszönt. Egyébként érdemes a régi társasházakat megnézni, ott nagyon vegyes a kör a lakókat illetően. Ezeken a helyeken senkinek nincs problémája a meleg közösséggel és az elfogadással. Alapvetően úgy gondolom, hogy Budapesten ezzel nincsen baj. Vidék azért más, bár az olvasóktól hozzánk eljutó információk alapján ott is elindult a változás. Szeged, Pécs és Győr kimondottan jön fel Budapest mellé, ami szerintem főleg abból adódik, hogy egyetemi városokról van szó.
Mit gondolsz, minek tudhatók be ezek a változások?
Köszönhető egyrészt a generációváltásoknak, másrészt annak, hogy egyre több külföldi van Budapesten, és nem csak turistaként, hanem expatként is. Szerintem egészen addig nincsen gond, amíg az ember kizárja azt, amit a környezete – az ő véleményével egyébként ellentétesen – mondani akar neki, és kizárólag azzal foglalkozik, amit ő gondol. Sokszor ez probléma, mert az emberek befolyásolhatóak. Ezt szoktam is figyelni, akár ha egy tárgyalásra megyek, vagy ha beülök egy taxiba; szerencsére nem találkozom negatív reakciókkal. Hat-hét évvel ezelőtt egy ügyfélnek rengeteg dolgot el kellett magyarázni arról, hogy mi is ez az LMBTQ célcsoport, egyáltalán miért van szükség a magazinra, ma pedig odamész és tudja, sőt, természetes neki! Az emberek sokat utaznak, egyre többet látnak, illetve az is segít, ha valaki pár évet külföldön él vagy tanul teljesen más környezetben, ahol új dolgokat ismer meg. Ezek a tapasztalatok pedig nem csak minket érintően változtatták meg ezeknek az embereknek a világképét, a nézeteit, hanem minden másban is.