Hány olyan művész van, aki élete során nem futott be, szegényen tengette napjait, egész életében a megnemértettséggel küzdött, majd halála után vagyonokért keltek el munkái. Érdekes módon van bennünk egy olyan fals elképzelés, hogy régen minden jobb volt; a múlt mindent megszépít; kapcsolatokat, emlékeket és igen, sokszor a művészetet is. A kortársművészet egyáltalán nincs könnyű helyzetben, pedig ahogy a nevében is benne van, nekünk és rólunk szól itt és most. Ezért is lenne különösen fontos, hogy értékelni tudjuk; ahhoz azonban először értenünk kell. Ezt ismerte fel Benyovszky-Szűcs Domonkos, aki képzőművészként és tanárként is tapasztalta, hogy az emberek fejében sok a homályos rész a kortárssal kapcsolatban. Ez motiválta abban, hogy elindítsa az Értsd a Kortárst! kurzust, ami abból a tézisből indul ki, hogy a kortárst nehéz megérteni a korábbi korok művészete nélkül. A tematika összeállítása során figyelt arra, hogy a laikus érdeklődő ugyanúgy megtalálja a számítását, mint az, akinek már van előképzettsége. Az előadások során a résztvevők párhuzamosan haladnak a korai és kortárs művészetek mentén, ami lehetővé teszi a művészet mélyebb összefüggéseinek megértését, és ezáltal a művekhez is közelebb kerülnek. Természetesen a lenti interjúban az Értsd a Kortárst!-on kívül Domonkos művészete is szóba kerül, ahogy Budapesthez fűződő viszonya is. 

Valószínűleg az iskolai tanulmányaink miatt van, hogy ha művészetről van szó, szívesebben tekintünk a múltba. Sok ember számára megfoghatatlan, érthetetlen, nyers a kortárs művészet. Te mit szoktál mondani az  „Ilyet én is tudnék csinálni!” reakciókra?

Igen, ez egy nagyon gyakori reakció, amit szinte csak a kortársakkal kapcsolatban hallani. Ami számomra azért is érdekes, mert ez minden műalkotásra érvényes. Ami egyszer már létrejött, azt képességeink és motivációink alapján újra elkészíthetjük, hasonló formában. A klasszikus művészettörténeti alkotások esetében erre persze nem gondolunk, mert meglehetősen időigényes volna, már csak egy egyiptomi falképhez is hasonlót alkotni. Mivel a történeti korok műalkotásai egy szélesebb közönség számára elfogadottak, úgy gondoltam, hogy ezek segítségével könnyebben megközelíthetővé válhatnak a kortársak is.  Ezért az Értsd a Kortárst! előadásokon a klasszikus művészettörténeti korszakokkal párhuzamosan nézünk olyan mai alkotókat, akik témában, koncepcióban, motívumban vagy módszerben kapcsolódnak a múlthoz. Az előadások helyszínét is az alapján választottam, hogy a művészet megszokott színterein kívüli essen, ezzel is hangsúlyozva a művekben felmerülő kérdések életszerűségét.    

Mi az, amitől izgalmas lehet egy laikus számára a kortárs képzőművészet? Mit kell ehhez tudnia az illetőnek?

Talán a kortársakkal kapcsolatban az a legizgalmasabb, hogy a saját korukra reflektálnak, ami egyben azt a valóságot is jelenti, amiben mi élünk. Nyilván egy new york-i vagy shanghaj-i művész valósága sok szempontból alig hasonlít egy átlagos budapesti életéhez, mégis vannak olyan közös tapasztalatok, amelyek mentén kapcsolódni tudunk. Hiszek abban, hogy ezek a felismerések mindenkinek a világképét gazdagíthatják. Épp ezért az előadásokon a művek megközelítése mindig az alkotók nézőpontján keresztül történik. A kortársaktól származó gondolatok közelebb hozzák az alkotók világát, hiszen mindannyian erre vágyunk, egymás megismerésére és megértésére. Ezzel együtt azonban az is fontos számomra, hogy a művészet nem rögzített jelentésekkel dolgozik, tehát a művek sosem adják magukat azonnal. Az előadásokon nem pusztán az a cél, hogy érthető legyen az alkotói szándék, hanem, hogy felfejthetők legyenek a tágabb kulturális összefüggések is, ami számomra különösen érdekes aspektusa ennek a világnak.