Talán mindenkinek ismerős az érzés, amikor lemegy egy bárba, leül a székre, és odalép hozzá a bartender. Néhány esetben odáig jut a történet, hogy az ember kikér egy italt, a bartender pedig kiszolgálja. Pedig ez sokkal többről szól! A bárkultúra lassan itthon is kiterjeszti szárnyait, egyre többen dolgoznak a pult túloldalán azért, hogy az itallal együtt élményt is adhassanak a vendégnek. Mi arra gondoltunk, hogy emeljük a tétet. Egynél már csak több kreatív ember izgalmasabb, úgyhogy összehoztunk pár találkozót, az pedig, hogy ezután mi történt, szereplőinken múlt.

Sonyában és Viviben az az egyik közös pont, hogy mindketten nőként próbálnak érvényesülni egy férfiak által uralt világban. Persze nemcsak a sorstársság hozta össze őket, hanem a tetoválások iránti érdeklődés és a jó italok szeretete is. Olvasd el, miről beszélgettek a találkozás során!

EGY TETOVÁLÁS NEM TETOVÁLÁS 

S: Mi van a karodra tetoválva?

V: Azt jelenti, hogy „Kerüld a rosszat és cselekedjél jót, keresd a békességet és tartsd meg azt.” Valójában ez egy életbölcsesség. Nem mindig látom a tetoválást, néha el is feledkezem róla, de fontos, hogy rajtam van, egyfajta útmutató számomra. Nehéz egy olyan mondatot magadra tetováltatni, ami végigkövet életed során, de azt gondolom, hogy ez olyan.

S: Mikor csináltattad?

V: Három éve.

S: Történt valami az életedben, ami kapcsán készült?

V: Van jó pár tetoválásom, és általában nem egy konkrét esemény kapcsán készülnek, hanem csakúgy jön egy ötlet. A tetoválásban nagyon szeretem azt az egész feelinget, amikor készítik. Azt, hogy ott ülsz, és felkerül rád.

S: Nekem is van pár tetoválásom, és azt vettem észre magamon, hogy általában miután megszületik bennem az ötlet, még 3-4 évig csiszolgatom magamban, próbálom kitalálni, hogy hova kerüljön, és egyszercsak ráveszem magam. Bár a legutóbbi kettő között két év telt el, és most is két év után megint megyek.

V: Nekem az első kettőnél volt pont ez. Nagyon jól át akartam gondolni, mielőtt megcsináltatom, de most van két újabb, amik egyébként elég picik. Itt csak azt éreztem, hogy mindegy, csak úgy legyen. Persze ezeknek is van jelentése, de azért kevésbé hangsúlyosak, mint mondjuk egy teljes hát. Azt biztos sokáig tervezgetném, és jól átgondolnám.

S: Nekem is van egy a hátamon, azt fogjuk majd bővíteni.

V: Hallottam, hogy benne voltál egy Intimissi kampányban. Rendszeresen modellkedsz?

S: Nem modellkedem. Az Intimissi kampánynak is az az érdekessége, hogy mindennapi embereket kértek fel arra, hogy szerepeljenek benne. Én zenészként vagyok ott. Viszont amikor leforgatták ezt a reklámot, akkor mindenkinek, akinek volt tetoválása, durván lealapozták. Volt egy lengyel személyi edző csajszi, akinek sokkal több tetoválása van, mint nekem. Na, neki egy órán keresztül alapozták az egész karos tetoválását. Mondjuk nekem nincsenek nagyon látható helyen a mintáim, nem is tetszik, amikor hangsúlyos egy tetoválás, viszont a következő már egy kicsit fog látszani.

Nézd meg, hogy még miről beszélgettek a csajok!

Fotó: Boldog Attila

Mátravölgyi Vivien vendéglátó családból jön, ahol valahogy magától értetődő volt, hogy az összes lány ezen a területen köt ki. Vivi ma már nemcsak a pultban mozog otthonosan, de igazi mestere lett a koktélkészítésnek is. Még akkor is, ha a szerénység nehezen engedi neki, hogy annak nevezze magát. Folyamatosan figyel, tanul és inspirálódik. Szeret alkalmazkodni a szezon nyújtotta lehetőségekhez, így az italaiban gyakran előfordulnak friss gyümölcsök, zöldségek. Jelenleg a KIOSKban találjátok meg, ahol a konyhával összedolgozva alkotja meg különlegességeit. A lenti interjúban most jobban megismerhetitek a város egyik legbájosabb bartenderét.

Mi volt a legextrémebb vagy legfurább koktél, amit csináltál?

Nem tudom, hogy kinek mi számít a legextrémebbnek, de ami hirtelen eszembe jut, az egy jagermeisteres koktél volt, amit egy versenyre készítettem. Volt benne egy bizonyos puerh tea, ami már magában nagyon extra, de így ez a kettő együtt meg pláne. Ha valahogy jellemeznem kell az italt, azt mondanám, hogy nagyon száraz és férfias.

Mit szeretsz a legjobban a bartenderkedésben?

Azt, amikor lehet kreatívoskodni, új dolgokat kitalálni, és ha ez valakinek tetszik is, akkor pozitív megerősítésként még jobban arra sarkall, hogy jó úton járok. A másik rész, amit nagyon szeretek, amikor érdekes emberekkel találkozom, vagy nem mindennapi helyzetekben beszélgetünk arról, hogy ki mit csinál az életben.

Mesélj arról, hogy mi vonzott az italok közelébe, és hogy kerültél a pultba!

Nagyon egyszerű vonatkozása van, csakúgy, mint a nővéreim is, én is a vendéglátást választottam. Azt is mondhatjuk, hogy beleszülettünk ebbe, hiszen apukáméknak volt egy üzlete, és így adta magát a helyzet, hogy követjük őket. Nem feszültem rá, egyszerűen csak így hozta az élet.

A bartenderkedéssel sok esetben együtt jár az éjszakázás. Te amúgy is éjszakai bagoly vagy?

Nem mondanám. Nyilván sokat járok az éjszakába, ezt azért nem tagadhatom, 23 évesen nagyon élem ezt, de itt a KIOSKban nem jellemző, hogy hajnalig itt vagyunk. Úgy gondolom, hogy a bartenderkedésnek nem mindig az éjszakába nyúlás a lényege. Persze volt olyan munkahelyem, ahol teljesen átmentünk az éjszakába, és azt ideig-óráig lehet bírni, de pár év alatt teljesen kimeríti az embert. Amúgy ott sokszor el is vész az egész lényeg, mert hajnali négykor nem biztos, hogy Negronit kérnek tőled, sokszor egy vodkaszódával is beérik. Persze ezt is szívesen megcsináljuk, mert nemcsak koktélokból áll a világ, de ezekben a helyzetekben nem sok tudásra és kreatívitásra van szükség.

Érdekel mik Vivi kedvenc budapesti helyei?

Talán mindenkinek ismerős az érzés, amikor lemegy egy bárba, leül a székre, és odalép hozzá a bartender. Néhány esetben odáig jut a történet, hogy az ember kikér egy italt, a bartender pedig kiszolgálja. Pedig ez sokkal többről szól! A bárkultúra lassan itthon is kiterjeszti szárnyait, egyre többen dolgoznak a pult túloldalán azért, hogy az itallal együtt élményt is adhassanak a vendégnek. Mi arra gondoltunk, hogy emeljük a tétet. Egynél már csak több kreatív ember izgalmasabb, úgyhogy összehoztunk pár találkozót, az pedig, hogy ezután mi történt, szereplőinken múlt.

Weiler Péter, képzőművész és performer a Barakához tartozó AKABP Bár bartenderével, Vilics Tamással találkozott. Ennek nemcsak egy személyre szabott koktél lett az eredménye, hanem egy izgalmas beszélgetés is. Mi érdekli a bartendert, ha szembe találja magát a művésszel, és milyen kérdések foglalkoztatják a művészt az italokkal kapcsolatban? Azonnal kiderül.

VODKA 

WP: Tomi, mesélj nekem a vodkáról légy szíves, máig nem tudom, hogy miből van.

VT:  Az Absolut búzából készül, és elég selymes, lágy íze van, főleg az Elyxnek.

WP: A vodkában az a jó, hogy tudod használni sokféle italhoz, mert valójában nem nagyon van íze, ugye?

VT: Igen, bár az általános tévhit, hogy nincs íze, mert ha például többféle vodkát megkóstolsz, és figyelsz, megtalálod a jellegzetes jegyeket. Az egyik kicsit csípősebb, a másik könnyebben csúszik és, van, amelyiknek kimondottan lágy, világos íze van, vagy éppen citrusos, ropogósabb. Hozzád milyen ízvilág áll közelebb, az édes vagy a savanykásabb?

WP: A vodkát csak keverve szeretem.

VT: A rövid vagy hosszabb italokat iszod inkább?

WP: Szeretem a hosszabbakat, mert azokban több a kreativitás, de az ügyes shotokat is értékelem.

Nézd meg mit készített Tamás Péter számára!

Vannak egy művész életében olyan meghatározó pillanatok, amikre nemcsak egyszerű mérföldkövekként tekinthetünk, hanem igazán nagy pillanatokként. Bársony Bence a május 28-i kiállítására különleges dologgal készült. A kép már méretéből adódóan is impozáns volt, de a téma, a megvalósítás és az üzenet még ennél is erősebb. Hogy zajlik egy ilyen fotózás? Milyen nehézségekkel találták szembe magukat a készítők, és hogy került Brad Pitt a tankra? Bársony Bence beavat minket.

KONCEPCIÓ

"Az Absoult Vodka megkeresése után, nem sokat kellett gondolkoznunk, hogy milyen meglepetéssel készüljünk a party kiállítás látogatóinak. Peleskey Bence barátommal már régen terveztük, hogy készítünk olyan közös kép sorozatot, amelyen Én is, mint alkotó szerepelek vizuálisan. Azon a héten pont jött egy lehetőség, hogy egy működőképes katonai forgalomból kivont tankot vegyünk birtokunkba egy fotózás erejéig. Nem volt nehéz kitalálni, hogy Én a haditudósító, dokumentalista fotós szerepét fogom betölteni, aki végig frontvonalon kiséri társait, és döbben le a háború borzalmain."

BACKSTAGE

"A fotózást megelőzően, Bence már felmérte a terepet, és mire a fotózás napja eljött már minden készen állt, hogy jó anyagokat készítsünk. Ő szerezte a ruhákat is, de persze mindig mindent egyeztettünk, hiszen szeretünk biztosra menni. Azon a napon borús esős időnk volt, aminek kimondottan örültem, mert szerettem volna a fátyolos, szórt, ködös fényekkel is éreztetni a fotó témájának drámai hangulatát. Sokféle beállítást csináltunk, amit állványról készítettünk magunkról. Ilyen esetben előre bemért szögekkel, fényekkel, beállított kamera beállításokkal dolgozom, amit egy távkioldó segítségével időzítve tudok aktiválni."

Hogy került Brad Pitt a fotózásra?

Június 11-én nemcsak a versenyzőket láthatjuk táncolni az Ötkertben az Absolut Battle-ön, Magyarország első igazán nagy pénzdíjas freestyle versenyén! A délután során a legmenőbb hazai csapatokat nézhetitek meg az Ötkert előtt felállított színpadon a Zrínyi utcában. Nézzük szépen sorban, hogy kiket:

Ha már itt a nyár, nézzük, milyen koktélt lesz érdemes szürcsölgetni az idei szezonban. Vilics Tamás egy könnyű citrusos italt készített nekünk. 

Saját szavaival:

Cukrász séfünk Baracskay Angéla egyik receptje ihlette ezt az italt. Van benne egy különleges citrus is, a yuzu, ami egy keleti citrusféle, küllemre hasonlít a citromra, de ízében inkább a mandarinhoz és a grapefruithoz áll közelebb.

Nézd meg hogy készül!

A június 11-i Absolut Battle az eddigi legnagyobb pénzdíjas freestyle verseny. Presztizsét emeli, hogy sikerült nagyon komoly arcokat megnyerni a zsűribe, akik nemcsak azért hitelesek, mert köthetőek a freestylehoz, hanem azért is, mert a hivatásuk az életük, és ezáltal komoly inspirációt jelenthetnek a hazai táncosoknak. Mindhárom tagot kifaggattuk.

SAIID

SAIID a magyar hip-hop egyik legkultikusabb formációját az Akkezdet Phiait erősíti már 20 éve. Ők azok, akik ismertté és népszerűvé tették itthon a slam poetry műfaját, ami segít abban, hogy olyan srácokhoz is eljusson a magyar költészet, akik amúgy elzárkóznának tőle. A slam poetry is legalább olyan szabad és spontán alkotói folyamat, mint a tánc területén a freestyle. Június 11-én harmadmagával Saiid is ott lesz, hogy kiválassza Magyarország legjobb freestylerét. Addig pedig olvassátok a vele készített interjút.

A slam poetry-ben és a freestyle-ban mindenképpen közös pont a szabadság és a spontaneitás, miben látod még a közös és az ellentétes dolgokat?

A slamben leginkább játéktér van a megírt szöveggel, a freestyle esetében legjobb esetben ténylegesen azonnal rögtönzött szövegekről van szó, bár aki gyakorolt sokat és ismeri a műfajt tisztában van vele, hogy a legjobb freestyle MC-k is paneleket használnak és vannak bevett váltások, rímpárok, amiket tudatosan és a tudatalattiból is előránthat az ember. Slamnél a megírt szöveget igazítani lehet az adott hangulathoz, a közönség reakcióihoz, de mindkét esetben valóban bármi megengedett, a kapuk nyitottak.

Nagyon fontos a művészeti területeken, hogy az ember megtalálja a saját hangját?í Nálad hogy történt ez a folyamat?

Picasso  mondta: "A jó művész másol, a nagyszerű pedig lop". Az első pár évben talán mindenkinél úgy alakul, hogy adott művészeti tevékenységen belül az alkotó az általa szeretett művészek, idolok után megy, ez szinte elkerülhetetlen. Később vagy észrevehetetlenül emel be valamit és alakítja át sajátjává, mígnem kialakul egy újnak mondható metódusrendszer, és az teszi sajátossá, eredetivé az illetőt. Ez folyamatában történik, nem egyik napról a másikra, így nem konkrétan tetten érhető, hanem eljön egy pillanat, amikor az emberről úgy vélekednek és az ember önmagának is azt mondja, ez most már én vagyok, a saját utamat járom. Kitaposott úton indultam, de ezen az ösvényen már én viszem a lámpást. Azt hiszem csak így érdemes, így tiszta.

Ismerd meg jobban a zsűri tagjait!

Ez a koktél a 60-as évek vége felé egy Harvey nevű sztárszörfös kedvenc itala volt, aki Miamiban megnyert egy szörfversenyt, és ettől az italtól a szörf deszkájával a faltól falig botladozott a kedvenc bárjában, ezért nevezték el az italt Harvey Wallbanger-nek.

„Eredetileg ez egy long drink vodkával, narancslével és egy kevés Galliano L’autenticoval, de most egy twistet készítettem belőle, ami egy rövidebb sour típusú ital, tojás fehérjével.”

Érdekel hogy készül?

A Lemon Drop Cocktail igazi klasszikus ital, aminek alapját a citromos vodka adja. Ha pedig létezik nőies ital, akkor ez az! 

Saját szavaival: 

Nagyon sok amerikai vendégünk van és a hölgyek másik kedvenc itala a Cosmopolitán után a Lemon Drop Cocktail. Mint a Cosmo, ez is egy nagyon jó egyensúlyban lévő ital, szintén citromos vodkával.

Készítsd el te is!

Olvasd el Anita versikéjét, amit a képhez írt!