Mojzes Dóra generációjának egyik legizgalmasabb tervezője. Már diplomamunkája olyan feltűnést keltett, hogy egyből bekerült a köztudatba. Táskái és ruhái mind sajátos darabok, szinte külön életet élnek. Közel 2 év kihagyás után új márkával és egy teljes csapattal a háta mögött tért vissza. A Y.LD by Dóra Mojzes az előző brandnél jóval átgondoltabb konstrukciót takar. Többek között erről mesélt nekünk Dóri.
Hogy kezdődött? Egy nap a szüleid elé álltál, és azt mondtad, hogy “Divattervező leszek”?
Egyáltalán nem volt meglepő ez a döntés, mindig is benne volt a levegőben. Egyrészt, mert művészcsaládból jövök, anyukám szabadúszó iparművész, apukám építész volt, ráadásul mindketten az Iparon (jelenleg MOME- a szerk.) végeztek. Egész gyerekkoromban hurcoltak mindenhova, divatbemutatókra, kiállításokra, köztük a sajátjukra. Anyu sok jelmezt is tervezett színházaknak és külön színésznőknek is. Tudatosan inkább a szakközépiskola után kezdtem készülni erre a pályára, de a Kisképzőben is bőrdíszművesként végeztem, és már az érettségi munkám is egy komplett kollekció volt, táskákkal, ruhákkal. Abban biztos voltam, hogy majd ruhákkal szeretnék foglalkozni, így adta magát, hogy az Ipart textilszakon kezdjem. Végül ott vált tudatos választássá.
Ez a világ nagy szabadsággal jár, de sokszor nehéz az út. A szüleid óvtak vagy teljes mellszélességgel támogattak?
Teljesen szabadjára engedtek bennünket a húgommal együtt, nem volt az, hogy “Kislányom, legyél inkább ügyvéd, mert azzal jobban fogsz keresni”. Ráadásul abban az időben, még a 80-as években kimondottan jól kerestek a ruhatervezők. Kifizetődő volt iparművésznek lenni.