Event fotók: ANNAVERAPHOTO

Múlt héten nyitott Budapest legújabb magyar designer store-ja a belvárosban, így talált új otthonra az Anna Daubner, az Anna Amelie, a dorivisy és a Vecsei Millinery egy új márkával, a férfi munkaruhákból inspirálódó Grandpaval kiegészülve. A lányok keze által életre kelt Margot minden ízében kifinomult, mégis van benne valami megfoghatatlan vagányság.  Olyan hely, ahol szívesen elidőzik az ember egy kicsit. A tervezők elmondása alapján ez is a cél. A barátságos fogadtatásra pedig személyesen ők figyelnek majd, ugyanis minden nap más designer vár minket a boltban.  A pénteki megnyitón hatalmas volt az érdeklődés, az Absolut pedig az alkalomhoz illő longdrinkekkel készült az eseményre. A legjobb pillanatok előtt viszont jöjjön a Margot interjú második része. 

Az elmúlt években nagy hype alakult ki a magyar design körül. Ennek ti mennyire látjátok áldásos hatását?

Vecsei Zsófi: Nagyon örülünk ennek és folyamatosan buzdítjuk ismerőseinket és az érdeklődőket, hogy keressék a magyar tervezőket. Nagyon sok nagyszerű tervező van és érdemes időt fordítani arra, hogy megtaláljuk őket.

Visy Dóri: Az elmúlt pár évben nagyon sok olyan esemény lett, ami a kortárs divatot népszerűsíti, ezáltal pedig sokan megismerik a hazai tervezőket. Egycsomó új bolt és popup üzlet nyílik, és ott az Ajándék Terminál is, ahol több száz designer terméke van jelen. Ráadásul utóbbi azért is nagyon fontos, mert egy plázában található, ahova sok olyan ember jár, akik egyáltalán nem ismerik a magyar designereket. Mindemellett pedig úgy tűnik, hogy egyre nagyobb az igény az egyedi dolgokra. Ez így mind erősíti egymást.

Daubner Anna: A nagy hype ellenére viszont az a tapasztalat, hogy az emberek nem költenek többet magyar designer termékekre, mint például öt évvel ezelőtt. Azáltal, hogy nagyobb lett a hangsúly a magyar designon, az emberek nyitottabbak lettek, de inkább csak az alacsonyabb kategóriájú termékekre van pénzük, amik sok esetben apró kiegészítők, vagy esetleg pólók.

Ennek az italnak a különlegességét a mezcal, egy mexikói tequillahoz hasonló párlat adja, amit agavéból készítenek. Egy legenda szerint egyszer egy villám csapott bele egy agavenövénybe, ami ugyanazt az eredményt eredményezte, mint a mai hőkezelés, amit az erjesztés előtt alkalmaznak. Emiatt többen az „égből jött italnak” nevezik a mezcalt.

Saját szavaival:

Eltüntettem a Mezcal intenzív füstösségét az Absolut Citronnal, ezáltal egy olyan italt tudtam készíteni, ami ízvilágában sokkal populárisabb.

Daubner Anna, Visy Dóri, Oláh Anna, Nagy Annamari és Vecsei Zsófi (b-j.) Fotó: Bodnár Dávid

December 7-én egy újabb design eseményhez csatlakozik az Absolut. Nyitóbulival indít a belváros legújabb magyar vonatkozású designer üzlete olyan nevekkel, akiknek már eleve a jelenléte is biztosít bennünket arról, hogy ez igazi nagy durranás lesz! A Margot az Anna Daubner, az Anna Amelie, a DoriVisy és a Vecsei Millinery új otthona, egy férfi márkával, a Grandpaval kiegészülve, ami tovább erősíti a jól összeszokott tervezőcsapat új, merészebb irányvonalát. A szimpla multibrand shopon túlmutató üzlettel a designerek egy életérzést szeretnének átadni, aminek alapját egyrészt a termékek adják, másrészt a lányokra jellemző kedves hangulat. A személyességre, vásárlóközpontúságra pedig leginkább az a garancia, hogy magukkal a designerekkel találkozhatunk majd a boltban. Még bőven folytak a Margot-ban a munkálatok, amikor meglátogattuk az öt tervezőt, Daubner Annát, Oláh Annát, Visy Dórit, Vecsei Zsófit és Nagy Annamarit, akikkel többek között arról beszélgettünk, hogy mennyire érzik a magyar design körüli hype-nak a jóságos hatását saját márkájukon, mivel készülnek az üzletnyitóra és mit szeretnek a legjobban Budapestben.

Ki mivel készül az üzletnyitóra?

Nagy Annamari: Tőlem a 2018-as őszi/téli kollekció lesz bent az üzletben, ami a Fisherman címet kapta. Erősen jelen van a mosatlan, nyers farmer és a bőr, de sok a kötött darab is; ezeket nagyon jól lehet rétegezni. Színeiben a kék és az élénk zöld a jellemző.

Oláh Anna: Én most az új üzlet nyitása kapcsán tele vagyok kreatív energiákkal. Annyira megihletett a Margot, hogy a megnyitóra elkészítettem egy új mini kollekciót, ami már csak azért is nagy dolog, mert egy ilyen üzlet nyitásával rengeteg feladat jár, és itt tényleg olyan legalapvetőbb dolgokra gondolok, mint a tükör vagy a padlószőnegy rendelés, vagy az, hogy vakolunk, festünk. Szerintem már csak azért is jó, hogy ezeket is mi csináljuk, mert amikor a finisben a megnyitó előtt egy nappal, kihelyezzük a termékeinket, sokkal inkább magunkénak érezzük az egészet!

Visy Dóri: Az aktuális kollekciómon kívül én is készülök újdonsággal a nyitásra; a limitált darabszámù 'customize your pure ring' mini kollekcióval, aminek igazi különlegességét az adja majd, hogy ott a helyszínen lehet kiválasztani, hogy a kollekcióban szereplő három gyémánt közül melyik legyen a gyűrűn, illetve, hogy hova kerüljön. Ez nemcsak erre az egy estére szól, a nyitás után még egy hétig lehetőség lesz erre.

Daubner Anna: Én az aktuális kollekciómmal készülök, ami a space age-be repít el. Ez a hangulat nemcsak mintákban és a formákban jelenik meg, hanem a színekben és a faktúrákban is. Úgy működöm, hogy amikor megcsinálok egy kollekciót, akkor imádom, de szezon közepére általában nagyon megunom, most viszont még mindig a lelkesedésem. Talán ezt a kollekciót sokkal inkább magaménak érzem, mint eddig bármelyiket.

Vecsei Zsófi: Én barett és shildes sapkákkal,valamint beaniekkel készülök.

Veszprémi Gabriella, Rozgonyi Viktória, Zsigmond Dóra, Csalár Bence, Bódis Boglárka (b-j.) Fotók: Vaszil Ádám

Rengeteg a divattervező itthon – halljuk gyakran. Tíz kislányból három biztos arról álmodozik, hogy ruhákat fog tervezni. Aztán sokakat másfele visz az élet, és elfelejtik régi nagy vágyukat. Egy bizonyos százalék viszont belevág, elvégzi az iskolát, elkészíti diplomakollekcióját, ami általában megegyezik a márka első, debütáló kollekciójával. Igen, de mi jön ezután? Egy divatmárkát felépíteni és sikerre vinni rendkívül nehéz, és nemcsak itthon, hanem a világ minden pontján. Jelenleg Magyarországon több száz tervező van jelen a piacon, és hiába vannak meg a fórumok a bemutatkozásra, még mindig nehéz az embereket kicsábítani a plázákból, a fast fashion üzletekből, nincs igazán kultúrája a magyar design darabok viselésének. Mi van az első kollekción túl? Milyen buktatói vannak a tervezői szférának? Egyáltalán mik a lehetőségek itthon? Csalár Bence négy tervezővel tartott eszemcserét a legutóbbi Absolut StudioFlow-n.

A szereplők:

Zsigmond Dóra azon kevés divattervezők közé tartozik, akik férfi divattal foglalkoznak. A Dora Zsigmond menswear márkára jellemzőek a kimondottan merész darabok, de Dóra mindig figyel arra, hogy az is megtalálja számítását, aki a hétköznapokra keres, kényelmes, funkcionális, de mégis karakteres ruhákat. Kollekciói minden esetben jól átgondolt, szépen felépített tematikára épülnek, amik általában a divattervező gyökereiből és a magyar hagyományokból erednek, de mondanivalójukkal minden esetben a jövőbe tekintenek.

Bódis Boglárka az Elysian márka alapítója egy jól felépített karriert hagyott ott a tervezésért. Az, hogy 30-as évei elején vágott bele saját márkája építésébe, egyszerre állította kihívások elé, miközben élettapasztalata és közgazdász tanulmányai miatt sok fiatal tervezővel szemben előnyt élvezett. Az Elysian repertoárjában az elegáns alkalmi ruhák mellett megtalálható minden olyan darab, amire egy kifinomult nőnek szüksége lehet.

Rozgonyi Viktória idén diplomázott a Mod’Artban. Főleg alkalmi ruhákból álló diplomakollekciójában helyet kaptak a különleges szabásvonalak és a karakteres kiegészítők. Viktória szürreális álomvilágot idéző bridalwear kollekciójának darabjainak szokatlan sziluettje teljes mértékben eltér a hagyományos esküvői vonaltól, miközben az anyaghasználatukban és színeikben megmaradnak annál.

Veszprémi Gabriella 2017-ben diplomázott a MOME-n, de már tanulmányai alatt megalapította saját márkáját, a Gabriella Veszpremit. Főleg táskákat tervezett, például a Je Suis Belle-nek is, tavaly azonban egy teljesen új dologgal, egy extravagáns cipőkollekcióval hívta fel magára a figyelmet. A fenntarthatóság jegyében egy teljesen új technológiát kísérletezett ki, ami lehetővé teszi, hogy újrahasznosítsa a fel nem használt bőrt. A zerowaste filozófián alapuló diplomakollekciója, a Layers csak az első lépés, jövőbeli céljai között szerepel annak tovább gondolása.

A Vodka Martini csupán két összetevőből áll, mégis több százféleképpen el lehet készíteni. James Bond kedvenc itala az egyik legismertebb koktél a világon; és hogy mitől olyan népszerű? Egyszerű, karakteres, és végtelenül elegáns, köszönhetően az Y pohárnak, amiben szervírozzák. Bohus Péter, a Vakegér vezető bartendere most egy twistet készített nekünk. 

Saját szavaival:

A twist ebben a koktélban nem az alapanyag, hanem az elkészítés módja és a szervírozás hőmérséklete, ami által, a citrus az ital fokozatos melegedésével fejti ki hatását.

Demeter Richárd már gyerekkorában elkezdett érdeklődni a divat iránt, szabó nagypapája és édesanyja hatására, aki nagy divatmagazin gyűjtő volt. Ez végül nagyon jó alapot biztosított számára, hogy mélyebben is elmerüljön a hazai divat életben , ahol éppen az egyik legtehetségesebb fiatal tervezők között tartják számon; a Váci utcában és a Andrássy úton is megtalálható a nevével fémjelzett márka a Richard Demeter. A tervezés során mindig figyel arra, hogy az általa megálmodott ruhák amellett, hogy a mindennapokban is hordhatóak legyenek, valami pluszt is hozzáadjanak viselőjükhöz. A héten mutatja be legújabb kollekcióját, amit a legendás New York-i klub, a Studio54 csillogó világa inspirált. A lenti interjúban mesélt még nekünk Alexander McQueen iránti rajongásáról, egy egyedi ballonkabátról és arról, hogy mit gondol az utca divatjáról.

Mennyire vezetett egyenes út a divatvilágig?

Először egészségügyi szakközépiskolába jelentkeztem, de ott hamar kiderült számomra, hogy nem nekem való, úgyhogy elmentem magánúton divattervezést tanulni egy svéd tervezőhöz. Nála sajátítottam el az alapokat. Később pedig a Szikrai Ágnes, festőművésznél folytattam tanulmányaimat a Jurányi Házban. Az elmúlt három évben, amióta létezik a márka hat bemutatóm volt.

Mi volt az első általad tervezett darab?

Egy ballonkabát, amit magamnak készíttettem. Volt egy elképzelésem, de hiába jártam végig az üzleteket, nem találtam rá az igazira. Egyik nap arra jutottam, hogy lerajzolom, és ekkor jött a felismerés, hogy nekem van ahhoz érzékem, hogy átadjam, ami bennem van. A szomszédban pont lakott egy varrónő, akihez át is mentem, és emlékszem, pontról pontra elmagyaráztam neki, hogy nézzen ki. A kabát el is készült, és tetszett is. Ez volt az első tervezői darabom.

Hogy jutottál el a saját ballonkabáttól a női ruhákig?

Már stylistként dolgoztam fotózásokon, amikor folyamatosan problémát jelentett, hogy nem találtam olyan ruhát a modellekre, amiket szívesen használtam volna, így elkezdtem felsőket és szoknyákat tervezni. A magyar piacon nagyon kevés olyan tervezői darab van, ami kicsit extrémebb, különlegesebb.

Egyik fő hatásodként Alexander McQueen szoktad emlegetni.

Zseniális tervező volt! Hatalmas rajongója vagyok, annak idején mindent elolvastam, megnéztem vele kapcsolatban, amit csak tudtam. Halála után Sarah Burton vette át a márkát, amit nagyon szépen visz tovább.

Lotfi-Schadi Réka és Nagy-Papp Henriett talán nem is gondolták volna, amikor két évvel ezelőtt megalapították a Lozart, hogy idén a legnagyobb nevek mellett mutathatják be legújabb kollekciójukat a Marie Claire Fashion Daysen. A Lozar esszenciáját az a fajta balansz adja, amit a két alapító belerak; Réka csajos, merész stílusa ötvöződik Heni elegánsabb, nőiesebb világával. A velük való találkozás pedig csak még inkább megerősített minket, hogy itt nincs egó harc, elnyomás vagy szikrázás; helyette van kreatív energiákat mozgató összhang, szív és lélek. Az eredményt pedig november 25-én bárki megnézheti az ELYXIR III. buliban a YELLOW Budapestben.

A Lozar oldalán a bemutatkozásnál az áll, hogy két divatrajongó barátnő márkája. Ha jól tudom, egyikőtök sem végzett tervező. Hogy kapcsolódtok külön-külön a divathoz?

Réka: Annak idén dolgoztam stylistként és fodrászként is; utóbbi minimálisan meg is maradt az életemben. Valójában gyerekkorom óta végigkíséri az életemet a divat. Emlékszem, anyukám mindig elképedt azon, hogy milyen vicces ruhákat voltam képes magamra húzni. (nevet) Most nagyon élvezem, hogy a Lozarral meg tudjuk valósítani, ami a fejünkben van, és olyan ruhákat tudunk készíteni, amiket mi is szívesen hordunk.

Heni: Rékával gyerekkorunk óta ismerjük egymást, ez egy nagyon régi barátság, ami nagyon jól megalapozta a márkát. Divat szinten is mindig húztuk egymást. Mindketten szeretünk olyan ruhákat hordani, amik felkeltik az emberek figyelmét. Többször meg is kaptuk másoktól, hogy rajtunk nagyon jól áll, de ők biztos nem vennék fel.

Milyen érzésekkel vetettétek bele magatokat a márka alapításba? Volt rajtatok bármilyen nyomás?

Réka: Ez egy közös szerelemgyerek. Nem volt semmiféle elvárásunk vagy pénzmotivációnk, és szerintem ezért is működik. Ez rengeteg pozitív energiát szabadít fel bennünk. Bevallom őszintén, nincsenek nagyratörő álmaink, nem gondolkozunk száz milliós befektetésekben, inkább próbálunk kis lépésekben, de biztosan haladni. Folyamatosan építkezünk úgy, ahogy tudunk. Úgy fogjuk fel, mint az életünknek egy olyan területét, ahol ki tudunk teljesedni. És ki tudja, lehet, hogy pont ez fogja elvinni egy olyan irányba, ami akár meghozhat némi anyagi sikert is.

Heni: Úgy érzem, hogy az, hogy aránylag fiatal márkaként idén meghívtak bennünket a Marie Claire Fashion Daysre, egy fontos mérföldkő számunkra. Ez már olyan visszajelzés, ami a szakma felől jön. Ahogy Réka mondta, nem gondolkodunk nagyban; nincs nagy raktárkészletünk, folyamatosan növeljük a darabszámot. Talán sokan nem tudják, de a mi ruháink mind one size méretűek. Ez külön érdekessége a márkának. Ezek a fazonok ugyanúgy jól állnak egy modell alkatú lánynak, miközben egy átlagos testalkatú nőn is jól mutatnak.

Réka: Ebben az a játék is megvan, hogy ugyanaz a darab teljesen más hatást kelt oversize darabként egy kis méretű lányon, ahogy egy M-es vagy kis L-es méretűn egy nőies vonalat képvisel.

Hámori Gabriella, Ullmann Mónika, Horányi Juli, Csemer Boglárka, Csalár Bence (b-j.)  Fotó:  Bogi Bognár Photography

Körülbelül egy évvel ezelőtt éppen arról beszélgettünk Horányi Julival, hogy több nő kellene a zenébe. A zene és filmiparban fennálló egyenlőtlenség hatására még mindig sok esetben hátrányt élveznek a nők; a szexizmus, a hatalommal való visszaélés rendszeresen felüti a fejét. Elég csak Madonna 2016-os Billboard Women in Music gáláján tartott beszédére vagy a nemrég kirobbant Weinstein botrányra gondolni. A legutóbbi AbsolutStudio Flow vendégei egytől egyik meghatározó női művészek, akik kemény munkájukkal, kitartásukkal, bátorságukkal sikerre vitték tehetségüket.

A szereplők:

Ullmann Mónika gyerekszínékből lett Magyarország egyik legismertebb színésznője. Nyolc évesen már a Nemzeti Színházban játszott, és ő énekli a 80-as évek egyik siker gyerekdalát a Moncsicsit. Miután elvégezte az Állami Balettintézetet, jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre is. A 90-es évek elején táncosként és színésznőként is látható volt a színpadon. Sok éves TV-s és filmes karrier áll mögötte, jelenleg pedig több darabban láthatjuk a Belvárosi Színházban és a Rózsavölgyi Szalonban.

Horányi Juli már három évesen saját maga által költött dalokat énekelt, nemsokkal ezután pedig megkezdte zenei képzését is, mégis jelmeztervezőként diplomázott 2009-ben. 2012-ben az Év Jelmeztervezője díjjal ismerte el munkáját a szakma. Végül újra a zenéhez fordult, és Mïus zenekarával szép sikereket ért el. 2014-ben az X Faktor énekeseként tűnt fel. Jelenleg a YOULI élén láthatjuk, idén nyáron pedig az Absolut közreműködésével készült el a zenekar legújabb klipje, a Better Than Me. Tavaly Dénes Viktor rendezővel létrehozta a Boldogság… előadást, ahol Cserháti Zsuzsának állítanak méltó emléket.

Hámori Gabriellát az Állítsátok meg Terézanyut film kapcsán ismerte meg az egész ország 2004-ben. A színésznő azóta számos filmben és színdarabban bizonyította tehetségét, amit több esetben is jutalmaztak itthon és külföldön; 2007-ben pedig megkapta az egyik legrangosabb hazai elismerést, a Jászai Mari-díjat. 2014-ben jelent meg lemeze, ahol a szerzemények szövegének egyrészét ő maga írta. Jelenleg a Gyarmati Fanni naplója című monodrámában láthatja a közönség itthon és külföldön egyaránt. 

BOGGIE öt évvel ezelőtt robbant be a köztudatba Parfüm klipjével, ami nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy sikerrel futott, 2015-ben pedig már ő képviselte Magyarországot az Eurovízió döntőn. Zenei karrierje viszont pár évvel azelőtt indult, 2009-ben, amikor megalapította a Csemer Boglárka Quartettet, amivel már következő évben a Művészetek Palotájában lépett fel. Az elmúlt négy évben többször turnézott az USA-ban és Nyugat-Európában, második lemezét pedig Fonogram díjjal jutalmazták 2015-ben.

A Vakegér saját Moscow Mule twistje, amiben a gyömbérsör intenzív édes ízét, nemcsak a limelé húzza vissza, hanem Bohus Péter és bartender kollégája által kifejlesztett kakukkfüves citromvüves cordial is. A hely egyik siker itala a Vakegér Mule, ami az izgalmas réz pohárnak is köszönhető. Ahogy valaki kikér egyet, egyből elindul a pultnál a kérdezősködés. Ha pedig egy koktél szép,rossz már nem lehet, mert ahogy a mondás tartja; az emberek nagyrésze már a kinézet alapján eldönti, hogy ízleni fog-e neki az adott ital.

Saját szavaival:

Próbáltam az eredeti receptben szereplő gyömbérsör édességét visszafogni a friss lime lével és a codial csípősségével.

Budapesti bartender körökben elég ritka, ha valaki huzamosabb ideig ugyanabban a bárban dolgozik. Bohus Péter hét éve van a Vakegérben; ráadásul az itallapon kívül más területeken is kiéli kreativitását. Ilyen a nemrég felépített impozáns könyvespolc, amit lehetetlen nem észrevenni a nagy terembe lépve. Érződik, hogy szereti és törődik a hellyel. Sok bartenderrel ellentétben ő abban látja a legnagyobb kihívást egy koktéllap elkészítésénél, hogy olyan italokkal töltse meg, amik a vendég számára érthetőek, számára könnyen elkészíthetőek, mégis van bennük egy kis extra. Élményt szeretne adni, és mindezt megfizethető áron, hiszen a Vakegér közönsége 90%-ban magyarokból áll.

Mik a legfontosabb dolgok, amiket az elmúlt 13 évben megtanultál a bartender szakmáról?

Azt, hogy folyamatosan változik, nem szabad megállni a fejlődésben, folyamatosan képezni kell magunkat, illetve, hogy mindenkinek végig kell járnia a ranglétrát. Az elsőt évet én is poharazóként töltöttem, ezután lettem pultos, majd bartender, most pedig head bartenderként és üzletvezető helyettesként dolgozom.

Mennyire volt tudatos, hogy a bárpult mögött kötöttél ki?

A középiskola után rendőr szakközépbe mentem, de három hét után rájöttem, hogy nem az én világom, ahhoz túlságosan kötött, úgyhogy az egyik barátom által inspirálódva jelentkeztem a vendéglátó szakközépbe. Fogalmam sem volt róla, hogy ez miről szól, de nagyon hamar megszerettem; a pörgés, az italok, a rugalmasság mind meggyőzött.

Amióta fellendült Budapesten a turizmus, és egyre több hely nyílik, lassan eltűnőben vannak azok a felszolgálók, pultosok, akik tanulták a vendéglátást. Ez nem feltétlenül jó.

Megvan az a felső tíz százalék a vendéglátósok között, akik nagyon jól csinálják a dolgukat, amibe beletartozik, hogy komolyan veszik a szakmájukat, és folyamatosan fejlődni próbálnak. Ami egyfelől jó, de közben van, hogy már túltolják ezt a koktél sztorit. Néha azt érzem, félúton elhagytuk a vendégeket, és vannak olyan bartenderek, akik már csak maguknak vagy a kollégáknak készítik az italokat. Nemhogy a vendégek, de sokszor még a vendéglátósok sem tudnak lépést tartani velük. Izgalmas, hogy mindenki egyedi koktélokat készít, de már nincs meg az, ami húsz évvel ezelőtt, hogy megvoltak a sztenderd italok, amiket ha kikértem akár a világ különböző pontjain, hasonlót kaptam. Nincs baj az egyediséggel sem, de nem biztos, hogy minden körülmények között ehhez kellene ragaszkodni. Persze ez az én véleményem. Aztán ott a másik véglet; nagyon sokan alulképzettek a szakmában. A magyar társadalom jelenlegi állapotához tudnám hasonlítani a helyzetet; itt sincs meg a masszív középréteg. Én ezt próbálom hozni; az átlag embert szeretném megszólítani.