Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Yellow Cosmo by Kutnahorszky Martin

2019. december 06. - absolut_hu

dsc03833_logo_zott.jpg

Kutnahorszky Martin még 15 éves korában látta a Koktél című filmet Tom Cruise-zal a főszerepben, és akkor fogalmazódott meg benne, hogy igazi, klasszikus bartender szeretne majd lenni. A csajok lenyűgözése mellett egyre inkább megjelent a tudásszomj, minél többet meg szeretett volna tudni a koktélok világáról. Ebben segítségére voltak a kollégái, motivációnak pedig testvére, Pap Márk.

„Ott van előttem példaként Márk, akire nagyon büszke vagyok! Ennek ellenére fontos, hogy a saját utamat járjam, és a saját erőmből érjem el a sikereket. Szerencsére még csak az elején járok az útnak, két és fél éve állok a pultban, és mivel szemtelenül fiatal vagyok, bőven van időm kibontakozni.”

piltnerpeter-2696_martin_logo_zott.jpg

Nagy rajongója a gin-nek, így szívesen kísérletezget gin alapú koktélokkal. Mostanában az egyik kedvenc alapanyaga a grapefruit, az örök kedvenc pedig a citrom, ami elmondása szerint a szakmában lassan már régimódinak számít, de nagyon jól használható. Ezeken kívül a gyömbér és a bazsalikom az, ami gyakran megtalálható az általa megálmodott koktélokban.

„Szívesen feldobom az italaimat különböző bitterekkel, de ott a rózsavíz vagy a narancsvirágvíz, amik szintén nagyon izgalmassá tudják tenni azokat. Számomra nagyon fontos, hogy amellett, hogy egy italnak jó az íze, szép a kinézete, kellemes illata is legyen. Így ha az ember a szájához emeli a poharat, ez lesz az első élménye a koktéllal kapcsolatban. Mostanában próbálok minél parfümösebb italokat készíteni, ehhez nagyon jó alapot biztosít a Grand Marnier likőr, amit nemrég fedeztem fel, és aminek az elkészítése során azt a fajta narancsot használják, amit a parfümiparban.”

piltnerpeter-2928-2_nartin_logo_zott.jpg

Szereti a klasszikus italokat is, a Cosmopolitant pedig ő maga is szívesen issza. Nekünk egy twistet készített; ami nemcsak színében lett más, de jóval erősebb is. Ennek ellenére könnyen fogyasztható, az édes ízvilág miatt szinte itatja magát. Az pedig, hogy Martin milyen jó munkát végzett, mutatja, hogy amióta megjelent a kínálatban, többször kérték ezt, mint az eredeti változatot.

„ A Cosmopolitan sokakat vonz, mert látták a Szex és New Yorkban, de mivel ez fanyar koktél, inkább úgy fogalmaznék, hogy sokan szeretnék szeretni. Én most kicsit újragondoltam; ez lett a Yellow Cosmo, ami ugyanúgy vodka alapú, csak kivettem az áfonyalevet a receptből, és Aperolt valamint Cointreau likőrt használtam helyette. Így egy kicsit citrusosabb lesz a végeredmény.”

Tovább

A kalap, egy örök darab - Interjú Vecsei Zsófival

006_logo_zott.jpg

Vecsei Zsófi mindig is tudta, hogy valami igazán kreatív dolgot szeretne csinálni az életben, aztán egy rövid kerülő után, amit a művészettörténet szak jelentette számára, szépen lassan megtalálta a hivatását a kalapkészítésben. Három éve indította el saját márkáját, a Vecsei Millinery-t, ami azonnal hatalmas siker lett szakmai körökben. Nemcsak a hazai divatmagazinok ünnepelték Zsófit, hanem időről időre a zenei színpadokon is fel-feltűnnik a brand hol klasszikusabb, hol pedig merészebb modelljei. A Vecsei Millinery sub brandjeként a héten debütál a TAU, ami egy jóval elérhetőbb árkategóriájú vonal lesz, persze úgy, hogy a Vecsei egyéniség és a magas minőség marad. December 4-én, szerdán a Margot Budapestben egy finom Absolut ital mellett ti is megnézhetitek testközelből a TAU kínálatát. Mi még az előkészületek kellős közepén csíptük el Zsófit műhelyében, ahol nemcsak megmutatta új brandjének darabjait, hanem beszélgettünk az angol versus magyar kalapviselési tradíciókról, a trendekről és arról is, hogy minek köszönhető, hogy ő annak idején beleszeretett a kalapokba.

Már többször hallhattunk arról, hogy mi vezetett a kalapkészítés mesterségéhez. Ilyenkor mindig szóbakerül Várhegyi Éva, akihez beprotezsáltak annak idején. És milyen jól tették! Benned mikor fordult komolyra a dolog?

Az első pillanattól kezdve nagyon tetszett az ötlet, hogy valaki kalapokat készít, de nem tudtam, hogy ez mit jelent a valóságban. Emlékszem, hogy amikor először jártam Éva néninél, az volt bennem, hogy miért is ne nézném meg, hiszen nagyon izgalmasan hangzott. Ekkor éppen Bécsbe jártam művészettörténet szakra, így amikor az egyetemen szünet volt, egyből mentem Éva nénihez és aztán minden szabad időmet ott töltöttem. Ahhoz, hogy elkötelezzem magam a kalapkészítés mellett, kellett, hogy rendszeresen járjak és dolgozhassak ott.

Mi volt, ami ekkora hatással volt rád?

Magával ragadott Éva néni szalonja, a kalapok sokszínűsége, az, hogy mindent kézzel készítenek. Nagyon jól éreztem magamat ott és meg volt a kölcsönös szimpátia az elejétől kezdve. Így mindig szívesen jártam be, igyekeztem a monoton munkafolyamatokat is nyitottan befogadni és nagyon boldogan vettem részt különleges feladatokban. Nagy élmény volt, hogy nem csak a munkafolyamatokba kaptam betekintést, hanem a vásárlók kiszolgálásába is.

Angliában is dolgoztál. Náluk nagy hagyománya van a kalaphordásnak. Mi volt az a plusz, amit inspirációként hazahoztál magaddal?

A fejdíszeket tartom a legfőbb plusznak. Angliában hagyománya van annak, hogy ünnepi alkalmakkor az öltözéküket kalappal, vagy fejdísszel koronázzák, míg a hétköznapokban is sokkal bevállalósabban öltözködnek.

Tovább

Womanizer by Árok Ádám

A BÁR: YELLOW BUDAPEST

dsc03700_logo_zott.jpg

Árok Ádám a letisztultabb vonalat képviseli a Yellow Budapest csapatában, (Tudj meg többet a Yellowról!)  és az olyan édeskés ízvilágú, egyszerűbb long drinkek állnak közel hozzá, mint a Moscow Mule.

„Bartendernek lenni azért is jó, mert kiélhetem a kreativitásomat. Vannak, akik úgy jönnek oda a bárpulthoz, hogy egyáltalán nem tudják, hogy mit szeretnének inni. Koktélkészítés előtt megkérdezem a vendéget, hogy milyen alapszeszt és ízvilágot kedvel; lehet ez édes, savanykás vagy éppen kesernyés, és ebből indulok ki. Ilyen esetben nem mérvadó, hogy én személy szerint mit szeretek és mit nem. De az egész pont attól lesz annyira izgalmas, hogy a végére elkészülhet egy olyan koktél, amit magamtól lehet, hogy sosem próbáltam volna ki. Valójában ezt csapat munkaként is fel lehet fogni; így a vendég számára is élmény lesz a folyamat, hiszen a végén egy kicsit magáénak érezheti a kapott italt.”

piltnerpeter-2545_logo_zott.jpg

Sok más szórakozóhellyel ellentétben a Yellownál ugyanúgy megvan az esti klub hangulat, a jó zenék és jó hangulat, miközben nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi italokra is. De nemcsak ezért szeret Ádám itt dolgozni, hanem azért is, mert nagyon erős a csapat. Így ha esetleg nincs jó napja, és mivel a munkája megköveteli, hogy ez nem látszódhat rajta, a többiek segítségével túllendül rossz kedvén.

Tovább

Absolut StudioFlow #17 / Retusált életek

2019. október 29. - Empathy Café & Bistro

 74157348_2735695709831373_1552486259228672000_o.jpg 

Dienes Angéla, Viszok Fruzsina, Varga Viktória, Jámbor Zsóka, Csalár Bence (b-j.)

A közösségi média szinte átvette az irányítást az életünk felett, és ennek van jó és rossz oldala is. Egyrészt sokszor inspirál, motivál, amit ott láttunk, másrészt sok esetben negatívan hathat az énképünkre, hamis vágyakat ébreszthet bennünk, és vannak olyan esetek, amikor egyenesen szorongást vált ki. Ha tíz évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy lesznek olyanok, akik abból fognak élni, hogy több tízezren követik őket, valószínűleg nem hittük volna el. Egyik oldalról jó érzés, hogy bárkinek megvan az esélye arra eljuttassa üzenetét, gondolatait nagy tömegekhez, de közben rossz azt látni, hogy milyen hamissá tud válni ez a világ. Csalár Bence ezen az estén a social media hatásairól beszélgetett vendégeivel az Empathy Café&Bistroban izgalmas Absolut koktélok társaságában.

75375597_2735693996498211_1731258345869803520_o.jpg

A szereplők:

Viszkok Fruzsi az első youtuberek és vloggerek egyike, aki komoly karriert épített magának a social media által. Volt már Joy címlaplány, saját sminkkollekciója van, és több százezren követik Youtube csatornáján. Sikere többek között őszinte, kellemes stílusában és izgalmas tartalmaiban keresendő.

Azt szoktam mondani, hogy én vagyok az internetes barátnő/szomszédlány; olyan dolgokkal foglalkozom, amik engem érdekelnek, és ezt megosztom azokkal, akikkel azonos ez az érdeklődési kör.

Dienes Angéla pszichológusként saját munkája kapcsán is találkozik azzal a frusztrációval, amit a social media okozhat. Saját életünk összehasonlítása másokéval, ráadásul egy (nem feltétlenül a valóságot tükröző) profil, illetve posztok alapján, szorongást ébreszthet bennünk. Az, hogy legtöbben csak a pozitív élethelyzeteket tárják a nagyvilág elé, hathat saját énképünkre, önbizalmunkra, azt az érzést keltheti bennünk, hogy a mi életünk kevésbé érdekes, izgalmas, sikerekkel teli, mint másoké.

Csoportos tréningekkel és egyéni konzultációval foglalkozom, engem az motivál, hogy az emberek, akik hozzám járnak, úgy érezzék, egyre inkább meg tudják fogalmazni, mire vágynak igazán, mi inspirálja őket. Képesek legyenek új megközelítésben látni saját életük bizonyos aspektusait, feltenni és megválaszolni bizonyos fontos kérdéseket, felfedezni erőforrásaikat, erősségeiket, tudatosabban legyenek jelen az emberi kapcsolataikban és persze jobban érezzék magukat a saját útjukat járva - még akkor is, ha az út sokszor nehéz.

Varga Viktória, divattervező az igazi húsvér nőkben hisz; azokban, akiknek nem szükséges szétfileterzni saját életüket ahhoz, hogy magabiztosak legyenek a mindennapokban. A ViktoriaVarga márka is pont ezekhez a nőkhöz szól.

Engem két dolog motivál legjobban, szeretnék segíteni az embereknek, hogy ugyanúgy megtalálják a hivatásukat, ahogy én, a másik dolog pedig a divattervezéshez kötött, mégpedig, hogy úgy öltöztessek fel minél több hölgyet, hogy azáltal magabiztosságot, nőiességet sugározzanak.

Jámbor Zsóka mindig ügyel, hogy fotóit úgy retusálja, hogy a végeredmény ne egy torzs kép legyen. A helyes arányok, a természetesség megtartása ugyanolyan fontos, mint egy szépen megkreált fotó.

Ami engem motivál a munkámban, hogy az ügyfeleimnek olyan minőségű képi anyagokat készítsek, ami az ő vizuális megjelenésükön javít. A fotózás gyakran kiegészül tanácsadással is arra vonatkozóan, hogy a fotók elkészítésekor mire érdemes koncentrálni. Ez főleg kezdő vállalkozóknál lehet hasznos. Ha pedig kimondottan a retusálásról van szó, olyan retusokat szeretek készíteni, amik relatíve természetesek, nem ugranak le a képről, és olyannak láthatják magukat a képeken a szereplők, ahogyan én látom őket a valóságban.

75603983_2735693849831559_2236367412075167744_o.jpg

Tovább

Elyx Mule by Kónya Zsuzsi

A BÁR: YELLOW BUDAPEST

dsc03745_logo_zott.jpg

Kónya Zsuzsi sok bartenderrel ellentétben azt élvezi legjobban, ha megy a darálás. Többek között ezt szereti a Yellowban is. A szöszölés és a pepecselés helyett a nagytételek kiadása az, ami igazán lelkesíti. Sok esetben a pályára is ő adja ki a rendeléseket. Sok év tapasztalat van a háta mögött, van gyakorlata ebben, könnyen rááll az agya a gyors munkatempóra. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kedvelné a koktélokat; leginkább a Negroni vonal áll a legközelebb hozzá.

piltnerpeter-2475_logo_zott.jpg

„Egyáltalán nem mondanám magam annak a tipikus csajos csajnak, ami a koktélozást illeti, sokkal szívesebben iszom erősebb italokat. Ha pedig a vendég kér egy koktélt, először mindig azt derítem ki, hogy melyik alapszeszt szereti, aztán utána következik a többi dolog; hogy hölgyről vagy úrról van-e szó, milyen idős, intenzív italt inna, vagy inkább csak elszürcsölgetné azt a koktélt, esetleg mennyire bevállalós. Ez mind meghatározza, hogy mit készítek el neki. Van, hogy magamat is kizökkentem a komfortzónámból, ez főleg akkor fordul elő, ha a vendég nem egy klasszikus koktélt szeretne inni, hanem valami különlegesebbet, de a sok tapasztalatnak és behatásnak köszönhetően ilyenkor is tudok hova nyúlni.”

piltnerpeter-2673_logo_zott.jpg

Zsuzsi az Elyx Mule-t, az egyik legkedveltebb koktélt készítette el nekünk az itallapról.

„Ez óriási kedvenc a Yellowban! Igazi frissítő, köszönhetően a gyömbérsör csípősségének és a lime-nak. Nem gondolnám, hogy erős ital, 4 cl Elyx van benne, mégis karakteres koktél.”  

Tovább

Ahol válogatott társaságban bulizhatsz

A BÁR: Yellow Budapest

piltnerpeter-2856_logo_zott.jpg

Talán mondhatjuk, hogy a Yellow Budapest az egyik legüdítőbb éjszakai szórakozóhely a belvárosban. A Széchenyi tér környéke az elmúlt időszakban felkapott buli központ lett, sok esetben viszont túl nagy a tömeg, nem ritka, hogy az ember úgy érzi, túl személytelenné vált a hétvégi szórakozás. A Yellow több szempontból is kitűnik a környéken; bárklubként üzemel, ami azt jelenti, hogy úgy szórakozhatunk, hogy közben a minőségi italfogyasztásról sem kell lemondani, a bárpultban dolgozó bartendereknek és a különös gonddal összeállított itallapon található koktéloknak köszönhetően. Ráadásul a facecontrolnak hála, válogatott társaságban táncolhatjuk ki a megfáradt heti gőzt. 

 Gubcsó Balázs, a Yellow megálmodója elmondása alapján évekig nem talált olyan klubot Budapesten, ami igazán passzolt volna az ízléséhez, így külföldi élményei alapján inspirálódva vágott bele a Yellowba. 2004 óta foglalkozik vendéglátással más tevékenységek mellett. A Belvárosban nőtt fel, és napjai nagyrészét most is itt tölti; rajong érte, és a Yellow nyitásával régi álmát váltotta valóra. A hely egyik fő jellegzetessége az a bizonyos attitűd, aminek minden vendégben meg kell lennie, hogy bejusson a helyre. Ezt a stílust szolgálja ki minden; a kialakítás, a dizájn, a zene és a staff is.

„Mivel egy már előttünk működő szórakozóhelyet vettünk át, így a belső kialakítás némileg adott volt. A középre helyezett óriási bárpult hozta magával a koncepciót, hogy egy valódi bárklubot alakítsunk ki. Ez annyit tesz a valóságban, hogy a komoly bármunka ellenére ez mégiscsak egy klub, ahol táncolni és szórakozni lehet. A hely adottságai miatt egyszerre nagyjából 300 ember fér be hozzánk, de általában egy péntek-szombat este 600- 800-an fordulnak meg a Yellowban.” – mesélt Balázs az alapkoncepcióról. 

Tovább

Szürreális világot teremt - Szemző Zsófia művészete

Kis Színes Budapest

screen_shot_2019-11-15_at_12_19_49.png

Szemző Zsófiára jellemző az antropológiai gondolkodásmód, keresi az ember helyét a természetben, kiemel különböző helyzeteket vagy cselekvéseket, szétszed, összegyúr, az ember pedig a munkáit látva úgy érzi, mintha az álom és a valóság határán egyensúlyozna. Művészi látásmódjára valószínűleg hatással volt, hogy kétszer is eltöltött hosszabb időt Franciaországban, valamint több csoportos kiállításon, workshopon és residency programon is részt vett világszerte.

„Főként papír alapú munkákat készítek, de sok esetben ezeket kombinálom tárgyakkal fotókkal vagy videókkal. A nem csak közvetlen, de a tágabb értelemben vett környezetem is  foglalkoztat. Annak valós és elképzelhető eseményei, szereplői. A természetben keresem az emberi helyét. Próbálok értelmezni és szintetizálni. Bambulok, szemlélődök és néha ez koncentrációvá alakul. Érdeklődésem sokszor antropológiai színezetű. A rajz médiumán keresztül építek, rombolok le és rakok össze szituációkat.” – mutatta be Zsófi saját szavaival művészetét.

670a0896_logo_zott.jpg

Munkáinak fontos jellemzője a storytelling, és bár ő nem látja feltétlenül történetmesélésnek a munkáit, örömmel veszi, ha a munkáit látva hasonlóságok fedez fel saját történetével, hiszen ez segít megérteni másokat is. Médium és témák szempontjából is rendkívül sokrétű művészete.

Tovább

Ez lenne a valóság? - Interjú Biró Dávid, fotóművésszel

670a8247-2_logo_zott.jpg

Biró Dávidot egészen korán elkezdte érdekelni a digitális technológia, és egy ideig úgy nézett ki, hogy az informatika területén helyezkedik el. Aztán mégis a fotóművészet felé kanyarodott el, ráadásul a konceptuális vonalon mozog, ami a legtöbb ember számára talán kicsit nehezebben is értelmezhető ág. Az évek alatt az egyetemi tanulmányoknak, külföldi tapasztalatoknak és a megtartó hazai művész közegnek köszönhetően munkái már egy saját, kiforrott látásmódot tükröznek. Bár a kezdetektől fogva az aprólékosan kitalált és berendezett kompozíciók készítése volt rá jellemző, művészete a digitális világra választ adó tendenciáknak köszönhetően kibővült a különböző installációk és más médiumok tárházával. Legújabb kiállítása valójában két sorozatának egyesítéséből jött létre, mindeközben új aspektusból megvilágítva a kérdéseket, amiket feszegettek külön-külön is. A megnyitó előtt beszélgettünk a fotográfia jövőjéről, a digitalizáció, a virtuális jelenlét hatásairól és a kritikus szemlélet fontosságáról.

Egyaránt jártál Kaposvárra és a MOME-ra fotós szakra. Éreztél bárminemű különbséget szemléletmódban a két hely között?

Nehéz a kettőt összehasonlítani, mert az egyik intézményben alap-, míg a másikban mesterképzésben vettem részt.  Bizonyos hiedelmekkel ellentétben a MOME mesterképzése nem is annyira alkalmazott fotográfiai irányultságú, hanem inkább a nemzetközi művészeti diskurzusba próbálja behelyezni a hallgatókat, és szerintem a sajátos kritikus látásmódra való neveléssel a kaposvári alapképzésnek is ugyanez a célkitűzése. Ami viszont különbség, hogy az utóbbinál sokkal több volt a kísérleti fotográfia, ami szerintem nagyon jól jön azoknak a művészeknek, akik konceptuális vonalon dolgoznak. Ezenkívül pedig a MOME-n nagyon erős az együttműködés más egyetemekkel, fesztiválokkal. Én ezt jól ki is tudtam használni; például fél évet töltöttem Belfastban Erasmus ösztöndíjjal.

Konceptuális fotóművészként dolgozol. Ez ösztönösen már a korai képeidnél is előjött, vagy csak később alakult ki?

Tinédzserként is távol állt tőlem a fotóriporteri hozzáállás, nem az érdekelt, hogy elkapjak egy-egy jó pillanatot. Már akkor szerettem beállított képeket készíteni, amikor amatőrként próbálkoztam a fotóval. Ez sokkal közelebb áll az attitűdömhöz, és akkor érzem igazán sajátomnak, ha a kép minden részletét én tervezem meg. Ez a hozzáállás vezetett a Flashback Stúdióba, ahol asszisztensként dolgoztam, és ez a stúdiós irány sokat segített technikailag a fejlődésben. Aztán az egyetemen ez a médiumreflektív  konceptuális gondolkodásmód jobban ki tudott teljesedni. Ezt még az is elősegíthette, hogy alapvetően van egy technológiai érdeklődésem, és azontúl, hogy szeretek technikailag jó képeket csinálni, az is érdekel, hogy az eszközöknek, amelyeket mindennap használunk, mi az igazi funkciójuk, mire valók, és kíváncsi vagyok rá, hogy azok az eszköztárak, amelyek rendelkezésünkre állnak, milyen kihívásokkal állítanak szembe minket. 

Tovább

Humor és funkcionalitás - Botos Balázs, porcelán designernél jártunk

Kis Színes Budapest

dd2e6785306277_5d77e73a4b209.jpg

Forrás: Botos Balázs Behance oldal

Hogy lesz valaki porcelán designer? Botos Balázs formatervezőként csöppent a porcelánok világába. Az egyetem második évében találkozott komolyabban a kerámiával Kecskeméten a Nemzetközi Kerámia Stúdióban, ahol egyből elbűvölte az anyagszerűsége, a technikája és az ehhez az anyaghoz való gondolkodás szépsége, összetettsége. Innentől kezdve nem is hagyott alább lelkesedése, így amikor elvégezte az egyetemet, visszament a stúdióba, ekkor már főállásban. Egy nagyon izgalmas időszakként tekint vissza erre, az anyaggal való munka és az ott megismert emberek is mind megerősítették abban, hogy folytassa ezt az utat.

Hivatkoztak már rá fekete bárányként, aminek egyik oka lehet, hogy a munkái nem igazán illeszthetőek bele a ma futó kortárs kerámia művészetbe.

„Persze mert te olyan formatervező szemmel nézel mindent! Ezt már nem egyszer hallottam. (nevet) Külsős vagyok, vagyis külsősként érkeztem ebbe a körbe, de úgy gondolom, hogy most már elfogadnak. Máshogyan szemlélem, használom ezt az anyagot, de mindig a legnagyobb tisztelettel, odaadással és persze humorral. Ez segít abban, hogy most már kollégaként, barátként tudok beszélni a szakmában dolgozó vagy szakma közeli emberekkel. Szuper ennek a világnak a részének lenni.” – mesélt Balázs a szakmával való kapcsolatáról.

670a0948_logo_zott.jpg

Tovább

Nem mindegyik haszontalan - Huszár Katalin, aki újragondolja a műanyagot

Kis Színes Budapest

69903819_2916730718356347_7878113495777017856_o.jpg

Forrás: Tallin Design Festival

Manapság egyre több szó esik arról, hogy a műanyag milyen mértékben károsítja a Földet. Mégis van-e bármi jó, amit ki lehet hozni belőle? Többek között ez a kérdés foglalkoztatja Huszár Katalin, textiltervezőt, amikor különböző műanyagokkal kísérletezik. Persze nem volt ez mindig így, egy sokkal természetesen anyag iránti szenvedélye vezetett odáig, hogy a MOME Textilszakán elknyarodjon a műanyagok szerteágazó világába.

„Egészen pici koromtól fogva vonzott a bőr, mint anyag. Ha így visszagondolok, mindig megszagoltam, megtapintottam egy-egy táskát, kesztyűt, cipőt a boltokban, és próbáltam eldönteni, vajon valódi bőrből készítették-e. Pályaválasztásnál abban voltam biztos, hogy valami kreatív dolgot szeretnék majd tanulni, és mivel a kiegészítőtervezés különösen érdekelt, a bőrművességet választottam. Az egyetem után indítottam egy asUstrap nevű márkát és egyedi fényképezőgép pántokat készítettem bőrből. Akkor erre nem tudtam annyi energiát szánni, ami ahhoz lett volna szükséges, hogy be is robbanjon. Ezt az utat egyelőre félretettem, most jobban lekötik a figyelmemet más anyagok.” - mesélt nekünk Kata a bőrrel való kapcsolatáról.

670a7452_2_logo_zott.jpg

Hogy jutott el Kata a bőrtől a műanyagig? Elmondása szerint ennek elég egyszerű oka volt. Bőrművesként kissé elveszve érezte magát a textiltervező képzésen, ezért úgy döntött, hogy ha úttörőként is, de kipróbál egy új utat. Mivel számára minden elérhető ’textiles’ technika új volt, elkezdett más irányokban gondolkodni, és a kísérletezés során a műanyagokat is kipróbálta. Az egyetem második félévében Észtországba utazott, ahol ismét bőr-kiegészítő tervezést tanult, újra otthonosan szeretett volna mozogni ezen a terepen. Aztán azt vette észre a tervezések során, hogy színes műanyaghálót meg szívószálat használ még egy táska vagy cipő tervezésénél is.

„Rájöttem, hogy ez a fajta nyitott hozzáállás az anyagokhoz, a kísérletező szemlélet az, ami engem inspirál és a szokatlan anyagtársításokra kezdtem fókuszálni. Bár jelenleg valóban a műanyagok állnak a projektjeim központjában, a jövőben szeretnék újra természetes anyagokra váltani, viszont a játékos hozzáállást és a kísérletezést megtartva.”

Tovább