Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

KIEMELKEDŐ ABSOLUT (ZENEI) PILLANATOK

2019. május 10. - absolut_hu

4905410800_212dc73a87_b.jpg

Az Absolut a képzőművészet és a divat után 2003-ban elkezdett nyitni a zene felé is, aminek az eredménye számos kollaboráció és úttörő kampány lett. Az együttműködő zenészek minden esetben olyan karakterek, akik amellett, hogy tehetségesek, valamilyen módon előremutatóak vagy egyedi látásmóddal renelkeznek. Mi hat olyan pillanatot ragadtunk ki, amik évek múltán sem veszíttek jelentőségükből, egyrészt a résztvevők időtállósága, másrészt a kampány üzenetének fontossága miatt.

_53458_5_3e6de3cda9563e12e59530a55fe7b09c.jpg

2009 ROCK EDITION Wolfmother

A rocknroll nagysága előtt tisztelegve, az Absolut különleges limitált palackkal készült 2009 őszére. A palack saját szegecses “bőrruhát” kapott, a kampányt pedig tovább erősítette a Wolfmother és Danny Clinch, fotós, videós jelenléte. Utóbbi még Annie Leibovits gyakornokaként kezdte, aztán karrierje során olyan zenekarokkal és zenészekkel dolgozott együtt, mint a Smashing Pumpkins, a Dave Matthews Band, Björk, Bob Dylan vagy éppen Johnny Cash. De ő rendezte John Mayer Where The Light Is és a Foo Fighters Skin and Bones koncertfilmjét is. A Wolfmothert ismerve, náluk hitelesebb rock bandát nehéz lett volna találni. Clinch egy fotósorozat keretén belül fogalmazta meg a rocknroll esszenciáját a limitált palack és a zenekar jelenlétével; több, mint 4000 képet lőtt, azalatt az pár nap alatt, amíg együtt lógott LA-ban a bandával. Ez pedig nem minden, hiszen egy rövidfilmben is megmutatta saját rocknroll vízióját.

Andrew Stockdale, a Wolfmother énekese számára a legnagyobb élményt az adta a közös munka során, hogy mindkét oldalról megvolt a komoly bizalom, ami egyrészt elősegítette az intuitív alkotást Clinch számára, másrészt lehetőséget adott a zenekar számára, hogy teljesen önmagukat adhassák. Ennek eredményeképpen a rajongók egy autentikus és hiteles anyagot láthattak viszont.

Tovább

Túl a szivárványon - Interjú Wirth Abigaillel

wirthabigail.jpg

Nem hiába használja Wirth Abigail Instagram oldalán a fashionartist hashtaget; ő nem csak divattervező, vagy képzőművész, annál jóval több. Sajátos, színes világa senkit nem hagy érzelmek nélkül, képzelőereje a legkülönbözőbb médiumok segítségével tör utat magának. Legyen szó hímzésről, festményekről vagy ruhákról, abban biztosak lehetünk, hogy valami igazán sokszínű, kirívó, mégis elbűvölő dolognak leszünk szemtanúi. A tavalyi év nem mindennapi sikert hozott a fiatal művésznek; a világ legrangosabb szőrmeversenyén harmadik helyezést ért el. A zsűri elnöke és a program vezetője nem más volt, mint az olasz Vogue főszerkesztője. Abigail erről a különleges utazásról is mesélt nekünk, amikor meglátogattuk otthonában. És hogy mit keres a cica a fotón, és hogy kapcsolódik új munkáihoz? Ez is kiderül.

A szüleid grafikusok, tervezők. Hogyhogy nem ebbe az irányba indultál?

Bevallom, kicsit dacból fordultam a divattervezés és a képzőművészet felé. Persze anyuékat nem zavarta egyik sem, azt azért fontos itt megemlíteni. Szerintem azért gondolták, hogy a grafika jó ötlet, mert szerettem rajzolni, és mivel anyu is grafikus, ez már egy ismertebb út lett volna. Vicces, a nagymamám varrónő volt, és mindig azt mondta, hogy csak varrónő ne legyek. Engem persze nagyon érdekelt a varrás! (nevet) Mégsem volt meg bennem a konkrét vágy, hogy divattervező legyek, amellett, hogy szívesen tervezek ruhákat, és a nagymamám által tanított dolgok jó alapot biztosítottak később. Az az egy volt biztos, hogy olyan dologgal szeretnék foglalkozni, ami során valamit készítek a két kezemmel.

Az elejétől kezdve Waldorf iskolába jártál, ami nagyon meghatározó lehet a világlátásod szempontjából. Te hogy érzed?

Nem tudom összehasonlítani az állami iskolákkal. Lehet, hogy ha például a Kisképzőre jártam volna, az jobban felkészít szakmailag, de az tény, hogy a Waldorf sokat formált rajtam. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem tudok magázni; és nem azért, mert udvariatlan vagyok, hanem olyan iskolai környezetben nőttem fel, ahol partnerként kezeltek minket a tanárok, és nem volt alá-fölé rendelt viszony köztünk. Arra koncentráltak, ami ment az embernek, és nem arra, ami nem, és ez rengeteg motivációt adott.

Bár a pop zene nem áll hozzád közel, de pop kultúra hatása egyértelműen érződik a munkáidon. Mik voltak a legnagyobb hatásaid?

Tizennégy éves koromtól egészen tizennyolcig volt egy gót korszakom. A tanáraim kicsit aggódtak is értem. Aztán ez elmúlt, és átestem a ló másik oldalára. (nevet) Az, hogy benne voltam egy szubkultúrában, biztos, hogy formált. Egyébként az az érdekes, hogy még ott sem akartam beolvadni; a gótokra jellemző fekete ruhákat hordtam, sok csipkével, de valahogy mindig rám került valami oda nem illő részlet. Tudatalatt alakítottam ezt ki; egyrészt szerettem volna odatartozni, de közben jó volt kicsit különcködni még egy mások számára furának tűnő közösségben is. Egyébként nemrég pont el is tűnődtem, hogy szinte eltűntek a különböző szubkultúrák az öltözködés terén. Annyira összekavarodott minden, hogy már nem tudsz nem divatos lenni, hiszen mondhatni minden divat! A különböző ikonikus darabok jelentése is elveszett.

Tovább

A Bauhaus nyomában - Interjú Klaniczay Jánossal, a Budapest100 egyik projektvezetőjével

budapest100.jpg

Hétvégén újra Budapest100, a program, ami évek óta magas színvonalon és igazi lélekkel ünnepli a várost. Idén a Bauhaus nyomába eredhetünk, és amellett, hogy izgalmas történeteknek lehetünk fültanúi, fantasztikus közösségi élményben is részünk lehet, ha nyitottak vagyunk rá. Klaniczay János annak idején még építészmérnök hallgatóként vett részt a Budapest 100-on, ami annyira megtetszett neki, hogy önkéntesként csatlakozott is a programhoz. Először városi sétákat vezetett a 2017-es rakpart tematikájú eseményen, és ma már az esemény egyik projektvezetőjeként mesélt nekünk a hétvégi programokról, a Budapest100-ról és persze Budapestről.

Budapest gyönyörű, még világviszonylatban is kiemelkedően szép. Mit tesznek hozzá a házak Budapesthez?

Nekem Budapest az egyik kedvenc városom! Már csak azért is, mert olyan fajta változatos építészetet lehet itt látni, ami kimeríthetetlen lehetőségeket ad arra, hogy beszéljünk magáról a városról és építészetéről. Az biztos, hogy bizonyos szempontból az épületek határozzák meg ezt a várost, emelett pedig ugyanolyan fontosak a lakók is. A Budapest 100 egyszerre koncentrál mindkettőre. Bár ott vannak a török korabeli fürdők, vagy a római kori emlékek, a belváros nagyrészt a XIX. század végén, a historizmus korában, majd a századfordulón épült ki olyanra, ahogy ma láthatjuk, akár a házakat, akár a városszrekezetet nézzük. Ezenkívül a 20-as és 30-as évek is meghatározóak voltak, így a Bauhaus nyomában nagyon izgalmas dolgokat fedezhetünk fel.

Ahogy a Budapest 100 nevében is benne van, amikor elkezdődött a programsorozat, 100 éves budapesti házak múltját kutatta és mutatta be a közönségnek. Ez azóta változott, színesedett. Hogy lett a Goldberger-ház kezdeményezéséből egy tematikus programsorozat?

Ez azért alakult így, mert amikor az OSA Archivum 2011-ben életre hívta a 100 éves házak ünnepét, nagy tömegével lehetett vizsgálni ezeket az épületeket. Előtte nem volt ehhez hasonló kezdeményezés, kutatás. Az I. Világháború következményeként csökkent az építési kedv a városban, és 2016-ban nem lett volna elég házunk, hiszen ez úgy megy, hogy ha például kétszáz házat keresünk meg, akkor nagyjából ötven fog csatlakozni. Éppen ezért témát váltottunk, és mivel 2016-ban volt a Nagykörút 120 éves, adta magát, hogy rá épüljön az esemény. Egy területi egységként kezelt városszerkezeti adottságot vizsgáltunk a Nagykörút kapcsán, és az ottani házakat nyitottuk meg azzal a metodológiával, amivel korábban is dolgoztunk a 100 éves épületek kapcsán. Következő évben jött a rakpart, ami szintén hasonló lineáris útvonalként tekinthető, tavaly pedig a városi tereket választottuk ki, amik ugyanúgy meghatározó egységként vannak jelen. Idén a 100 éves Bauhaus iskola apropójából járunk a Bauhaus nyomában, de a jövőben valószínűleg még vissza fogunk térni a 100 éves házak kutatásához.

Mennyiben volt más ez a kutatás? Futottatok esetleg nehézségbe?

Ha szigorúan vesszük azt, hogy mitől Bauhaus egy épület, akkor azok tartoznak ebbe a kategróriába, amiket vagy a Bauhaus iskolában végzett tervezők vagy az ott oktatók terveztek. Magyarországon nagyon kevés ilyen van; leginkább Molnár Farkas tervezett ilyen házakat Budapesten. Ha pedig kicsit tágabban értelmezzük ezt a kifejezést, és ezt talán száz év távlatából megengedhető, akkor a Bauhaus stílusjegyekről beszélünk, ami több épületen felfedezhető, és ez egyenértékűvé is vált Bauhaus stílusmegjelölésként a koramodern és az érett modern építészetnek a kategorizálásához. Ezért lett a cím is az, ami. Sokszor lehet érezni az olasz Novecento, a francia Le Corbusier vagy a Berlinben építészirodát fenntartó Peter Behrens hatását, de ezekben nagyon sokszor keverednek a funkcionalista, minimalista, tiszta szerkesztésű hozzáállások, amiket a Bauhaus iskolában is tanítottak. Szerintem ezt ennek a kontextusában érdemes vizsgálni. És itt érdemes még megemlíteni az Art Deco-t is, mert az is jellemző erre az időszakra, és sok esetben vegyül a Bauhaus stílusjegyekkel, felöltöztetve az épületeket.

Tovább

Absolut StudioFlow #14 / Múzsák, divat, alkotás

2019.03.27. Hadik

56739309_2316355385098743_4576999475997835264_o.jpg

Jónás Vera, Oláh Anna, Alíz (Anna kutyája), Csalár Bence és Merő Péter (b-j.) Fotók: Vaszil Ádám

Amióta művészet van, léteznek múzsák is. Akik szépségükkel, izgalmas személyiségükkel elbűbölik a művészt, ő pedig ezt fajta élményt csatornázza ki alkotásain keresztül. Andy Warholnak ott volt Edie Sedgwick, Gustav Klimtnek Emilie Louise Flöge, Ady Endrének kettő is; Léda és Csinszka, Dante Alighierié pedig Beatrice, csak, hogy a legnagyobbak közül említsünk. A múzsák eredete azonban jóval régebbre nyúlik vissza. A görög mitológiában ők voltak a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az imrovizáció ihletői. És ezzel el is jutottunk az ihletig, arra az alkotásra ösztönző érzésig, aminek jelenléte a mennybe emelheti, hiánya pedig a pokolba taszíthatja a művészt. Ezen az estén Csalár Bence a művészet két területéről hívott meg vendégeket, akikkel többek között arról beszélgetett, hogy őket mi inspirálja munkájuk során. Ennek a zanzásított változatát olvashatjátok most.

Jónás Vera, Fonogram és Artisjus-díjas énekesnő, dalszerző és zenész, a Jónás Vera Experiment alapítója. A London Centre of Contemporary Music-ban szerzett diplomát, és ott is alapította meg első komolyabb zenekarát. Számára a (pop)zene nemcsak szórakoztatásról szól, komoly, mély mondanivalót is kell tartalmaznia, értéket kell képviseljen. 2018-ban az Experimenttel a hazai klub bulikon kívül turnézott Ázsiában, ezalatt érintette Japánt, Dél-Koreát és Kínát, játszott Németországban, Hollandiában, Szerbiában, Macedóniában, Csehországban és Lengyelországban. Kozma Katával ő írta Ujj-Mészáros Károly legújabb filmjének, az X – A rendszerből törölvének a főcímdalát.

Oláh Anna 2011 óta van jelen a magyar divatéletben Anna Amelie márkájával. A főleg táskákra szakosodott brandben egyszerre van jelen a minőség, a játékosság és a vagány nőiesség. Annát művész szülei inspirálták arra, hogy ő is kreatív pályát válasszon; a MOME Textiltervezés bőr szakirányán végzett diplomát. Elmondása szerint álmodozó típus az ANNA AMELIE márkanevet úgy találta ki, hogy elképzelte, hogy a Champs Elyseées-n van egy üzlete, és ahhoz illő nevet keresett. A 2018-as év neki is meglehetősen sűrű volt, hiszen az új kollekciók tervezésén kívül, rendszeresen tartott táska készítő workshopokat, decemberben pedig négy tervezővel együtt megnyitotta a Margot showroomot. Az idei év sem telik tétlenül számára, az Anna Amelie Studio égisze alatt szuper izgalmas projekteken dolgozik, és egy nagyon komoly kollabja is volt áprilisban a Katona József Színházzal.

Merő Péter eredetileg balett táncos, 2007-ben kezdett el divattervezéssel foglalkozni. Ruháiban megjelenik az érzékiség, az elegancia és az erő. Leginkább a hollywoodi filmek femme fatale karakterei inspirálják, az intelligens magabiztos, mégis törékeny nőkre tervez. Minden ruhájának saját személyisége van, szeret játszani a formákkal, anyagokkal, előszerettel használ olyan karakteres színeket, mint a mélyvörös, a királykék vagy a fekete. Számára az őszinteség mindennek a kulcsa, sikerét is ennek tudja be. Nem kertelős típus, de minden esetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy a nő, aki hozzá fordul ruháért, meglássa magában akár a múzsát.

56457828_2316347011766247_6447265868626788352_o.jpg

Jöjjenek a beszélgetés legizgalmasabb pillanatai!

Tovább

ABSOLUT TURNÉBUSZ EP 2

Hősök

ab_hosok-01-2.png

Ki ne szeretne belelátni a híres zenekarok életébe? Vajon tényleg minden csak a bulizáról szól? Egyáltalán mi folyik egy turnébuszban; és a backstage-ben? Sokszor mondják, hogy ami ott történik, ott is marad. Ez mostantól megváltozik. Miskovits Marci az ország legmenőbbjeit kíséri el egy-egy turnállomásra, így ezentúl ti is beleláthattok a színfalak mögötti világba, a színpad előtti rituálékba, a koncertek utáni őrült partyzásba. A jó hangulatért az Absolut felel, a többi meg kiderül.

57572770_10157222115049222_2690104928503857152_o.jpg

5 dolog, amit tudnod kell a Hősökről!

1. Hihetetlen, de lassan 20 éve működik a hip-hop csapat, ezalatt az idő alatt közel 150 számot írtak.

2. A Hősök két formáció az Ammóniaszökevények az Őrült oldal összeolvadásából született.

3. Bár a Hősök magját Eckü, Mentha és Joeker adják, fellépéseiken élő zenekar kíséri őket.

4. Ők is részt vettek az Ákos tiszeletére rendezett MTV Ikonon 2010-ben, ahol az Örvény és az Ikon számok átdolgozott verzióját adták elő.

5. Eckü egy lépcsőházi barátjától kapta becenevét, amihez hozzácsapott még egy c betűt, hogy rapperesebb legyen.

Nézd meg a videót!

Tovább

Sultan by Pap Márk

 

dsc01364_web.jpg

Pap Márk vodka sour-ja bármelyik múlt századi gentlemen’s clubban megállná a helyét; külseje igazi időutazásra hív minket. Az igazi különlegességét viszont Márk saját készítésű parfüm citrus mixe adja. A kissé keleti fűszerezésű koktél alapja az az enyhén rezes ízvilágú Absolut Elyx.

 „Szerettem volna egy olyan italt, ami egyrészt a saját stílusomat tükrözi, másrészt benne van a La Fabbrica világa is. Így egy könnyen érthető mixet készítettem Absolut Elyxből. Egy tavaszi/nyári hangulatú orientálisabb fűszerezésű sour lett olyan összetevőkből, mint a szerecsendió és a fahéj, de belekerült a saját készítésű parfüm citrus mixem is, amiben különböző hibrid citrusfajták találhatóak. Ha lebontjuk ezt a mixet ízeire, akkor külön-külön megjelennek a szárazabb, fanyarabb és édesebb ízek. Ez itthon kuriózumnak számít. Házi készítésű zsálya tonikkal húztam fel, ami kicsit lazítja az italt.”

 dsc03796_web.jpg

„A tetejére két olyan dísz került, amiket különböző La Fabbrica signiture-ökhöz használunk; az egyik egy fél levél, amit befújtunk ehető arannyal. Azáltal, hogy ezt a saját díszítést használtuk ehhez az Absolut italhoz, ilyen téren is jelezzük, hogy ez direkt az Absolut számára készített La Fabbrica koktél.”

Tovább

Trouble In Heaven by Szabó Gergely

dsc03822_logo_zott.jpg

Szabó Geri, a La Fabrica bartendere nagyon szereti a klasszikus koktélokat. A szesz szesszel keverés művészete ragadta meg leginkább pályája elején, és azóta is ez a kedvenc területe a bartendingben. Ez a fajta technika igazi kihívást jelent a bartenderek számára, hiszen nehéz két-három alapszesz összetevős italokat úgy kitalálni, hogy azok valami újdonságot is nyújtsanak. Közel állnak hozzá a kesernyés ízek, szívesen használ vermouthokat italaiban, amit viszont nem szeret, de koktélban nagyon jól működik számára, az angol zeller.

„Jön a nyár, így ehhez alakítottam az italomat. Az Absolut Elyx fontos része, a másik szempont pedig az volt, hogy az emberek számára ismerős ízek legyenek benne. Sok esetben szeretünk új ízkombinációkat megismertetni a vendégekkel, de most itt nem ez volt a cél, inkább a textúrával játszottam egy kicsit. Így került az ital tetéje egy passion gyümölcsös chilis hab, a koktél alapját pedig a vodka és a vanília adja. Nem akartam túlgondolni.”

dsc03820_logo_zott.jpg 

„Sok esetben nyúlok rég elfeledett receptekhez. Izgalmas olyan koktélokat megismertetni az emberekkel, amik 100-150 évvel ezelőtt népszerűek voltak a bárok világában. Szeretek ezekből akár twisteket is készíteni, de ebben az esetben fontos szempont, hogy adjon valami pluszt az edereti italhoz képest. Én általában a saját ízlésem szerint alakítom azt.”

Tovább

Absolut StudioFlow #13 / Tudatosság az új évben

52708563_2247798791954403_9088553026318237696_o.jpg

Az Absolut StudioFlow egy nagyon fontos témával kezdte az új évet Csalár Bence vezetésével. Manapság nagyon sok szó esik a tudatosságról. A mai világban rengeteg információ ér minket nap, mint nap, és könnyen szétforgácsolódik a figyelmünk, és jómagunk is. Ez különösen érvényes lehet azokra az emberekre, akiknek kreatív szakmájuk van. Hogy lehet folyamatosan topon lenni, egyáltalá lehet-e, miért fontosak a keretek, és hogy érjük el legkönnyebben a céljainkat? A beszélgetés vendégei mind ismert emberek, akik ezen az estén megosztották velünk azt, hogy ők hogy állnak a tudatossághoz. Sőt, Iszak Eszti és Zahorán Bertold válaszolt kérdéseinkre is, így ezáltal kicsit jobban beleláthattok személyes világukba.

Jöjjenek a kérdések és válaszok!

eszti.jpg

 

Iszak Eszti

Hogy érezted magad a beszélgetésen, volt-e valami, amiben a többiek inspiráltak, elgondolkodtattak, motivációt adtak az új évre?

Szeretem ezeket az alkalmakat, mert ilyenkor több szempontból is átbeszélhetjük, megbeszélhetjük, hogy kinek milyen gondjai vannak. Nekem például sokkal tudatosabbnak kell lennem, de jó tudni, hogy ezzel nem csak én vagyok így. Ezt a tudatos gondolkodásmódot úgy érzem, hogy nekem mindenképp szem előtt kell tartanom az új évben.

Általában mi az, ami folyamatosan motivál, mi segít át a nehézségeken?

Mostanában leginkább az, hogy megbeszélem másokkal is, hogy milyen falakba ütközöm, milyen nehézségeim vannak a hétköznapjaimban. Ezáltal egymást támogatva tudunk túljutni ezek a pontokon. Ezen kívül az, hogy igyekszem inspiráló embereket hallgatni, nézni, olvasni, akár motivációs könyvek formájában. Ezek azok, amik ilyenkor segíteni szoktak.

Mit találasz a legizgalmasabbnak a saját szakmádban? Mit ad számodra?

Legizgalmasabb talán az, hogy rengeteg új embert ismerhetek meg nap mint nap, beleláthatok kicsit az életükbe, a szakmájukba. Nagyon sok új dolgot kipróbálhatok, rengeteg helyre eljuthatok. Kicsit olyan, mintha több életet élhetnék egyszerre, úgyhogy ezt szeretem benne a legjobban. (nevet)

Mi a legnagyobb tévhit veled kapcsolatban? És mi az, amit az emberek általában a legjobban értékelnek benned?

Általában, amit a legjobban értékelnek bennem, az a nyitottság, így bárkivel szívesen beszélgetek. A legnagyobb tévhit velem kapcsolatban pont ennek az ellenkezője, hogy zárkózott vagyok meg távolságtartó, és általában, amikor belekerülök egy társaságba, vagy megismerkedem valakivel, akkor el is mondják, hogy sokkal zárkózottabnak gondoltak.

Tovább

Határok nélkül - Interjú Brückner Jánossal

003_2_logo_zott.jpg

Brückner János folyamatosan gondolkodik, kutat; tanul a világról, és egyúttal önmagáról, vagy éppen fordítva. Körülötte sosincs állóvíz; hol polgárpukkasztó, hol messzemenőkig érzékeny, máskor pedig tárgyilagosan boncolgat témákat. Szerinte a művészetnek elsősorban a közösségnek kell szólnia, nem kizárólag művészettörténészeknek, kurátoroknak készül. Lehet, hogy ezért is keveri alkalmanként az egyéni alkotást a közösségivel. Például a két héttel ezelőtt Ludwig Múzeumban nagy port kavart közösségi színező kapcsán. Az Everybody Needs Art kiállítóterében április 6-án nyílt legújabb kiállítása, ahol az Absolut is jelen volt. A lenti interjúban nemcsak ezekről az új munkákról mesélt nekünk, hanem arról is, hogy mit jelent számára művésznek lenni, mi az a plusz, amit megtalált Berlinben (2016. óta a német fővárosban él.- a szerk.), és miért lett diplomamunkájának fő témája a fehér ember kiváltsága.

ja_nos_bru_ckner_stupid_things_ena_viewing_space_budapest_6.jpg

Stupid Things @ ENA Viewing Space, Budapest / kiállítás nézet

 

A nehezebb témák után most csupa “hülyeséggel” foglalkoztál; ennek az eredménye a Stupid Things/Hülyeségek kiállítás az ENA Viewing Space-en. Bencze Peti már elmondta a vele készített interjúban, hogy mit takar ez a név, de azért a te szemszögedből is érdekel minket.

Az elmúlt években tényleg alámerültem néhány nehéz témában, így aztán jött az ötlet, hogy jó lenne most egyszerűen csak hülyeségekkel foglalkozni. Végül mégsem lett annyira könnyed a mondanivaló. Mindig is szerettem úgy megkomponálni a kiállításokat, hogy ne legyenek egyoldalúak. Így aztán ahogy kezdett összeállni a kiállítás anyaga, felbukkantak olyan témák is, amik még mindig passzolnak a koncepcióba, de valami más is megmutatkozik bennük. Ahogy a kiállítás leírásában is írom, ez az a fajta hülyeség, amikor az ember elveti azt, ami a sikert, a társadalom által elfogadottat, elvártat, racionálisan helyeset jelenti, amikor ezeknek a szabályai felfüggesztésre kerülnek. Kétféle hülyeségről van itt szó: az egyik, amikor én állítom valamiről, hogy hülyeség, és én ezeket meg is festettem, a másik pedig egy installációban testesül meg, és olyan dolgokról szól, amikre a társadalom „józanesze” mondaná azt, hogy hülyeség. Számomra viszont értékes és emberi teljesítményekről szól. Ez pedig fontosabb is, mint az első felvetés, mert nagyon emberinek és inspirálónak érzem.

bru_ckner_ja_nos_haza_2019_akril_airbrush_48x61_cm.jpg

Brückner János: Haza (2019, akril,airbrush,vászon, 48x61 cm)

Mik ezek?

Az egyik fő inspiráció John Kilduff, festőművész, aki elképesztő figura. Többek között volt egy showja a TV-ben, ahol véghezvihetetlen feladatot állított maga elé: egyszerre edzett egy futópadon, festett csendéletet egy virágról, készített egy egészséges turmixot és közben fogadta a betelefonálók hívásait. Ebből egy csodálatos káosz alakult ki, amit én nagyon szép műnek tartok. Egyszer kint voltam az USA-ban, és meglátogattam Los Angelesben. Mutatott egy csomó képet, és beszélgettünk arról, hogy ő milyen festőket tart fontosnak. Megmutatta a házi könyvtárát, mesélt a West-Coast festészetéről, és akkor mondta, hogy ő is, ahogy a kedvenc albumaiban szereplő művészek, azt a pontot keresi, amikor el tudja vetni a konvenciókat és ki tudja mondani, hogy nem érdekli más véleménye – ahogy a kiállítás szövegében is olvasható: “Elérni a festészetben azt a pontot, amikor azt mondjuk, bassza meg, ez most így lesz és kész, nem érdekel.”. Az installációban olvasható lesz még Szent Valecza László néhány töredéke. Ő igazi ikon számomra! Ugyanitt szerepet kap a Taródi-vár is, amit Bolondvárnak is hívtak. Taródi István 50 éven keresztül egymaga építette fel, amihez a becslések szerint 150 vagonnyi követ használt fel. Már eleve a tény, hogy valaki az 50-es években nekiáll egy középkori vár megépítésének elég abszurd, ugyanakkor hatalmas emberi teljesítmény is egyben. Ennek az installációnak a címe azért lett a „Nehéz és drága”, mert ezek szó szerint és átvitt értelemben is nehéz és drága dolgok.

Tovább

Tangerine Tini by Ádám Sándor

dsc01320_logo_zott.jpg

Ádám Sándor, a La Fabbrica bartendere már megjelenésre is a klasszikus stílust képviseli; a rajta látható ing és szövetmellény nagyon elegáns hatást kelt. A csapatban leginkább az ő feladata, hogy megismertesse a vendégekkel a nagy klasszikusokat. Legalább annyira fontos számára az edukáció, minthogy lássa, hogy a bárpulttól elégedetten távodnak az emberek. Ha többet szeretnétek megtudni róla, akkor olvassátok el a La Fabbrica cikk bartender szekcióját.

_logo_zott_1.jpg

"Ez a mandarin martini jól tükrözi a világomat, a klasszikus italok iránti rajongásomat. Habár már volt nyolc összetevős koktélom is, egy ideje az a célom, hogy nagyon kevés hozzávalóból alkossak valami komplexet. Ennél a kreációnál egy martini variációt készítettem Absolut Elyxből. A dry vermouth helyett dry sherry került az italba, amit jól kiegészít a cognac-os mandarin likőr. Ettől kap egy kis gyümölcsös jelleget."

 dsc03766_logo_zott.jpg

"A dísz szintén komplex; egy fekete olívabogyót, egy physalist, azaz földi cseresznyét és egy kék áfonyát tűztem fel egy fa pálcikára. Mivel az olívabogyó sós, a physalis savanykás, az áfonya pedig édes, ha ezt a díszt megeszed a markáns ízvilágú, mégis gyümölcsös martini fogyasztása előtt, nagyon izgalmas ízélményben lesz részed."

Tovább