Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Régi és új közösségek, Rákóczi Kartell és Rákócziterezés a Mindspace-szel - Interjú Vida verával és Kobrizsa Ádámmal

2019. május 22. - absolut_hu

mindspace_02.jpg

Gunther Dóri, Kobrizsa Ádám, Major Réka, Pusztai Lola, Vida Vera, a MIndspace csapatának egyrésze

Sok szempontból jó a VIII. kerület rehabilitációja, de azért van hátránya is; például teljes közösségek tűnhetnek el idővel. A Mindspace azért alakult tíz évvel ezelőtt, hogy hozzátegyen az élhető városhoz, de sokáig csak a körúton belső részeire koncentráltak. Aztán Vida Vera csatlakozásával egy sokkal nagyobb kihívásokkal és talán izgalmakkal is teli útra léptek, ezzel elindult a Csarnok-negyed értékeinek újra felfedezése. Vera az elmúlt közel tíz évben rengeteget tett Budapestért, többek között oszlopos tagja volt a Kolorádó Fesztivál szervezőbrigádjának, évekig szervezte a Toldit. A figyelme viszont egyre inkább a városközponttól a VIII. kerületre irányult. A Józsefvárosba járt általánosba és közel tíz éve ott is él. Mindig ez volt számára a legotthonosabb pontja Budapestnek. Három évvel ezelőtt ő vette rá Oltai Kata barátnőjét, hogy nyissanak butikot a Víg utcában. Azóta a Mindspace stratégájaként az alapítóval Kobrizsa Ádámmal és a mára szépen kibővült csapattal közösséget építenek a Rákóczi tér környékén. Hogy miért fontos a dzsentrifikáció moderálása vagy, hogy miért költözik át egyre több fiatal a menőnek tartott budai kerületekből a Józsefvárosba? Ezekre is választ kaptunk. Mint ahogy arra is, hogy miért annyira különleges a VIII. kerület.

Sokan elvágyódnak a VIII. kerületből, Vera, te viszont itt érzed otthon magad. Mi az, amit ennyire tud Józsefváros?

Vera: Ez egyébként érdekes, mert innen elvágyódnak az emberek a budai kerületekbe, onnan pedig egyre többen költöznek ide be; szóval “senki nem azzal van, akivel szeretne lenni”, ahogy a Csaknekedkislány egyik dalszövegében is hallható. Mindenki a romantikát keresi. Annak, aki itt nőtt fel a Szigony utcában, nagy dolog, ha egy utcában fák vannak, azok pedig, akik ideköltöznek, nem mondom, hogy a katasztrófaturizmus miatt teszik, de az biztos, hogy valamiféle balkáni romantikát látnak benne. Lehet, hogy pont azt érzik, hogy azzal, hogy idejöttek a kreatív fiatalok, valami jó dolog van alakulóban, és ők ennek az első gólyái lehetnek. A Nagyvárad téren nőttem fel, a Diószegi utca és az Orczy kert sarkán volt a suli. Ezután tíz évig laktam falun, és pont a vidék dinaminkáját  látom a VIII. kerületben is. Egyértelműen az itteni játékszabályok szerint kell működni, és a Rákóczi térre ez kifejezetten igaz.

Mi az, amitől úgy érzed, hogy ez a te világod?

Vera: Sokkal sallangmentesebb minden. Udvariskodás még a körúton belül van, de itt már nem feltétlenül jellemzőek a tiszteletkörök és ez az én attitűdömhöz közel áll. Persze én is szeretek „fancyskedni”, az is hozzátartozik ahhoz, aki vagyok, de ha mondjuk választanom kell, akkor hiába van sok jó hely Nyugaton, ahova szeretek is járni, de valami miatt Albániát vagy Grúziát jobban kedvelem. Budapesten belül pedig a VIII. kerület a kelet számomra. Aztán még az teszi annyira érdekessé, hogy belső kerülethez képest nagyon diverz. Eddig a Nap utcában éltem, az egyik legszegényebb házban, mégis a Corvin Pláza mellett, ahol egy párhuzamos valóság alakult ki az évek alatt a radikális dzsentrifikáció következtében. Most pedig egy kertes házban lakom a VIII. kerület szélén, a Tisztviselőtelepen. Minden reggel, amikor felkelek, és főzök egy teát, ki tudok feküdni a függőágyba, ha pedig aszály van, locsolni kell a füvet, hogy ne égjen ki. De ott a kínai piac, megintcsak egy külön világ, vagy a Százados úti művésztelep, aminek a létezéséről sokan nem is tudnak, ahogy a Kolóniáéról  sem. (A MÁV Gépgyár kolónia, ami eredetileg 1908-ban épült a MÁV munkásainak és tisztségviselőinek, de itt működött a 90-es években a híres hírhedt Fekete Lyuk is. - a szerk.) Ezek mind különálló és megfogható városi közösségek, és sokukon, a városvezetésnek hála szó szerint végigmegy egy bulldózer. Ez a dzsentrifikáció a Corvin mozitól indul, és első körben a Füvészkert magasságáig tart majd, de aztán jön az Orczy Projekt, ami szintén egy irreálisan drasztikus beavatkozás lesz. Ezt megállítani semmiképpen nem lehet, csak moderálni.

Ádám, tudom, hogy a Lumen kapcsán neked is erős kötődésed van a kerülethez. Milyen érzésekkel vágtál bele a Rákóczi téri projektbe, amikor Vera errefele terelt benneteket?

Ádám: Friss lendülettel és kellő izgalommal. Valós kíhívásnak éreztem elhagyni a Palotanegyed már-már megszokott miliőjét. Mint egy rendes randevú, ahol kicsit hülyén érzed magad az elején.

Tovább

Sörfőzdéből művészeti központ - Art Quarter Budapest interjú

aqb_logo_zott.jpg

Magyar Dorottya, Gadó Flóra és Heszky András (b-j.) Fotó: Bodnár Dávid

Az Art Quarter Budapestet Wolfgang Bartesch alapította, akinek célja egy olyan szabad gondolkodású művészeti központ létrehozása volt, ahol a külföldi és magyar művészek inspiráló környezeteben alkothatnak távol a város zajától. Az egykori Haggenmacher sörgyár épület ma a világ különböző országaiból fogad alkotókat külföldi rezidencia programján keresztül, emelett pedig otthont ad hazai alkotóknak, mindenféle kreatív kezdeményezésnek és művészeti eseménynek. Az ingatlanfejlesztésnek köszönhetően folyamatosan épül, szépül a telep, most szombaton megnyílik a Pavilon Kávézó, és az sem elképzelhetetlen, hogy egyszer újra sörgyárként is üzemelni fog, ha nem is az egész épület, de legalább is egy része. Május 18-án egy nagyszabású nemzetközi kiállítás nyílik. A The Great Globe fő motívuma a glóbusszal való találkozás dramaturgiája, amit  az alkotások kortárs tapasztalatokon keresztül közvetítenek. Az esemény egyébként az AQB OPEN HOUSE minifesztivál része; amelynek keretében az egész épület szabadon bejárható, így érdemes jó korán érkezni. A napokban mi is kilátogattunk az AQB-ba, ahol Magyar Dorottya mesélt nekünk erről a nem mindennapi művészeti központról, a két kurátor Gadó Flóra és Heszky András pedig a kiállítás mögötti koncepcióról.

Az Art Quarter Budapest egy nagyon összetett művészeti komplexum, ráadásul független. Dóri, te hogy jellemeznéd?

Dóri: Az AQB attól tud ennyire szabadon szárnyalni, mert magánszemély tulajdonában van, és emiatt nincsenek megkötések. Szabadon azt csinálhatunk itt, amit csak szeretnénk, persze amennyiben biztosítani tudjuk hozzá a hátteret. A kreatívipari stúdiókon kívül közel harminc magyar művész bérel nálunk műtermet, emellett működtetünk egy nemzetközi rezidencia programot is. Tíz szobát tartunk fent számukra külön műtermekkel, így aki hozzánk érkezik egy-két hónapra megvalósíthatja az előre megtervezett projektjét. Gyakran pop up kiállítást és artist talkot is rendezünk a művészeknek, így a házban alkotók is megismerhetik, hogy mivel foglalkozott az, akit korábban csak a közösségi terekben csíptek el. Ezekből a beszélgetésekből olykor közös projektek is születnek, amikor szerencsésen érnek össze a szálak.

Ez mennyire egyedi Budapesten?

Dóri: A városban több olyan hely van, ahol egy-egy eleme fellelhető az AQB struktúrájának, hiszen nem mi foglalkozunk egyedül külföldi rezidencia programmal, és egyéb műteremházak is vannak Budapesten, de így egyben, ilyen konstrukcióban jelenleg nincs más. Viszont külföldön számos hasonló példa van erre a modellre, ami igazán megnyugtató.

Tovább

KIEMELKEDŐ ABSOLUT (ZENEI) PILLANATOK

4905410800_212dc73a87_b.jpg

Az Absolut a képzőművészet és a divat után 2003-ban elkezdett nyitni a zene felé is, aminek az eredménye számos kollaboráció és úttörő kampány lett. Az együttműködő zenészek minden esetben olyan karakterek, akik amellett, hogy tehetségesek, valamilyen módon előremutatóak vagy egyedi látásmóddal renelkeznek. Mi hat olyan pillanatot ragadtunk ki, amik évek múltán sem veszíttek jelentőségükből, egyrészt a résztvevők időtállósága, másrészt a kampány üzenetének fontossága miatt.

_53458_5_3e6de3cda9563e12e59530a55fe7b09c.jpg

2009 ROCK EDITION Wolfmother

A rocknroll nagysága előtt tisztelegve, az Absolut különleges limitált palackkal készült 2009 őszére. A palack saját szegecses “bőrruhát” kapott, a kampányt pedig tovább erősítette a Wolfmother és Danny Clinch, fotós, videós jelenléte. Utóbbi még Annie Leibovits gyakornokaként kezdte, aztán karrierje során olyan zenekarokkal és zenészekkel dolgozott együtt, mint a Smashing Pumpkins, a Dave Matthews Band, Björk, Bob Dylan vagy éppen Johnny Cash. De ő rendezte John Mayer Where The Light Is és a Foo Fighters Skin and Bones koncertfilmjét is. A Wolfmothert ismerve, náluk hitelesebb rock bandát nehéz lett volna találni. Clinch egy fotósorozat keretén belül fogalmazta meg a rocknroll esszenciáját a limitált palack és a zenekar jelenlétével; több, mint 4000 képet lőtt, azalatt az pár nap alatt, amíg együtt lógott LA-ban a bandával. Ez pedig nem minden, hiszen egy rövidfilmben is megmutatta saját rocknroll vízióját.

Andrew Stockdale, a Wolfmother énekese számára a legnagyobb élményt az adta a közös munka során, hogy mindkét oldalról megvolt a komoly bizalom, ami egyrészt elősegítette az intuitív alkotást Clinch számára, másrészt lehetőséget adott a zenekar számára, hogy teljesen önmagukat adhassák. Ennek eredményeképpen a rajongók egy autentikus és hiteles anyagot láthattak viszont.

Tovább

Túl a szivárványon - Interjú Wirth Abigaillel

wirthabigail.jpg

Nem hiába használja Wirth Abigail Instagram oldalán a fashionartist hashtaget; ő nem csak divattervező, vagy képzőművész, annál jóval több. Sajátos, színes világa senkit nem hagy érzelmek nélkül, képzelőereje a legkülönbözőbb médiumok segítségével tör utat magának. Legyen szó hímzésről, festményekről vagy ruhákról, abban biztosak lehetünk, hogy valami igazán sokszínű, kirívó, mégis elbűvölő dolognak leszünk szemtanúi. A tavalyi év nem mindennapi sikert hozott a fiatal művésznek; a világ legrangosabb szőrmeversenyén harmadik helyezést ért el. A zsűri elnöke és a program vezetője nem más volt, mint az olasz Vogue főszerkesztője. Abigail erről a különleges utazásról is mesélt nekünk, amikor meglátogattuk otthonában. És hogy mit keres a cica a fotón, és hogy kapcsolódik új munkáihoz? Ez is kiderül.

A szüleid grafikusok, tervezők. Hogyhogy nem ebbe az irányba indultál?

Bevallom, kicsit dacból fordultam a divattervezés és a képzőművészet felé. Persze anyuékat nem zavarta egyik sem, azt azért fontos itt megemlíteni. Szerintem azért gondolták, hogy a grafika jó ötlet, mert szerettem rajzolni, és mivel anyu is grafikus, ez már egy ismertebb út lett volna. Vicces, a nagymamám varrónő volt, és mindig azt mondta, hogy csak varrónő ne legyek. Engem persze nagyon érdekelt a varrás! (nevet) Mégsem volt meg bennem a konkrét vágy, hogy divattervező legyek, amellett, hogy szívesen tervezek ruhákat, és a nagymamám által tanított dolgok jó alapot biztosítottak később. Az az egy volt biztos, hogy olyan dologgal szeretnék foglalkozni, ami során valamit készítek a két kezemmel.

Az elejétől kezdve Waldorf iskolába jártál, ami nagyon meghatározó lehet a világlátásod szempontjából. Te hogy érzed?

Nem tudom összehasonlítani az állami iskolákkal. Lehet, hogy ha például a Kisképzőre jártam volna, az jobban felkészít szakmailag, de az tény, hogy a Waldorf sokat formált rajtam. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem tudok magázni; és nem azért, mert udvariatlan vagyok, hanem olyan iskolai környezetben nőttem fel, ahol partnerként kezeltek minket a tanárok, és nem volt alá-fölé rendelt viszony köztünk. Arra koncentráltak, ami ment az embernek, és nem arra, ami nem, és ez rengeteg motivációt adott.

Bár a pop zene nem áll hozzád közel, de pop kultúra hatása egyértelműen érződik a munkáidon. Mik voltak a legnagyobb hatásaid?

Tizennégy éves koromtól egészen tizennyolcig volt egy gót korszakom. A tanáraim kicsit aggódtak is értem. Aztán ez elmúlt, és átestem a ló másik oldalára. (nevet) Az, hogy benne voltam egy szubkultúrában, biztos, hogy formált. Egyébként az az érdekes, hogy még ott sem akartam beolvadni; a gótokra jellemző fekete ruhákat hordtam, sok csipkével, de valahogy mindig rám került valami oda nem illő részlet. Tudatalatt alakítottam ezt ki; egyrészt szerettem volna odatartozni, de közben jó volt kicsit különcködni még egy mások számára furának tűnő közösségben is. Egyébként nemrég pont el is tűnődtem, hogy szinte eltűntek a különböző szubkultúrák az öltözködés terén. Annyira összekavarodott minden, hogy már nem tudsz nem divatos lenni, hiszen mondhatni minden divat! A különböző ikonikus darabok jelentése is elveszett.

Tovább

A Bauhaus nyomában - Interjú Klaniczay Jánossal, a Budapest100 egyik projektvezetőjével

budapest100.jpg

Hétvégén újra Budapest100, a program, ami évek óta magas színvonalon és igazi lélekkel ünnepli a várost. Idén a Bauhaus nyomába eredhetünk, és amellett, hogy izgalmas történeteknek lehetünk fültanúi, fantasztikus közösségi élményben is részünk lehet, ha nyitottak vagyunk rá. Klaniczay János annak idején még építészmérnök hallgatóként vett részt a Budapest 100-on, ami annyira megtetszett neki, hogy önkéntesként csatlakozott is a programhoz. Először városi sétákat vezetett a 2017-es rakpart tematikájú eseményen, és ma már az esemény egyik projektvezetőjeként mesélt nekünk a hétvégi programokról, a Budapest100-ról és persze Budapestről.

Budapest gyönyörű, még világviszonylatban is kiemelkedően szép. Mit tesznek hozzá a házak Budapesthez?

Nekem Budapest az egyik kedvenc városom! Már csak azért is, mert olyan fajta változatos építészetet lehet itt látni, ami kimeríthetetlen lehetőségeket ad arra, hogy beszéljünk magáról a városról és építészetéről. Az biztos, hogy bizonyos szempontból az épületek határozzák meg ezt a várost, emelett pedig ugyanolyan fontosak a lakók is. A Budapest 100 egyszerre koncentrál mindkettőre. Bár ott vannak a török korabeli fürdők, vagy a római kori emlékek, a belváros nagyrészt a XIX. század végén, a historizmus korában, majd a századfordulón épült ki olyanra, ahogy ma láthatjuk, akár a házakat, akár a városszrekezetet nézzük. Ezenkívül a 20-as és 30-as évek is meghatározóak voltak, így a Bauhaus nyomában nagyon izgalmas dolgokat fedezhetünk fel.

Ahogy a Budapest 100 nevében is benne van, amikor elkezdődött a programsorozat, 100 éves budapesti házak múltját kutatta és mutatta be a közönségnek. Ez azóta változott, színesedett. Hogy lett a Goldberger-ház kezdeményezéséből egy tematikus programsorozat?

Ez azért alakult így, mert amikor az OSA Archivum 2011-ben életre hívta a 100 éves házak ünnepét, nagy tömegével lehetett vizsgálni ezeket az épületeket. Előtte nem volt ehhez hasonló kezdeményezés, kutatás. Az I. Világháború következményeként csökkent az építési kedv a városban, és 2016-ban nem lett volna elég házunk, hiszen ez úgy megy, hogy ha például kétszáz házat keresünk meg, akkor nagyjából ötven fog csatlakozni. Éppen ezért témát váltottunk, és mivel 2016-ban volt a Nagykörút 120 éves, adta magát, hogy rá épüljön az esemény. Egy területi egységként kezelt városszerkezeti adottságot vizsgáltunk a Nagykörút kapcsán, és az ottani házakat nyitottuk meg azzal a metodológiával, amivel korábban is dolgoztunk a 100 éves épületek kapcsán. Következő évben jött a rakpart, ami szintén hasonló lineáris útvonalként tekinthető, tavaly pedig a városi tereket választottuk ki, amik ugyanúgy meghatározó egységként vannak jelen. Idén a 100 éves Bauhaus iskola apropójából járunk a Bauhaus nyomában, de a jövőben valószínűleg még vissza fogunk térni a 100 éves házak kutatásához.

Mennyiben volt más ez a kutatás? Futottatok esetleg nehézségbe?

Ha szigorúan vesszük azt, hogy mitől Bauhaus egy épület, akkor azok tartoznak ebbe a kategróriába, amiket vagy a Bauhaus iskolában végzett tervezők vagy az ott oktatók terveztek. Magyarországon nagyon kevés ilyen van; leginkább Molnár Farkas tervezett ilyen házakat Budapesten. Ha pedig kicsit tágabban értelmezzük ezt a kifejezést, és ezt talán száz év távlatából megengedhető, akkor a Bauhaus stílusjegyekről beszélünk, ami több épületen felfedezhető, és ez egyenértékűvé is vált Bauhaus stílusmegjelölésként a koramodern és az érett modern építészetnek a kategorizálásához. Ezért lett a cím is az, ami. Sokszor lehet érezni az olasz Novecento, a francia Le Corbusier vagy a Berlinben építészirodát fenntartó Peter Behrens hatását, de ezekben nagyon sokszor keverednek a funkcionalista, minimalista, tiszta szerkesztésű hozzáállások, amiket a Bauhaus iskolában is tanítottak. Szerintem ezt ennek a kontextusában érdemes vizsgálni. És itt érdemes még megemlíteni az Art Deco-t is, mert az is jellemző erre az időszakra, és sok esetben vegyül a Bauhaus stílusjegyekkel, felöltöztetve az épületeket.

Tovább

Absolut StudioFlow #14 / Múzsák, divat, alkotás

2019.03.27. Hadik

56739309_2316355385098743_4576999475997835264_o.jpg

Jónás Vera, Oláh Anna, Alíz (Anna kutyája), Csalár Bence és Merő Péter (b-j.) Fotók: Vaszil Ádám

Amióta művészet van, léteznek múzsák is. Akik szépségükkel, izgalmas személyiségükkel elbűbölik a művészt, ő pedig ezt fajta élményt csatornázza ki alkotásain keresztül. Andy Warholnak ott volt Edie Sedgwick, Gustav Klimtnek Emilie Louise Flöge, Ady Endrének kettő is; Léda és Csinszka, Dante Alighierié pedig Beatrice, csak, hogy a legnagyobbak közül említsünk. A múzsák eredete azonban jóval régebbre nyúlik vissza. A görög mitológiában ők voltak a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az imrovizáció ihletői. És ezzel el is jutottunk az ihletig, arra az alkotásra ösztönző érzésig, aminek jelenléte a mennybe emelheti, hiánya pedig a pokolba taszíthatja a művészt. Ezen az estén Csalár Bence a művészet két területéről hívott meg vendégeket, akikkel többek között arról beszélgetett, hogy őket mi inspirálja munkájuk során. Ennek a zanzásított változatát olvashatjátok most.

Jónás Vera, Fonogram és Artisjus-díjas énekesnő, dalszerző és zenész, a Jónás Vera Experiment alapítója. A London Centre of Contemporary Music-ban szerzett diplomát, és ott is alapította meg első komolyabb zenekarát. Számára a (pop)zene nemcsak szórakoztatásról szól, komoly, mély mondanivalót is kell tartalmaznia, értéket kell képviseljen. 2018-ban az Experimenttel a hazai klub bulikon kívül turnézott Ázsiában, ezalatt érintette Japánt, Dél-Koreát és Kínát, játszott Németországban, Hollandiában, Szerbiában, Macedóniában, Csehországban és Lengyelországban. Kozma Katával ő írta Ujj-Mészáros Károly legújabb filmjének, az X – A rendszerből törölvének a főcímdalát.

Oláh Anna 2011 óta van jelen a magyar divatéletben Anna Amelie márkájával. A főleg táskákra szakosodott brandben egyszerre van jelen a minőség, a játékosság és a vagány nőiesség. Annát művész szülei inspirálták arra, hogy ő is kreatív pályát válasszon; a MOME Textiltervezés bőr szakirányán végzett diplomát. Elmondása szerint álmodozó típus az ANNA AMELIE márkanevet úgy találta ki, hogy elképzelte, hogy a Champs Elyseées-n van egy üzlete, és ahhoz illő nevet keresett. A 2018-as év neki is meglehetősen sűrű volt, hiszen az új kollekciók tervezésén kívül, rendszeresen tartott táska készítő workshopokat, decemberben pedig négy tervezővel együtt megnyitotta a Margot showroomot. Az idei év sem telik tétlenül számára, az Anna Amelie Studio égisze alatt szuper izgalmas projekteken dolgozik, és egy nagyon komoly kollabja is volt áprilisban a Katona József Színházzal.

Merő Péter eredetileg balett táncos, 2007-ben kezdett el divattervezéssel foglalkozni. Ruháiban megjelenik az érzékiség, az elegancia és az erő. Leginkább a hollywoodi filmek femme fatale karakterei inspirálják, az intelligens magabiztos, mégis törékeny nőkre tervez. Minden ruhájának saját személyisége van, szeret játszani a formákkal, anyagokkal, előszerettel használ olyan karakteres színeket, mint a mélyvörös, a királykék vagy a fekete. Számára az őszinteség mindennek a kulcsa, sikerét is ennek tudja be. Nem kertelős típus, de minden esetben azt tartja a legfontosabbnak, hogy a nő, aki hozzá fordul ruháért, meglássa magában akár a múzsát.

56457828_2316347011766247_6447265868626788352_o.jpg

Jöjjenek a beszélgetés legizgalmasabb pillanatai!

Tovább

ABSOLUT TURNÉBUSZ EP 2

Hősök

ab_hosok-01-2.png

Ki ne szeretne belelátni a híres zenekarok életébe? Vajon tényleg minden csak a bulizáról szól? Egyáltalán mi folyik egy turnébuszban; és a backstage-ben? Sokszor mondják, hogy ami ott történik, ott is marad. Ez mostantól megváltozik. Miskovits Marci az ország legmenőbbjeit kíséri el egy-egy turnállomásra, így ezentúl ti is beleláthattok a színfalak mögötti világba, a színpad előtti rituálékba, a koncertek utáni őrült partyzásba. A jó hangulatért az Absolut felel, a többi meg kiderül.

57572770_10157222115049222_2690104928503857152_o.jpg

5 dolog, amit tudnod kell a Hősökről!

1. Hihetetlen, de lassan 20 éve működik a hip-hop csapat, ezalatt az idő alatt közel 150 számot írtak.

2. A Hősök két formáció az Ammóniaszökevények az Őrült oldal összeolvadásából született.

3. Bár a Hősök magját Eckü, Mentha és Joeker adják, fellépéseiken élő zenekar kíséri őket.

4. Ők is részt vettek az Ákos tiszeletére rendezett MTV Ikonon 2010-ben, ahol az Örvény és az Ikon számok átdolgozott verzióját adták elő.

5. Eckü egy lépcsőházi barátjától kapta becenevét, amihez hozzácsapott még egy c betűt, hogy rapperesebb legyen.

Nézd meg a videót!

Tovább

Sultan by Pap Márk

 

dsc01364_web.jpg

Pap Márk vodka sour-ja bármelyik múlt századi gentlemen’s clubban megállná a helyét; külseje igazi időutazásra hív minket. Az igazi különlegességét viszont Márk saját készítésű parfüm citrus mixe adja. A kissé keleti fűszerezésű koktél alapja az az enyhén rezes ízvilágú Absolut Elyx.

 „Szerettem volna egy olyan italt, ami egyrészt a saját stílusomat tükrözi, másrészt benne van a La Fabbrica világa is. Így egy könnyen érthető mixet készítettem Absolut Elyxből. Egy tavaszi/nyári hangulatú orientálisabb fűszerezésű sour lett olyan összetevőkből, mint a szerecsendió és a fahéj, de belekerült a saját készítésű parfüm citrus mixem is, amiben különböző hibrid citrusfajták találhatóak. Ha lebontjuk ezt a mixet ízeire, akkor külön-külön megjelennek a szárazabb, fanyarabb és édesebb ízek. Ez itthon kuriózumnak számít. Házi készítésű zsálya tonikkal húztam fel, ami kicsit lazítja az italt.”

 dsc03796_web.jpg

„A tetejére két olyan dísz került, amiket különböző La Fabbrica signiture-ökhöz használunk; az egyik egy fél levél, amit befújtunk ehető arannyal. Azáltal, hogy ezt a saját díszítést használtuk ehhez az Absolut italhoz, ilyen téren is jelezzük, hogy ez direkt az Absolut számára készített La Fabbrica koktél.”

Tovább

Trouble In Heaven by Szabó Gergely

dsc03822_logo_zott.jpg

Szabó Geri, a La Fabrica bartendere nagyon szereti a klasszikus koktélokat. A szesz szesszel keverés művészete ragadta meg leginkább pályája elején, és azóta is ez a kedvenc területe a bartendingben. Ez a fajta technika igazi kihívást jelent a bartenderek számára, hiszen nehéz két-három alapszesz összetevős italokat úgy kitalálni, hogy azok valami újdonságot is nyújtsanak. Közel állnak hozzá a kesernyés ízek, szívesen használ vermouthokat italaiban, amit viszont nem szeret, de koktélban nagyon jól működik számára, az angol zeller.

„Jön a nyár, így ehhez alakítottam az italomat. Az Absolut Elyx fontos része, a másik szempont pedig az volt, hogy az emberek számára ismerős ízek legyenek benne. Sok esetben szeretünk új ízkombinációkat megismertetni a vendégekkel, de most itt nem ez volt a cél, inkább a textúrával játszottam egy kicsit. Így került az ital tetéje egy passion gyümölcsös chilis hab, a koktél alapját pedig a vodka és a vanília adja. Nem akartam túlgondolni.”

dsc03820_logo_zott.jpg 

„Sok esetben nyúlok rég elfeledett receptekhez. Izgalmas olyan koktélokat megismertetni az emberekkel, amik 100-150 évvel ezelőtt népszerűek voltak a bárok világában. Szeretek ezekből akár twisteket is készíteni, de ebben az esetben fontos szempont, hogy adjon valami pluszt az edereti italhoz képest. Én általában a saját ízlésem szerint alakítom azt.”

Tovább

Absolut StudioFlow #13 / Tudatosság az új évben

52708563_2247798791954403_9088553026318237696_o.jpg

Az Absolut StudioFlow egy nagyon fontos témával kezdte az új évet Csalár Bence vezetésével. Manapság nagyon sok szó esik a tudatosságról. A mai világban rengeteg információ ér minket nap, mint nap, és könnyen szétforgácsolódik a figyelmünk, és jómagunk is. Ez különösen érvényes lehet azokra az emberekre, akiknek kreatív szakmájuk van. Hogy lehet folyamatosan topon lenni, egyáltalá lehet-e, miért fontosak a keretek, és hogy érjük el legkönnyebben a céljainkat? A beszélgetés vendégei mind ismert emberek, akik ezen az estén megosztották velünk azt, hogy ők hogy állnak a tudatossághoz. Sőt, Iszak Eszti és Zahorán Bertold válaszolt kérdéseinkre is, így ezáltal kicsit jobban beleláthattok személyes világukba.

Jöjjenek a kérdések és válaszok!

eszti.jpg

 

Iszak Eszti

Hogy érezted magad a beszélgetésen, volt-e valami, amiben a többiek inspiráltak, elgondolkodtattak, motivációt adtak az új évre?

Szeretem ezeket az alkalmakat, mert ilyenkor több szempontból is átbeszélhetjük, megbeszélhetjük, hogy kinek milyen gondjai vannak. Nekem például sokkal tudatosabbnak kell lennem, de jó tudni, hogy ezzel nem csak én vagyok így. Ezt a tudatos gondolkodásmódot úgy érzem, hogy nekem mindenképp szem előtt kell tartanom az új évben.

Általában mi az, ami folyamatosan motivál, mi segít át a nehézségeken?

Mostanában leginkább az, hogy megbeszélem másokkal is, hogy milyen falakba ütközöm, milyen nehézségeim vannak a hétköznapjaimban. Ezáltal egymást támogatva tudunk túljutni ezek a pontokon. Ezen kívül az, hogy igyekszem inspiráló embereket hallgatni, nézni, olvasni, akár motivációs könyvek formájában. Ezek azok, amik ilyenkor segíteni szoktak.

Mit találasz a legizgalmasabbnak a saját szakmádban? Mit ad számodra?

Legizgalmasabb talán az, hogy rengeteg új embert ismerhetek meg nap mint nap, beleláthatok kicsit az életükbe, a szakmájukba. Nagyon sok új dolgot kipróbálhatok, rengeteg helyre eljuthatok. Kicsit olyan, mintha több életet élhetnék egyszerre, úgyhogy ezt szeretem benne a legjobban. (nevet)

Mi a legnagyobb tévhit veled kapcsolatban? És mi az, amit az emberek általában a legjobban értékelnek benned?

Általában, amit a legjobban értékelnek bennem, az a nyitottság, így bárkivel szívesen beszélgetek. A legnagyobb tévhit velem kapcsolatban pont ennek az ellenkezője, hogy zárkózott vagyok meg távolságtartó, és általában, amikor belekerülök egy társaságba, vagy megismerkedem valakivel, akkor el is mondják, hogy sokkal zárkózottabnak gondoltak.

Tovább