Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Absolut Budapest

Nemnőügy, mindenki ügye! - A sokszínű feminizmust ünnepeltük

2020. január 23. - absolut_hu

nemno_u_gy.jpg

A Leanzer newcraft múlt szombaton olyan feminista eseménynek adott helyet, ahol nem mondta meg senki, hogy mit gondoljunk, mi a helyes, hogy kellene éreznünk magunkat. Az én feminizmusom event Meyer Eszter-Virág szervezésében jött létre, aki itt mutatkozott be először kurátorként. Egyik új projektje, a nemnőügy is szerves részét képezte az estének, ahol sok más hasonlóan gondolkodó művésszel nagyon fontos üzenetet közvetítettek; az feminizmus annyiféle, ahányan vagyunk.

“A nemnőügy Eszter-Virág Meyer újságíró-blogger és Pór Ágnes személyi edző kezdeményezése, nőket (is) érintő társadalmi kérdések feszegetésére.” – olvasható a bemutatkozásban a Facebook oldalukon. A két lány már egy ideje szimpatizált egymással, mielőtt belevágtak volna a Nemnőügy-be.

„Én úgy találtam Ágira még nyáron, hogy éppen a Civil Vasárnap projektemet készítettem elő, aminek keretein belül szerettem volna bemutatni azokat a valódi értékeket képviselő hazai Instagram felhasznnálókat, akik túlmutatnak az itthon általánosan népszerű anyukablogger-luxusblogger-fashionblogger tengelyen, ebben pedig a követőim segítségét kértem. Így mutatta meg nekem valaki Ági profilját, ami nagyon megfogott elsőre is, tekintve, hogy régóta küszködöm testképzavarral és étkezési problémákkal is. Nyáron például pont a bulimiám jelent meg “kísérteni”, így amikor őt olvasva rájöttem magammal kapcsolatban néhány dologra, már tudtam, hogy szeretnék vele együtt dolgozni valamin, csak azt nem, hogy mi lesz az.” – mesélt Eszter arról, hogy talált Ágira.

“Felfedeztük, hogy vannak témák, amiket mindketten fontosnak tartunk, így elhatároztuk, hogy egy közös platformon hívjuk fel ezekre a figyelmet. Úgy éreztük, szükség van egy olyan kezdeményezésre, ami támogatja a mai fiatal nőket, és ledönt olyan tabukat, amiknek 2020-ban már nem lenne szabad létezniük. Egyrészt sok területen még mindig aktív probléma a szexizmus. Például amíg irodában, IT-s területen dolgoztam, gyakran előfordult, hogy kételkedtek a szakértelmemben, csak azért, mert lány vagyok. Másrészt edzőként azt látom, hogy nagyon sok fiatal nő a külsejéhez köti az értékét: ha nem alkalmazkodom az éppen aktuális elvárásokhoz, akkor nem érdemlem meg a szerető kapcsolatot, az egyenlő bánásmódot, az alapvető tiszteletet.” – avatott be minket Ági kezdeményezésük egyik fő okára.

1fe30d49-46cc-47bb-9d59-a88f8f8b2b44.JPG

Ennek ellenére a Nemnőügy nemcsak a nőknek szól, mindketten egyetértenek abban, hogy diszkriminatív lenne kihagyni a férfiakat ebből a történetből, egyrészt, mert ők is szereplői a történeteknek, másrészt sok esetben itthon a generációs problémák ugyanúgy érintenek mindenkit nemtől függetlenül. Eszter szerint például a mérgező családi mintát ugyanolyan nehéz letenni egy férfinak, mint egy nőnek. Facebook oldalukon csupa olyan sztorival találkozhatunk, ami nem egyedüli eset. Ott van például a túletetés, ami igazi hungarikumnak számít.

„Írtunk már eddig arról, mennyire ártalmas például., hogy itthon az “aki szeret, etet” a hazai szeretetnyelv általános kifejezése; a tukmálásról, vagy arról, az ételhez fűződő viszonyunk igazából milyen elfojtásoknak köszönhetően manifesztálódik..” –fejtette ki Eszter az ételhez való rossz kapcsolódás egyik okát. - „Ugyanígy viszont írtunk arról is, mennyire borzasztóan hat a társadalom egy átlagos anyukára, kezdve a szoptatáson, a hurci verzusz babakocsi tábor csatáján át, a folyamatos kéretlen nevelési tanácsokig, amivel általában az anyák szembesülnek. De arról is volt szó, hogy a tudatos gyermektelenekre is érdemes lenne figyelni.”

Eszter számára a feminizmus, ahogy az event címe, ‘Az én feminizmusom’ is utal rá, egy folyamatosan változó állásfoglalás, ami nem fekete vagy fehér. Kimondottan nem szereti, hogy az emberek sokszor a radikalizálódással kapcsolják össze a feminzmust, ami miatt sokan nem is merik nyíltan vállalni nézeteiket. Ő leginkább a művészethez hasonlítaná; mindenkiből mást vált ki, mindenki mást lát bele. Áginak pedig a választás szabadságát jelenti. Azt, hogy karriert akar, vagy gyereket vállalna; esetleg midkettőt; vagy hogy akar-e egyáltalán házasodni. Ma már olyan kérdésekben van a nőknek választási lehetősége, ami akár száz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Ő arra is felhívja a figyelmet, hogy sosem szabad elfelejtenünk, hogy mi itt Európában priviligizált helyzteben vagyunk, a világ bizonyos részein közel nincs ennyi joguk a nőknek, mint nekünk. Éppen ezért tartja különösen fontosnak, hogy egyuttal mellettük is kiálljunk, vagy akár harcoljunk értük.

ab2318a4-cfc6-4498-942b-aec6826d7d04.JPG

Ági feminizmusának fontos eleme az a kijelentés is, hogy a nő necsak test, nemcsak dekoráció. Sok kultúrában ez teljesen alapértelmezett dolog, ráadásul a szépség sokszor csak egyféle lehet, ami korlátok közé szorítja a nőket, okozva ezerfélre problémát. Bár az evészavarok sok esetben komplex problémáról tanúskodnak, mégis, ha összehasonlítjuk napjaink hírességeit a 20-30 évvel ezelőttiekkel, egyértelműen látszik, hogy a vékony nők kultuszát éljük, még akkor is ha egyre több szó esik a body shamingről, vagy fel-feltűnnek olyan modellek, színésznők is, akik erre rácáfolva sikeresek és gyönyörűek.

Gond van a fejekben, ez biztos; szerintem a Kardashianok helyzete sem sokat segített, mert ők szintén az irreális testalkat mintát hozták divatba a 2010-es évek elején, ami őszintén szólva semmivel sem jobb az egészségtelenül vékony testalkatnál. Egészségügyi szempontból az, hogy szilikont rakatsz a fenekedbe és kiveteted a lengőbordád, hogy karcsúbbnak tűnj, pont akkora hülyeség, mint éheztetni magad. Az a baj, hogy sok body positivity kampányt is irreálisnak és kamuszagúnak érzek; ugyan már a plus size lányok 95%-a nem darázsderékkal és tökéletesen kerek idomokkal plus size, egy átlagos teltebb nő nem úgy néz ki, mint péládul Ashley Graham. Kicsit úgy érzem, a szépségipar a mostani, “elfogadóbb” arcával is csak azért nyit felénk, hogy amíg az egyik kezével ad, addig a másikkal elvegyen. Összességében viszont a legnagyobb probléma szerintem az, hogy a sikert a vékony testalkattal párosítjuk - és lehet bárkire ujjal mutogatni, amíg ez a mi fejünkben így él. Megjegyzem, az enyémben is, és dolgozom is rajta.” – vallott őszintén Eszter saját megélésével kapcsolatban is.

 Ági személyi edzőként testközelből is találkozik a problémával:

„A keretek szigorúsága és az ideál elérhetetlensége hullámzó, de az elképzelés nagyjából azonos: a nő maradjon meg dísznek, ne legyen határozott véleménye, pláne, ha ellentmondó is. Ne legyen hangos, zabolátlan. Szerintem valahol a vékonyság idealizálása mögött is ez van; nekünk kell összemenni, hogy másnak ne legyen kényelmetlen. Sok gyerekkorunk óta tanult mintát kell újraírni, nagyon tudatosan meg kell ezeket kérdőjelezni. Miért akarok olyan vékony lenni, mint a hollywoodi színésznő? Azért, mert az egészségemet szolgálja, vagy mert azt gondolom, ez az út vezet az elfogadás és a szeretet felé? Ha az ehhez hasonló kérdéseket megválaszoljuk, eljuthatunk oda, hogy már nem a külsőnkhöz kötjük az értékünket, hanem a képességeinkhez vagy a jó tulajdonságainkhoz.”

72612845_110523987030267_1369479051365842944_n.jpg

Forrás: Nemnőügy Facebook oldal

A Facebookon szinte húsvágó őszinteséggel írnak saját életetük egy-egy kellemtlen, durva vagy szívszaggató fejezetéről, szituációjáról. Kicsit olyanok ezek a történetek, mint a tanmesék; rengeteg lány szemét felnyithatják. Ehhez jókora bátorság kell, főleg a cyber bullying korában. De van-e még félelem egy olyan lányban, aki 14 éve megosztja gondolatait a blogján?

„Őszintén szólva engem már nem zavar, ki mit gondol. Írtak már rólam sértő posztokat, amikor elkezdtem politizálni, akkor fenyegetéseket is kaptam, és az általam tervezett és készített Soros is my sugar daddy táskák sem segítettek a töretlen népszerűségemen. Nem tudok mit kezdeni azzal, ha valaki egy virtuális térben mond nekem vagy rólam csúnyákat. Mindenkinek joga van a szabad vélemény nyilvánításhoz. Van, hogy elindulnak tök jó párbeszédek, van, hogy nem. A rosszindulatú, személyeskedő megnyilvánulásokat szerintem sosem érdemes komolyan venni.” – mesélt Eszter arról, hogy éli meg manapság a negatív beszólásokat.

Ági is hozzászokott a negatív kommentekhez, mégsem könnyű megosztania olyan intim dolgokat, amiket legszívesebben maximum a családjának, a legjobb barátainak mesélne csak eé.

„Viszont ha mi nem beszélünk erről, akkor ki fog? Ezeket a témákat, történeteket napvilágra kell hozni, pontosan azért, hogy a hasonló szituációban lévők tudják, hogy nincsenek egyedül. Együtt könnyebb változtatni.” – vallja az egységben az erő hozzáállást.

Eszterék úgy tervezik, hogy a kommunikációjuk fókuszában az Instagram áll majd továbbra is, mert úgy gondolják, hogy az embereknek szükségük van egy anonimitást kölcsönző térre, ahol szabadon lájkolhatnak, nem annyira lekötvethetőek az aktivitások. Továbbá Facebookon lehet csatlakozni egy zárt csoporthoz is. Februárra tervezik a következő eseményt, addig pedig ha támogatni szeretnétek őket, a Patreonon megtehetitek.

Az én feminizmusom Eszter szavaival:

Nagyon szerettem volna a kiállítás szervezőjeként olyan fiatal feltörekvőknek is helyet adni, akik még nem tudták a hangjukat elég hangosan hallatni - Ferencz Borinak például, vagy Miss Pinának, az übermenő Pinazine megálmodójának, aki kifejezetten a 70-es évek cunt artjával foglalkozik, és a női művészek mellőzése ellen küzd. A Nemnőügy első fotókampányának eredménye is kikerült a falra - a Mikóczi Barbi által lőtt képeken diverz és androgün modellek arcán üzenünk mind magunknak, mind annak, aki nézi. Kifejezetten erre az alkalomra készítettem el az Y Konszept Signature széria új darabjait olyan feliratokkal, mint “Nincs pasim, csak nem tetszel”, vagy “Nem mosolygok parancsra”, illetve “Nem jött meg, csak szimplán felb*szol”. A pólók felirataival Neuzer Zsófi készített nagyon menő fülgyűrűket. Az alkalomra összedobtunk egy kifejezetten underground lookbookot is Borival - ebben szintén olyan fiatal művészek működtek együtt, mint László Panna színész, FP Ábel fotós, Virág Zsófi make up artist, Bolda Luca modell és Raszkolnyikovna, aki egy hazai underground tervező.

670a3923.jpg

Eszter és Ági (középen és bal szélen) Ferencz Borbála designerrel Fotó: Bodnár Dávid

Nézd meg, hogy ünnepelték a Nemnőügy és barátaik a feminizmus szabadságát az Absoluttal!

(Esemény fotók: Nagy Dávid László)

83268943_497563891181473_490061356226052096_n.jpg

83000469_2851644658214763_4542862719446941696_n.jpg

83280494_1326021170916106_7805548026151305216_n.jpg

83560876_900279290370053_4226045431815077888_n.jpg

82943016_1266597713537642_4925420039231766528_n.jpg

83578370_298261931131239_1417963219183468544_n.jpg

84229308_510052589646417_6299685805879197696_n.jpg

83209156_477662486478995_4313511431480803328_n.jpg

82720430_490889388237815_7783678800004382720_n.jpg

82870225_513202512636021_5384610617938149376_n.jpg

süti beállítások módosítása