Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

A papír bódító illata – Interjú Boldizsár Károllyal, a Bomo Art Budapest alapítójával

2019. szeptember 19. - absolut_hu


absolut_015_logo_zott.jpg
Boldizsár Károlyt egy velencei utazás inspirálta arra, hogy létrehozza a Bomo Artot. A velencei stílusú könyvespolcokat aztán végleg felváltották a naplók, kis füzetek, fotóalbumok, könyvjelzők. Szépen lassan kialakult egy nagyon komoly portfólió, ami ma már nemcsak a Régi posta utcában található csöppnyi boltot tölti meg, hanem egy tágas üzlethelyiséget is a Várkert Bazárban. A Bomo sikersztori viszont nem áll meg országhatáron belül; több helyen is jelen van a márka a nagyvilágban, az elmúlt időszakban például Dakarból és Madagaszkárról is érdeklődtek. Károlyék titka abban rejlik, hogy megtalálták az egyensúlyt a hagyománytisztelet és az újító megoldások között, így tudnak frissek, izgalmasak maradni.  Hollósi Éva, képzőművész közreműködésével minden évben több új dizájn is születik, de a régi jól bevált Bomo hangulat megmarad, ahogy a legsikeresebb grafikák is. Folyamatosan születnek művész kollabok is, amik tovább színesítik a kínálatot.  A héten debütál képzűművészeti sorozatuk harmadik része Buzás Aliz, illusztrátorral, így Károllyal nemcsak a múlt, hanem a jelen kapcsán is bőven volt miről beszélgetni.

Véletlenül alakult úgy, hogy már eleve a nyomdaiparban kezdtél el dolgozni, vagy ez összefüggésbe hozható a könyvek iránti szereteteddel?

A 80-as évek végén 90-es évek elején még teljesen általános volt, hogy aki nem tanult különösebben jól, az szakiskolába ment. Mivel nem jeleskedtem a tanulásban, az általános gépkezelői és karbantartó  iskolában folytattam a tanulmányaimat. Ott viszont hamar kiderült, hogy nem megy a matek és a műszaki rajz, így aztán édesapámnak köszönhetően átvettek a nyomdaipari suliba, ahol az elejétől kezdve jól éreztem magam, és végül offset gépmesterként végeztem. Egyébként a nyomdáról, ahol gyakorlaton voltam,  vannak jó gyerekkori emlékeim is, ugyanis apu dolgozott nekik, és napi szinten járt oda, én pedig a nyári szünetben gyakran elkísértem. A mai napig emlékszem a pepsi-s, schweppes-es címkékre, amiket éppen akkor előttem nyomtattak.  

Végül minek a hatására született meg a Bomo Art?

Egy velencei utazással kezdődött minden; ott szívtam magamba ezt az ódon hangulatú, klasszikus, vintage stílust. Amúgy sokszor azt hiszik, hogy olasz márka vagyunk, de szerintem van különbség a kinti üzletek és a Bomo között; mégpedig, hogy azok a boltok úgy egyben nagyon jól néznek ki, de ha leemelsz bármit a polcról, közelről már nem olyan jó minőségű a termék. Engem pont az inspirált, változtatni akartam ezen. A minőség az elejétől kezdve fő szempont nálunk, és az, hogy ezt hozni is tudjuk, főleg azoknak a szakembereknek köszönhető, akik a műhelyben dolgoznak. 

absolut_027_logo_zott.jpg

A művészetek mindig is közel álltak hozzád, vagy a Bomoval együtt jöttek az életedbe?

Huszonkét évesen kezdtem ebbe, én a Bomoval együtt alakultam. És ahogy nyílt ki a világom, úgy változott a Bomoé is. A márkától már csak azért sem áll távol a képzőművészet, ugyanis minden egyes dizájnunk egy képzőművészeti alkotás. A másik dolog pedig, ami formálta a márkát az évek alatt, az, hogy folyamatosan bővült a csapat, és az új emberek látásmódja is egyszercsak elkezdett visszatükröződni a márkában. 

Hogy kell elképzelni a Bomo működését? Jól tudom, hogy minden a ti műhelyetekben készül?

Igen, mindent mi csinálunk, ráadásul nincsenek elektromos gépeink, présekkel, mechanikus vágógépekkel dolgozunk. Kis szegmensek működnek nálunk, mindegyik ugyanolyan fontosságú. Az üzletekkel kezdeném, amiből egyelőre kettő van, de nemsokára nyílik a harmadik a Síp utcában. Minden boltban két eladóval dolgozunk, Zita, Ági, Timi és Kriszta az arcai a Bomonak, az ő feladatuk, hogy foglalkozzanak a vásárlókkal, hogy elmeséljék miről szól ez az egész. Az irodában négyen dolgozunk, Juli foglalkozik a külföldi viszonteladással kapcsolatos ügyekkel, Bori a PR-osunk, aki a kommunikációnkat irányítja, Judit pedig a cég motorja, aki kézbentartja a dolgokat. A műhely a harmadik egységünk, ahol több könyvkötő dolgozik: Móni, Kata, Andrea, Rebeka, Marika illetve Tamás, és ott van Györgyi, aki a magyarországi viszonteladókkal tárgyal és ő a műhely gyártásvezetője is. Brigi a webshopot koordinálja és a boltjainkkal tartja a kapcsolatot.

Az új grafikák hogy készülnek?

Ahogy a nagy költők, írok sem egyszerre írják meg a műveiket, folyamatosan jegyzetelnek, akár csak úgy, hogy egy-egy szót felírnak, amiből aztán szépen lassan összeáll a vers, nálunk is hasonlóan működik a folyamat. Egy listára gyűjtjük azötleteket, és éppen azt vesszük elő, amit valami miatt aktuálisabbnak vagy fontosabbnak érzünk a többinél. Amikor megvan a téma, minél több anyagot összegyűjtök ezzel kapcsolatban a netről, könyvtárakból, az utazásaim során készített fotókból és minden lehetséges helyről. Évával átbeszélem, hogy ezt hogy szeretném papíron látni, ő pedig megrajzolja, és lesz belőle egy grafikai anyag, amit első körben csomagolópapírként használunk, de ezeknek a részletei lesznek láthatóak az ex libriseken, a heti tervezőkön vagy akár a kis kitűzőkön, hála Palásti Kovács Andrásnak, aki minden egyéb grafikai munkáért felel nálunk. 

absolut_029_logo_zott.jpg

Sokat gyúrjátok a dizájnokat?

Kezdettől fogva annyira nagy az összhang, hogy az évek alatt nagyon kevés olyan grafika volt, amit át kellett dolgozni. Az esetek legnagyobb százalékában egy kész dizájnhoz már nem nyúlunk hozzá. A mai napig hihetetlen számomra, ahogy Éva dolgozik! Soha egy javítási nyom nem látszik a grafikákon. Egyébként egy ilyen dizájn nagyjából három-négy hét, amíg elkészül. Sokszor előfordul, hogy amikor betéved ide valaki, mi pedig elmeséljük, hogy egy huszonkét éves manufaktúra vagyunk, és magunk rajzolunk és tervezünk mindent, először fel sem fogja. Csak kevesen látják át, hogy itt minden egy kézi rajzból indul ki. 

A missziótok eleve, hogy a papírt, a könyvet és a művészetet közelebb hozzátok az emberekhez.

Igen, és ezen kívül van olyan missziónk is, hogy rávegyük az embereket arra, hogy küldjenek képeslapot, mert milyen jó érzés, ha nemcsak csekkek fogadnak a postaládádban. Ezenkívül az is célunk, hogy ne tántorítsa el őket, ha a tőlünk kapott jegyzetfüzet vagy naptár túl szép, hanem igenis, merjenek írni bele sok izgalmas gondolatot. Mi azt szeretnénk átadni, hogy mennyire jó érzés ezeket a dolgokat használni. 

absolut_017_logo_zott.jpg

Te miket használsz nap, mint nap?

A határidőnaplót és a notes-okat. És már alig várom, hogy használhassam az öröknaptárunkat, ami valójában a kincseskalendáriumnak az újragondolása. Engem annak idején a nagymamám 1915-ös kiadása nyűgözött le teljesen, régóta szerettem volna megvalósítani a mai verzióját. Andrással és a többiekkel jó pár dolgot átvettünk az eredetiből, és kiegészítettük saját ötletekkel. Ezt egyébként azért hívják öröknaptárnak, mert csak dátum van benne, sem az év, sem pedig a napok nincsenek jelölve, viszont minden napra van egy kis szöveg, ami legtöbb esetben egy jelentős esemény dokumentációja. Aztán található még benne minden hónap végén egy pénzügyi kimutatás, és még jó pár meglepetést rejtettünk el benne. Ennek az ötlete még 2009-ben fogant meg bennem, és Andrással, évekig dolgoztunk rajta. Nagyon szeretem a szép írószereket, és szerencsére itt a Várkert Bazárban már meg tudjuk mutatni, hogy mi milyen írószereket használunk szívesen. A tolltartóm is mindennap velem van; ezt Ducsai Judittal közösen álmondtuk meg. És nem hagyhatom ki a képeslapokat sem, bár azok inkább a karácsonyi időszakban kerülnek elő.

Ma már nemcsak itthon kapható a Bomo, elég hamar felfigyeltek rá külföldön is.

Nagyon fontosnak tartom a külföldi jelenlétet, és annak ellenére, hogy annak idején azt sem tudtam, mi az a brandépítés, azt üzenem mindenkinek, aki márkát épít ma, hogy mutassa meg magát külföldön. Annyira pici ez az ország, hogy ezt muszáj kiszélesíteni! Amikor megnyitottam az első boltot, nem éreztem azt, hogy meg kellene várni, hogy ránk nyissák az ajtót, hanem meg akartam mutatni magunkat a világnak. Így mentem Frankfurtba a Paperworldre, ahol négy évig állítottam ki, 2010-től pedig még több helyre jutottam el, kezdve Londonnal, aztán jött Madrid, Párizs, Svédország, New York. 

absolut_028_logo_zott.jpg

Két éve elindítottatok egy kollabot, a Kortárs Képzőművészek Sorozatot. Először Barabás Zsófival majd Csató Józseffel, a harmadik szériája pedig most jelent meg Buzás Alizzal. Mi alapján választottátok őket? 

Barabás Zsófinak a munkái tetszettek, de őt magát nem ismertem előtte személyesen. Amikor megszületett ennek a képzőművészeti sorozatnak az ötlete, Bori egyből őt ajánlotta. Mivel a művészete teljesen más, mint amit a Bomo képvisel, nagy kihívás volt mindannyiunk számára, hogy tudjuk a kettőt összehozni, de egyből megláttam benne a fantáziát.  Csató Józsi még 2005-ben hagyott mély nyomot bennem, amikor láttam a Don Quijote mauzóleum darabot, aminek ő írta a zenéjét. Imádtam azt a zenét! Józsit is Bori hozta fel, és persze egyből rábólintottam. És azóta meg is kaptam a hanganyagot Csató Józsitól. (nevet) Buzás Aliz Török János barátom révén jött, akinek a Picniq nevű alkalmazásán dolgozott grafikusként. Ez nyolc évvel ezelőtt volt, és akkor bár nagyon tetszettek Aliz munkái, nem láttam, hogyan tudnánk együtt dolgozni. Végül, ahogy a többieknél is, beért a dolog. 

Izgalmas, hogy mindhárman teljesen mások. Nektek mi újat hozott ez a képzőművészeti kollab?

Szerintem nagyon érdekes az egész sorozat evolúciója olyan értelemben, hogy amíg Zsófi munkái inkább nonfiguratívak, addig Józsinál már felfedezhetőek figuratív elemek, Aliznál pedig ez kiteljesedik. Szemléletben is különbözik az első kettőtől a harmadik sorozat, hiszen Zsófi és Józsi képzőművészek, Aliz pedig illusztrátor. Hozzá közel áll a városi téma is, többek között a BKK-nak is dolgozott, így nagyon gyorsan ráérzett az általunk megfogalmazott tematikára, miszerint valahogy jelenjen meg a budapesti hangulat. A három művésszel való együttműködés kapcsán olyan dolgokat is ki tudtunk próbálni, amiket már egy ideje szerettünk volna; ilyen a letterpress technika vagy a textilre való nyomtatás. Józsinál egyből kijött a papírmánia, szinte extázisba került a megbeszélések alatt; mivel rengeteget rajzol füzetbe, nagyon szeretett volna rajzkönyvet, Aliznál pedig, mivel inkább tervező típus, a ponthálós füzet lett az egyik típus. Tervezünk is egy MEMO csomagot, ahol mindhárman megjelennek. Nagyon élvezzük a kollaborációkat, úgyhogy a jövőben még biztos lesznek ehhez hasonló dolgok, ki tudja, lehet, hogy zene vagy irodalom témában.

absolut_023_logo_zott.jpg

Némelyik papírokon visszaköszönnek Budapest jellegzetességei is; többek között az Opera és a Gresham palota. A Bomo Art-hoz szervesen hozzátartozik Budapest. És hozzád?

Hozzám a régi Budapest picit közelebb áll, mint az új, de az új Budapestnek az egyik régi hozadéka pont a Várkert Bazár, amit végre felújítottak. Nagyon szomorú volt látni, amilyen állapotban volt, ráadásul a 80-as évek óta. A 2000-es évek elején készült is egy képeslap, ami még a régi várkert kaput ábrázolta. Ezt a részt nagyon szeretem! Kőbányán nőttem fel, így sokáig nem is jártam be ide. Amikor aztán megnyílt az első bolt, akkor rutinná vált, hogy a belvárosban vagyok. Mondhatom, hogy a huszonpár év alatt a részemmé vált a belváros. 

A Design Hét alatt látható lesz egy kiállítás  Hollósi Évának, a Bomo Art állandó grafikusának munkáiból. Itt megnézhetitek majd az eredeti  Bomo rajzokat, és autentikus módon egy kis nagyítók segítséégével minden részletét kiélvezhetitek ezeknek a csodálatos rajzokat.  

Fotók: Bodnár Dávid