Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Táskának álcázott bőrnadrág – Interjú Nagy Krisztinával

2019. augusztus 02. - absolut_hu

_pvl1201_logo_zott.jpg

Fantasztikus dolog a természet; bizonyos állatok rejtőzködés céljából felveszik környeztük mintázatát. Nagy Krisztinát pont ez az alapgondolat indította el azon az úton, amin ma jár. Már itthon is egyre többen foglalkoznak a fenntartható divattal, és bizonyos körökben a Mimikri márka jól ismert. De hogy lesz a vintage ruhák szeretetéből egy fenntartható magyar márka? És egyáltalán mi a helyzet a bőr verzusz műbőr kérdéssel? Krisztát kedvenc helyén, a II. kerületbe látogattuk meg, ő pedig megmutatta nekünk, hogy egy ódivatú bőrnadrágból milyen időtlen klasszikus kiegészítő készíthető.

Egyes állatok felveszik a környezetük tulajdonságait, jellemzőit, ami által nagyon jól el tudnak rejtőzni; ezt hívják mimikrinek. Az általad felhasznált vintage ruhadarabok, nadrágok, bőrkabátok ugyanúgy ott rejtőzködnek a táskáidban, kiegészítőidben. Honnan jött ez a párhuzam?

A márkanév kiválasztása igazából egy véletlen eredménye. A nevemben semmi különleges nincsen, ezért még régesrég, amikor e-mail címet keresgéltem, felcsaptam az értelmező kéziszótárt, és onnan választottam a kifejezést. Később, amikor kitaláltam, hogy újrahasznosított vintage ruhákból táskákat készítek, újra eszembe jutott ez a név. Egyből arra gondoltam, hogy ez a kifejezés milyen jól reflektál arra, amit majd készíteni szeretnék. A mimikri szó, melynek viszonylag kevesen ismerik a jelentését, ahogy te is mondtad, azt jelenti, hogy az állatok rejtőzködés céljából felveszik a környezetük színét, mintázatát. A márkanév erre a jelenségre utal; hogy a bőr, az állatok kültakarója, milyen változatos és izgalmas dolgokra képes, és milyen sokfajta lehetőség rejlik benne.

Mindig nagy vintage rajongó voltál?

Mindig! Nagyon szerettem átalakítani a vintage ruhákat. Sőt, sokszor előfordult, hogy csak azért vettem meg valamit, ami egyébként húsz számmal nagyobb volt rám, mert megtetszett az alapanyaga. Aztán azt addig formáztam, alakítgattam, amíg valami olyan dolog jött ki belőle, ami passzolt hozzám.

_pvl1285_logo_zott.jpg

Innen jött aztán a konkrét ötlet? Hogy például egy idejétmúlt szabású bőrnadrágból elkészüljön egy hátizsák vagy egy női táska?

A MOME-n végeztem nyomott-anyag tervezőként, ahol főleg a textilek mintájának, grafikáinak a tervezése volt a feladatom. Ehhez képest nagy váltás volt a bőr felé fordulás, hiszen ez teljesen más technológiát igényel. Szeretem kihangsúlyozni, hogy nem vagyok szakmabeli, a mai napig kicsit imposztornak érzem magam, és maximum lelkes kezdőnek definiálnám magam. De folyamatosan és nagyon lelkesen tanulom a szakmát! Az, hogy az érdeklődésem az egyetem után a bőr, mint alapanyag felé fordult, egy több tényezős folyamat eredménye. Ez köszönhető egyrészt a gyártás területén eltöltött éveknek, másrészt egy bőrszoknyával történt véletlen találkozásnak a kedvenc vintage turkálómban. Ugyanis megvettem egy olyan szoknyát, aminek gyönyörű volt az alapanyaga, viszont nagyon előnytelen a fazonja. Arra gondoltam, hogy ebből ki tudnék hozni valami jót. Erre nem is kellett sokat várni, mert még aznap este szétbontottam, készítettem hozzá szabásmintát, és másnap lett belőle egy bőr hátizsák, amilyet már régóta szerettem volna. Tulajdonképpen ezután jött egy felismerés, hogy az egész a folyamatot elejétől a végéig nagyon élveztem: kezdve a kincskereséssel; a turkálással, egészen a termékkészítésig. Innen már egyenes út vezetett tovább.

_pvl1247_logo_zott.jpg

Mondhatjuk, hogy újabb szintre emelted a kincskeresést és a táskakészítést egyaránt. Mennyi idő, amíg megtalálod a megfelelő alapanyagokat?

Sok időt töltök a megfelelő darabok megtalálásával, mert nem mindegyik régi bőrkabát, vagy ruhadarab alkalmas arra, hogy táska készüljön belőle. Még mindig nem tudom száz százalékosan megállapítani, hogy amit találok, használható-e. Gyakran érnek meglepetések, amikor szétbontom, hiszen csak akkor látom, hogy például túl laza a bőr szerkezete. Viszont most már mondhatom, hogy egyre jobban ráérzek arra, hogy mik azok a termékek, amik alkalmasak lesznek. Vannak olyan anyagok, amiket könnyebben be tudok szerezni, mint például a fekete nappa, amikkel a turkálók télen-nyáron tele vannak, de használható fehér nappát még mindig nagyon nehéz találni. Arra szinte vadászni kell, többfelé is utána kell járni, de még interneten is szoktam kutatni.

Sok régebbi darab kerül a kezedbe, akár az előző évtizedekből is. Mit tapasztalsz, mennyire változott a minősége ezeknek a termékeknek? Vagy csak egy urbánus legenda az, hogy régen minden jobb volt?

Nem feltétlenül mondanám ezt, ma is készülnek olyan darabok, amelyeket valószínűleg 30 év múlva majd felhasználhatok! Találkozom olyan darabokkal a turkálókban, amik meglepően jó állapotban vannak, szép a bőr felülete és szinte olyan, mintha egy bőrkereskedésben válogatnék a táblás bőrök között. Persze vannak manapság már olyan fast fashion márkák, akik valóban olcsóbb típusú bőrökkel dolgoznak, amik kevésbé tartósak, illetve kezdenek elterjedni az öko megnevezésű bőrök is. Sajnos azonban gyakran előfordul, hogy olyan termékre is alkalmazzák ezt a cimkét, ami egyáltalán nem öko, sőt kőolajszármazékból készül, tehát sokkal inkább megterheli a környezetet, mint maga a valódi bőr. Egyébként szerencsére most már egyre gyakoribb tendencia, hogy inkább növényi cserzéssel készítik a bőröket, ami kevésbé szennyezi a környezetet, illetve megjelentek a ténylegesen öko bőrök. Ezek természetes rostnövényekből készülnek, mint a len, a gyapot vagy az ananász.

_pvl1393_logo_zott.jpg

Mennyi idő, amíg egy táska elkészül?

Összességében azt tudom mondani, hogy elég hosszadalmas egy ilyen táska elkészítése. Mivel késztermékből dolgozom, ezért az előkészítési folyamatok tovább tartanak, mintha táblás bőrt használnék. A terméket először mindig szétbontom, mert a varrásráhagyás egy-két centiméterére is sokszor szükségem van. És mivel már szabott alkatrészekből dolgozom, ezért rugalmas hozzáállást igényel a részemről; kreatívnak kell lennem szabás közben is. Van olyan, hogy többször kell vágnom, de az is előfordul, hogy kevesebbszer. Soha nem ugyanúgy alakul a folyamat, néhol kell egy kis színfelújítás, ápolás vagy impregnálás. Ugyanakkor sokkal izgalmasabb is, mert minden alapanyag más és más, mindig valami újjal találkozom, és új kihívás elé állít ez a fajta termékkészítés.

Mi alapján állítod össze a termékpalettát? Inkább a mai trendeket helyezed előtérbe, vagy igyekszel a saját stílusodat is beépíteni a termékeidbe?

Nem igazán követem a trendeket, és pont ezért kollekciókban sem gondolkozom. Sokat tanulok a visszajelzésekből. Több budapesti design boltban is megtalálhatóak a termékeim; ilyen a Mono Art&Design, a Rododendron és a FIAN Koncept. Elejétől fogva leginkább a saját intuíciómat követem, a saját esztétikám szerint szeretem megtervezni a termékeimet, nem pedig a trendek alapján. Számomra ez sokkal hitelesebb. Vannak olyan alapvető jellemzői a termékeimnek, mint a monokróm színek vagy az egyszerű, geometrikus formák, de igyekszem arra törekedni, hogy a darabjaim ne egy szezonra szóljanak, hanem sokkal inkább szolgáljanak állandó darabként valakinek a ruhatárában.

_pvl1396_logo_zott.jpg

A saját stílusodat hogy befolyásolja a márkád?

Inkább azt mondanám, hogy a saját stílusom befolyásolja a márkám. A ruhák kapcsán a mai napig megmaradt, hogy szeretem a turkálókban szerzett vintage darabokat átalakítani magamnak. A Mimikrivel és a bőr termékekkel kapcsolatban van bennem egy furcsa érzés; hogy ha én a saját termékeimet hordom, akkor azt egyfajta kérkedésnek érzem. Dolgozom azon, hogy ez változzon bennem. (nevet) Ezért a Mimikri termékekből inkább csak azokat a mintadarabokat hordom, amiket épp tesztelek.

A folyamatos fejlődéshez hozzátartozik, hogy az ember új utakra lép. Veled mi a helyzet?

Már egy ideje foglalkoztat a bőr hulladék kicsit másfajta felhasználása, csak ehhez egyelőre az eszközeim és főleg az időm hiányzik. Szeretnék kis, geometrikus, moduláris bőr elemekből összeépíthető táskákat készíteni. Ezek összeállításában olyanok is részt tudnának venni, akik megváltozott munkaképességük miatt, nem tudnak bonyolultabb dolgokat megcsinálni, vagy nem szakmaibeliek, ugyanis az elemek összeillesztése nem igényel különösebb szaktudást vagy eszközt. Ennek a terméknek az lenne az előnye, hogy akár a kisebb nyesedékanyagokból is elő lehetne állítani. Kapcsolatban állok pár bőrdíszművessel és gyártóval, akik ezekkel már nem tudnak mit kezdeni, holott ezek a kis darabkák is ugyanolyan értékes alapanyagok. Ez egy izgalmas, közös projekt lehetne olyan nagyobb gyártókkal, ahol megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztatnak. De egyelőre még a vintage bőr termékekből létrehozott táskák készítése tölti ki minden időmet, ez a projekt is még friss, így a moduláris elemekből építkező táskák még csak ötlet szintjén foglalkoztatnak.

_pvl1382_logo_zott.jpg

Mesélj Budapestről! Milyen a kapcsolatod a várossal, mit szeretsz benne, mik a kedvenc helyeid?

Én egy viszonylag introvertált személyiség vagyok, sokszor szeretek egyedül lenni, elmélyülten dolgozni. Gyakran előfordul, hogy lenémítom a telefonom, teljesen kizárom a külvilágot. Budapesten például a II. kerületet imádom: gyönyörű helyek vannak, tele zöld területtel, kinézek az ablakon és mindenhol zöldet látok. A városban igazából a kedvenc helyeim talán a turkálók, oda mindig nagyon nagy lelkesedéssel megyek. (nevet) Az összes hibájával együtt szeretem Budapestet, főként Budát, de ott érzem igazán jól magam, ahol a Mimikri termékeket tervezhetem és készíthetem.