Az elmúlt évtizedek nagyipari termelésének negatív hatására újra megnőtt az értéke a kézzel készített tárgyaknak és azoknak a mesterségeknek, amik által limitált számú, sok esetben sokkal jobb minőségű termékhez juthatunk. Ráadásul ezekhez érzelmileg is jobban kötődünk, hiszen sok esetben egy emberi történet kapcsolódik hozzájuk. Nagyjából tíz évvel ezelőtt, amikor már a régi mesteremberek kezdtek kiöregedni, a műhelyek pedig kikopni, Budapesten megjelent egy fiatal generáció, akik kicsit modernebb köntösben, sok esetben a design oldaláról megközelítve, szembemenve a túlfogyasztás kultúrájával, saját műhelyt nyitottak vagy márkát alapítottak. A Makers Of Budapest könyv őket szeretné ünnepelni, amellett, hogy ismeretterjesztést is folytat. Készítői egytől egyig kreatív alkotók, gondolkodók.

De kik ők?

Boldizsár Károly a nemzetközi sikereket is elért Bomo Art Budapest papírmanufaktúra alapítója, két üzlet tulajdonosa. Számos hazai képzőművésszel, grafikussal dolgozik együtt, ezzel is bővítve a a Bomo Art termékek amúgy is széles skáláját. 

Hoffmann Petra, a Stilblog alapítója, a Bálnában található átgondolt kínálatáról is ismert design üzlet, a Stilshop tulajdonosa, aki designteoterikusként számos jelentős design esemény szervezésében vesz részt. Hisz abban, hogy a design elsődleges feladata, hogy valós problémákra adjon érthető és használható megoldásokat.  

Rácmolnár Milán, a MOME-n végzett fotográfus több egyéni és csoportos kiállítással a háta mögött. Számos képe bejárta nemzetközi fotó és művészeti magazinokat. Önálló művészeti projektjei mellett  a divat-, a tárgy- és az eseményfotózás területén is otthonosan mozog. 

Bárdy Anna, tervezőgrafikus, szintén a MOME-n végzett, azóta szabadúszóként dolgozik kulturális és kereskedelmi projekteken. Egy ideje utazásaiból inspirálódva kis kiadványsorozatokat készít, amiknek az alapötletét a digitális gyűjtögetés paradox természete adja. 

A készítők célja egy-egy alkotóterület minél szélesebb spektrumú bemutatása volt. Egy viszont mindenkiben közös: a tradicionális, hagyományőrző alapanyagok és megmunkálási eljárások, a kortárs designszemlélet és a gyártástechnológia ötvözése és a kísérletező kedv. A könyv többek között rá szeretne világítani a kézi munka és a mesterségbeli tudás értékére is, ugyanakkor benne van a fenntarthatóságra való törekvés és kulturális hagyományaink megőrzésének szándéka. Az elmúlt években viszont meglehetősen nagyot zuhant a kézműves kifejezés presztizse annak köszönhetően, hogy egyre többen próbáltak a szó értékéből nagyobb hasznot húzni.

“A kézműves jelző valóban kezd elcsépeltté válni, ezért használjuk előszeretettel a new craft magyar megfelelőjeként az újkézműves kifejezést, ami egyszerre utal a kézi munka tradicionális jellegére és a kortárs digitális környezetre, amiben a mai kézművesség megvalósul.” - meséli Károly a könyvben található ’új kézműves’ szó használatának okát.

Petra pedig így folytatja: „Szerintem attól, hogy a kézműves kifejezés manapság indokolatlanul gyakran használt, ezek a tárgyak mégiscsak kézművesek, nem nagyon találni erre frappánsabb magyar szót. De ha kinyitod a könyvet, akkor látod, hogy esetükben a kortárs jelleg legalább annyira fontos. A new craft a designelméletben éppen a kézzel készített tárgyak kortárs jellegére utal, azt jelzi, hogy ezek olyan tradicionális technikai eljárásokkal készültek, amelyek több száz évvel ezelőtt is léteztek már, mai változatuk pedig az hagyományos megmunkálás mellett egyúttal kortárs design értéket is képvisel.”  

Petra elmondása alapján jó pár feltételnek meg kellett felelni a könyvben fellelhető alkotóknak, de előtte még azt kellett kitalálniuk, hogy pontosan milyen jellegű kiadványt lenne érdemes készíteniük. A Makers Of Budapest végül a képes album és a design guide határán mozog : „Gondolkodtunk azon, hogy milyen típusú könyvet készítsünk, az első opció az volt, hogy egy sok képes, egy alkotóról bővebben mesélős album, a másik pedig egy minél több embert bemutató kiadvány. Végül amellett döntöttünk, hogy egy guide jellegű dolgot csináljunk inkább, mert abban ott a plusz funkció, hogy egy külföldi számára is jól értelmezhető. A szereplőknek nemcsak a minőségnek és a már említett kézműves jellegnek kellett megfelelniük, hanem a terméküknek hordoznia kellett egy bizonyos design értéket is. Annak céljából pedig, hogy ez a kiadvány hosszabb távon is aktuális tudjon maradni, fontos volt, hogy komolyabb múlttal rendelkezzenek, így biztosítva valamennyire, hogy egy vagy két év múlva is létezni fog a márka. Persze ebben a magyar valóságban nincs erre biztosíték, de ezek az alkotók már bizonyították, hogy képesek fennmaradni és időről időre megújulni.”   

A Makers Of Budapest nemcsak a tartalmát, de a megjelenését tekintve is simán megállja a helyét a nemzetközi piacon. A portré, csapat és termékfotókon kívül a könyv lapjain feltűnnek izgalmas részletek is, a hangulatos műhelyfotók által pedig bepillantást kaphatunk az alkotók személyes terébe:

„Az alapvető koncepciónk a képekről a teljes természetesség volt. Ezenkívül nem történt komolyabb tervezés, mert eléggé különböző munkakörnyezetek vártak minket. Inkább egy globális vizuális látásmódra való koncentrálás volt az, amit elkövethettem előre. Aztán nem túl tudatosan, inkább karakterből adódóan átcsapott a dolog abba, hogy az interjúk, fotózások során mindenkin széles jókedv lett úrrá. Így utólag végignézve a könyvet, sokan mondták, hogy szinte már hihetetlenül jókedvű emberek néznek belőle vissza. Így én ezt a hangulatot jelölném meg key price pointként. ” – mesélt Milán a fotózás folyamatáról.

A csapat a könyvön kívül mást is kapott ettől a projekttől, az ismerettség barátsággá fejlődött az elmúlt egy évben, így pedig különösen nagy élmény volt számukra elkészíteni a könyvet.

 „Károly, Milán és én sokat dolgoztunk már együtt különböző projekteken, az első perctől fogva tudtuk, hogy a könyv is közös munkában valósul majd meg. Annával most dolgoztunk együtt először, de biztosan nem utoljára. Sok tehetséges grafikust ismerünk, de a könyvünkhöz olyasvalakit kerestünk, aki számára ez épp olyan fontossá válik majd, mint a mi számunkra. Különleges lehetőség az, amikor az ember a saját elképzelései szerint dolgozhat egy éven át tartó alkotói folyamatban, ahol nincsen sem külső nyomás, sem külső szempontok, melyeknek meg kell felelni. Olyasvalakit kerestünk, akivel úgy éreztük, hogy hosszú távon is szeretni fogunk együtt dolgozni, és így is lett!” - mesélt Petra arról, miért pont Annára esett a választásuk.

Anna a grafikai tervezés során több szempontot is figyelembe vett: „A tervezésnél az egyik fő szempont az volt, hogy találjunk metszéspontokat Petra és Károly világa között. Egész más vizuális stílusban utaznak. Érdekes egyébként az, hogy az ő preferenciáik keveredése adja végülis a könyv alapkoncepcióját. Petra a tiszta formákat és előremutató megoldásokat szereti, Károly pedig a mívesebb manuális gesztusokat. Ezt a kétféle nyelvet kellett közös platformra hozni. Fontos volt egy olyan arányrendszer kialakítása is, amiben a fotók dominálhatnak. Ehhez a tipográfiát viszonylag visszafogottan kellett kezelni, de azért maradt tér formabontóbb megoldásoknak is. Az ízlésem különböző mértékben mindig benne van a projektben, amin dolgozom. Kialakult a többiekkel egy nagyon erős bizalmi helyzet, ahol mindenki kötöttségek nélkül végezte a saját dolgát. Így azért nem volt nehéz.”

Hogy lesz-e a könyvnek folytatása, még kérdéses, Károlyék egyelőre a jelenlegire koncentrálnak, de emellett sok újabb ötlet is megfogalmazódott már bennük. Egyelőre viszont azon van a fókuszuk, hogy minél több emberhez eljusson a Makers Of Budapest, akár különböző eventek segítségével.  

A Makers Of Budapest pár szereplője (néhányukkal már itt is találkozhattatatok, náluk a linkre kattintva, már olvashatjátok is interjúnkat): Blind Chic, Bomo Art Budapest, INQ Concept, Botanika, Je Suis Belle, Ykra, Tomcsanyi, Tipton Eyeworks, Kezemura, Adamlamp, Fabrika, Risoplant, Mei Kawa, Manuela, Urban Sidewalker, Dot For You, ArtKraft, Veszprémi Gabriella ...

Fotók: Rácmolnár Milán

Csapatfotó: Bodnár Dávid