December 15-én a Antifactory Vintage-ben egy közelsem szokványos bulival készült Stefánovits Fanni, a bolt tulajdonosa és arca és Mojzes Dóra, divattervező. Itt nem volt csúnya pulcsi, sem Last Christmas a WHAMtől, voltak viszont dizájner cuccok, vintage ruhák, egy kiállítás Várhegyi Dávid és Müller Karol képeiből összeválogatva, és természetesen Absolut long drinkek, miközben Nora Matisse, Alto Castello és Mr.Mstrs játszott az üzletben felállított DJ pulpituson. Mivel Nora Matisse-t már régóta szerettük volna kikérdezni, nem hagyhattuk ki a lehetőséget. A lenti interjúban kiderül, hogy milyen zenék inspirálják, hogy készül fel egy bulira, és azt is elárulta, hogy ő hova jár bulizni.
Mi volt, ami téged a DJ pultba vonzott? Mit jelent számodra a zene?
Kiskorom óta zenèlek, 8 éves korom óta csellózom. Kamasz éveim végén kezdtem el érdeklődni az elektronikus zene iránt, hamar felmértem, hogy elég befogadó a műfaj és elképesztö tempóban fog fejlődni. Eleinte nem tetszett maga a "gépzene" és a közegek sem, amiket vonzott, az első mixemet az inspirálta, hogy lehet ezt "máshogy" is, hisz igen csak nyitott müfajról beszélünk, mely képes adoptálni más műfajokat is az elektronikus hangzásba.. Poli barátom figyelt fel erre elsőként, nagyon sokat tanultam tőle, imádtam, hogy mindenhova lemezes táskával érkezik. Inenntől jött egyik buli jött a másik után.
Mennyire befolyásolják a zenei trendek a saját stílusodat?
A zenei trendeket illetően a pop és a mainstream elég tàvol állnak tőlem. A jazz, a 70-es évek progresszìv vonalai, valamint az etno zene is inspirál, de ezek nem feltétlen aktuális trendek jelenleg.
Van bármilyen rituáléd, amit minden szetted előtt csinálsz? Mennyire fontos számodra, hogy fejben is felkészülj a helyszínen színpadra lépés előtt?
Rituálé nem nagyon tartozik a szettjeimhez, de a felkészülés annál inkább. Mindig szem elött tartom hol és ki előtt, illetve ki után zenèlek. Nagyon fontos, hogy egy eventnek meg legyen a megfelelő íve, hogy lassan építkezzen az estének a zenei vonala, és lépésről lépésre legyen bevezetve a közönség az esetleges "katarzis" élménybe.
Mi volt az első olyan fellépésed, amikor azt érezted, hogy “Na, ez már komoly!, hogy ebből tényleg DJ karrier lehet”?
Sosem tekintettem a zenélésre karrierként, sőt, nagyon meglepett amikor mégis valami "karrierhez" hasonló dologgá kezdett válni ez a tevékenység. A külföldi meghívások, valamint az Ozora Fesztivál és a Sziget Fesztivál alkalmával komolyabb közönséget tudtam megmozgatni, nagy élmény volt ezeken a színpadokon zenélni.
Az elmúlt 5-10 évben nagyon feljöttek a csajok az elektronikus zenében, és úgy általában minden olyan műfajban, amik addig inkább erőteljesen férfidominált területek voltak. Hogy viszonyultok egymáshoz DJ csajok?
A női Dj-k elterjedéséhez szerintem sok köze van a technika előrehaladásához. Őszintén szólva kevés lemez gyűjtő hölgyet ismerek, de ettől függetlenül az elhivatott, saját hangzással rendelkező kolleganőket nagyon is elismerem, és szeretek velük dolgozni. Azt gondolom a nők emocionálisabban közelítik meg a DJ-zést, a férfiak pedig sokkal technikásabbak. Kissé szexista maga a jelenség, hogy még mindig meg vannak külömböztetve a nemek ebben a műfajban, erről részben a közönség is tehet, sok esetben tapasztalom, hogy fontosabb egyeseknek az, hogy egy "csajt lássanak a pultban", mint az, amit a "csaj" valójában képvisel. Persze tisztelet a kivételnek, ezek bizonyos esetek.
Mik a legelképesztőbb tévhitek, amikkel találkoztál a DJ-zéssel kapcsolatban?
Sokan azt gondolják, hogy a DJ-zés csak buli, nem jár felelősséggel... Gyakran nem látják az emberek, hogy te dolgozol a pultban, 2 zene összhangjára koncentrálsz egy fülesben, és nem tudsz emellett társalogni. Napjainkban még mindig tévhit a közönség részéről a "lehet számot kérn?" - jelenség, hisz nem a Youtube-ról pakoljuk ami èppen eszünkbe jut, hanem egy limitált repertoárral rendelkezünk. Sokan kérdezik két vodka szóda között a bulikon, hogy mikor tanítom meg őket zenélni, nem mérve fel azt, hogy működő lemezjátszòkat nem kéne meglökni, mert egy rossz mozdulat és borul a mix, és nem gondolnak bele abba, hogy a mechanikáját tíz perc alatt meg lehet érteni a dolognak, itt a több éves zenei gyűjtés és az ízlés a lényeg, ez kell ahhoz, hogy bárhol megálld a helyed. Aki józanul áll elő hasonló kéréssel, biztos, hogy fogok neki segíteni. A zenélés számomra egy olyan elhivatottságot jelent, hogy minden rosszból első sorban a zene gyógyìt meg, ez jelenti nekem a legnagyobb örömöt az életben...
Mit gondolsz Budapestről? Szereted a várost?
Nagyon szeretem Budapestet, tetszik az itthoni underground szcéna. Berlinben találkoztam hasonlóval. Mivel itthon kicsit nehezebb boldogulni, ezért sokan több lábon állnak, tehát a rosszabb kondíciók nagyobb kreativitást hoznak ki az emberekből, és ezt a jelenséget nagyon szeretem.
Mik a kedvenc budapesti helyeid?
Ha elindulok a barátaimmal találkozni, általában a Telep - Központ vonzás körben mozgok. Ezenkívül imádom a város apró részleteit, melegséggel tölt el, ha átmegyek egy hídon, imádom a macskaköves budai utcákat, a Gellért hegyet, a fürdőket. Valamiért a Kodàly Körönd mindig visszatérő lálomás az életemben a maga ködös misztikumával...
