Keith Haring, Andy Warhol és Michel Roux az ABSOLUT HARING leleplezésének estéjén 

Michel Roux, az Absolut egykori kreatív igazgatója a 80-as évek közepén egy addig még teljesen új marketing stratégia mentén indult el a márkával; a kortársművészetet állította kampányai középpontjába. A pop-art ikonjaként számon tartott Andy Warhollal közösen megalkotta az ABSOLUT WARHOL-t, ami  nem csak a New York-i művész elit körében aratott osztatlan sikert. Innentől kezdve nem volt megállás, az Absolut számos művész zsenivel dolgozott és dolgozik együtt a mai napig, akik egyéni látásmódjukkal és tehetségükkel minden egyes kollaboráció során hozzátesznek valamit a márkához. 

Keith Haring Forrás: Artspace.com

Keith Haring pop-art, graffiti művész, társadalmi aktivista, aki nagy hatással volt a 80-as évek New York utcai kultúrájára. Művészetén keresztül olyan témákat boncolgatott, mint a születés, a halál és a háborúk, gyakran bírálta az amerika fogyasztói társadalmat. Munkáiban a hatalom, az erőszak és a háború jelképeit kombinálta a gépvilág, az embertelen technika szimbólumaival. Képeinek szándékosan nem adott címet, mivel nem akarta megzavarni a nézőt a szabad véleményformálásban.

Alkotásainak egyes szereplői, figurái annyira meghatározóak voltak, ahogy önmagukban ikonokká váltak.  Ezek jelentek meg aztán a tömegtermelésre szánt termékeken, amiket többek között saját üzletében, a Pop Shopban árult.  A Sohoban található üzletre úgy tekintett, mint művészetének kiterjesztésére: az ott kapható pólókon, játékokon, jelvényeken vagy éppen mágneseken saját alkotásai voltak láthatóak, az üzlet hangulatát pedig absztrakt fekete-fehér festményei határozták meg, amit teljesen egyedi kereskedelmi környezetet teremtett. A Pop Shop küldetése leginkább az volt, hogy az emberek megismerjék művészetét, és a termékeken keresztül olcsón hozzá is juthassanak. A művészvilág nem hagyta szó nélkül Haring szokatlan műkereskedelmét, sok kritika érte a művészt.

Az általa választott stratégia nemcsak szokatlan volt, de művészet idegen is; életművét határozott program mentén építette fel: művészetére kommunikációs csatornaként gondolt, és ez alá rendelte művészi kifejezésmódját. Úgy gondolta, hogy úgy ér el eredményeket, ha nem a megszokott úton halad, így munkát nem a múzeumok és galériák falai között mutatta be, hanem hirdetőtáblákon, falakon, plakátokon és a már említett üzlet termékein keresztül. Ettől lett igazán közérthető mondanivalója. A sors iróniája, hogy művei ma a legnagyobb múzeumok kiállításain és gyűjteményében láthatók.

Keith Haring Paige Powellnek köszönhetően került kapcsolatba az Absoluttal, bár az Interview magazin egykori hirdetésszervezőjének esze ágában sem volt beajánlani a művészt különböző személyes okok miatt. Annak idején őt hívta fel Michel Roux, és kérte ki a véleményét, miszerint Andy Warhol benne lenne-e abban, hogy készítsen valamit az Absolut számára. Ez lett az ABSOLUT WARHOL, ami hatalmas siker lett. Nem volt kérdés, hogy további művészeket vonnak be most már Warhol ajánlásával. Powell Kenny Scharfot szerette volna, Warhol viszont ragaszkodott Haringhez, és végül ő nyert.

Az ABSOLUT HARINGben benne volt minden, ami Keith Haring művészetét jellemezte; a tömegtermelés a művészettel szemben. Az előtérben álló arctalan tömeg az Absolut palackot isteníti. Ebben jelenik meg a művész kritikája a fogyasztói társadalommal szemben. A hirdetés ellensúlyozásaként a jobb felső sarokban megjelenik a művész szignója.

Ed Ruscha Forrás: Artsy.net

Ed Ruscha a háború utáni nemzedék egyik legjelentősebb képviselője, aki részt vett a 1962-es legelső pop art kiállításon többek között Andy Warhollal, Jim Dime-mal és Roy Lichtensteinnel. Művészetének médiumai között szerepel a vászon, a fotó és a film is, valamint ő a könyvművészet egyik legjelentősebb előfutára, nagy szerepet játszott a könyv, mint művészeti alkotás elfogadásában. A book art valójában grafikai formatervezést jelent, a művész feladata pedig az adott kézirat tipográfiai megtervezése, az illusztrációk elrendezése, a szegélyek kialakítása. Ő felelős a könyv küllemének meghatározásáért. Ruscha első könyvét leszámítva nem írta alá és nem is számozta meg a példányokat, sőt, még csak nem is korlátozta a példányszámot. Ezáltal túllépett a könyv műtárgyiasításán, munkái így nem értékes ritkaságokként jelentek meg, hanem használati eszközként, amik örömet okoznak tulajdonosuknak azáltal, hogy forgatja azokat. Ő volt az a művész, aki hosszú éveken át a könyvkészítést tekintette fő tevékenységi formájának. Könyvei eljutottak a galériákba és a könyvesboltokba is, és ezzel legalizálták ezt az új kifejezési formát. Nem csupán kaphatóak voltak, de akár öt-tíz példány is sorakozott a polcokon. Ruscha könyveivel új paradigmaváltás következett be.

 Az ABSOLUT RUSCHA egy hatalmas méretű nyomtatott litográfia (kőnyomat, síknyomtatás elven alapuló grafikai eljárás- a szerk.) a művész keze által számozva, dátumozva és keretezve. Limitált, csupán 200 darab készült belőle. A művész híres „Coyote” festményét adaptálta az Absolut számára megalkotott munkára, ezúttal a palack árnyékaként jelenik meg.

Damien Hirst Forrás: Handelsblatt.com 

Damien Hirst provokátor, polgárpukkasztó, rebellis- leginkább ezekkel a szavakkal lehet jellemezni az angol művészt, aki pénzközpontű művészetfelfogásával görbetükröt tart a művészeti piac elé. Célja, hogy mindenféle művészettel kapcsolatos illúziót ledöntsön. Klasszikus képzést kapott, mégis új utakat választott művészete kibontakozásához. Az általa langyos víznek tartott művészeti közeget akarta megváltoztatni új irányok bevezetésével. Művészeti érzéke mellett hamar láthatóvá vált üzleti érzéke, ami az egykor szegény sorban élő Hirstet a felsőtízezer közé emelte. Munkáinak fő témáit az élet és a halál adják; mindez a nyers, brutális valóságában. Mentora a Sex Pistols egykori menedzsere Malcolm McLaren volt.

A nagy áttörést a Physical Impossibility of Death in the Mind of Something Living, avagy magyarul A halál fizikai képtelensége egy élő tudatában kiállítás hozta meg számára, ahol egy cápa formadelhidben úszó teteme látható, és ami 2004-ben 6,5 millió fontért kelt el. Ezt követték aztán sorban a kettévágott állatokat felvonultató alkotások, amik sok emberben undort, másokban lelkesedést váltottak ki. 2007-es Az Isten szerelmére című kiállítására platinából öntetett ki egy emberi koponyát, amit 8000 gyémánttal díszítettek. Ennek hatására 15 %-kal ment fel a gyémánt világpiaci ára, így végül Hirst 50 millió fontban határozta meg alkotása árát.

A hosszú évek során más területeken is kipróbálta magát; például rendezett videoklipet és filmet is, és ő volt az a művész, aki megengedte magának, hogy visszautasítsa a British Council felkérését, hogy újra képviselje Angliát a Velencei Biennálén. “Nincs hozzá kedvem.” – így szólt az őszinte és egyben meglehetősen provokáló magyarázat.

Az ABSOLUT HIRST egy három oldalas magazin hirdetés a művész közreműködésével. Ezúttal a kettévágott állatokat, az Absolut palackok váltották fel. A hirdetéshez tartozik egy markáns interjú részlet, ami a következőképpen hangzik: „Egy interjúban megemlítette, hogy nem bízik azokban az emberekben, akik nem isznak alkoholt. Ez igaz?” „Abszolút.”