Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Elmerülve a deep house világában - Interjú Nigel Statelyvel

2018. szeptember 06. - absolut_hu

nigel_stately.jpg

Nigel Stately tíz évvel ezelőtt promo mixein keresztül indult el azon az úton, ami mára a deep house legnépszerűbb hazai DJ-jévé tette. Számára az idei nyár egyik legfontosabb momentuma a Caramellel kihozott közös szám a Szabadesés volt, közben pedig hétről hétre pakolta a lemezeket Budapest legexkluzívabb klubjaiban. A tudatos és kitartó munka eredményeként a világ számos országában játszott már, de elmondása szerint igazán otthon csak itt, Budapesten érzi magát. Szeptember 7-én a Raqparton zárja a nyarat; ennek a bulinak az apropójából ültünk le vele beszélgetni a Lánchíd lábánál. Volt szó a hazai klubéletről, a Deep Café sikerének titkáról, és arról is, hogy a zenélés mellett mit szeret a legjobban csinálni.

Mi volt az az élményed, ami meghatározta a DJ karriered alapját?

Több, mint tíz évvel ezelőtt, amikor elkezdtem készíteni a saját promo mixeimet, és ezzel egyidőben elkezdett kialakulni a saját stílusom, emlékszem, még IWIWen keresztül felkértek az első pár privát bulimra. Egyrészt ezek a négy-öt órás szettek voltak a nagyon meghatározóak, illetve, amikor bekerültem a Hajógyári Szigetre. Valójában ekkorra ért be a munka gyümölcse. Ez 2009-ben volt.

A pályád elején más DJ-k, akik segítettek, esetleg mentoráltak zeneileg?

Képzeld el, én hamarabb készítettem mixeket, minthogy tudtam volna zenélni. Az első privát bulimon két mixszel a hátam mögött még mindig nem tudtam, hogy kell lemezjátszóról zenét keverni. Kunz Henrik és Rácz Attila (Gabriel-A-Dawn) tanították meg nekem, hogy kell két zenét összerakni. Az első olyan bulimra, ahol már zenét is kevertem, három hónapot készültem, ami azt jelentette, hogy napi hat órákat gyakoroltam otthon a Gabrieltől kapott keverőkön, lejátszókon.

Jó, hogy említetted ezt a napi hat órás gyakorlást. Sokan azt gondolják, hogy a DJ semmit sem csinál, csak áll a pultban, amit bárki meg tud csinálni.

Ilyenkor mindig a következőt hozom fel: vegyünk három DJ-t, akik ugyanazt a tíz zenét kapják meg, amit lejátszanak abban a fél órában. Ekkor derül ki, hogy nem mindegy, ki hogy, milyen sorrendben játssza le a tíz tracket, hogy acapellázik rá, vagyis hogy adja el a közönségnek. Manapság már lehet olyan lemezjátszókat venni, amik segítségével szinte bárki össze tud keverni két zenét, de ez még nem elég. Neked érezned kell a közönséget, folyamatosan figyelned kell az emberek reakcióit. Nálam is előfordul, hogy mondjuk felrakom a hatodik zenét, és látom, hogy lankad a figyelem, akkor két percen belül váltok; na és olyankor kell tudnod, hogy merre indulj el, mi az ami felhúzza a hangulatot.

14292493_686437164837263_3060818330631780042_n.jpg

A hazai vagy a külföldi közönséget nehezebb megfogni?

A hazai közönségnek nagyon nehéz eladni az újat, amíg külföldön, bárhol jártam a világban, sokkal nyitottabbak voltak az emberek. Éppen ezért itthon azt csinálom, hogy a Music FM-en hallható szettjeimen keresztül adagolom az új zenéket a közönségemnek, a bulikon meg leginkább azt játszom, amit várnak és amit szeretnek az emberek, és négy-öt ismert szám közé berakok egy-egy újat. Idén azt figyeltem meg, hogy egy friss zenének minimum három buli kellett, mire beért.

Rengeteget játszol Budapesten. Milyen most a klubkultúra?

2013-től 2015-ig szenzációs éveim voltak, de azóta évről évre egyre nehezebb dolgom van. A legfőbb probléma az, hogy kihalófélben van a klub-élet. Jelenleg a Tesla Budapest, ahol rezidens DJ vagyok, az egyetlen olyan hely a városban, ami klub szinten tud működni, és ahol nemzetközi szintű technikai feltételek vannak. A Tesla a Void hangcuccával messze veri a spanyol, brit, román vagy egyéb más környező országok klubjainak felszereltségét is. Az én zenémhez elengedhetetlen a jó hangtechnika, hiszen a deep house-ra egy jóval mélyebb hangzásvilág jellemző, mint más stílusokra. Az, ha egy jó rendszeren szólal meg a zeném, a közönségre is teljesen máshogy hat. Az biztos, hogy decemberig maradok a Tesla-ban, úgyhogy ősztől csekkoljátok a programokat itt majd.

Az idei nyarad a bulik mellett a Caramel-el felvett közös dalról, a Szabadesésről szólt. Mi alapján választottátok ki egymást?

Ezt pont meg is fogalmaztuk Ferivel egymásnak: ő azt mondta, hogy én vagyok számára a magyar DJ-k között zeneileg a leghitelesebb, és az, akinek a zenéje a legközelebb áll hozzá, ahogy számomra ő az a zenei előadó, aki mind előadásmódban, mind hangban, mind pedig zeneileg a top kategória. Rendszeresen hallgatja a szettjeimet, amiket a rádióban nyomok. Decemberben a születésnapomon be is jött énekelni a műsorba, és már ott összedugták a fejüket a menedzsereink, és felvetették, hogy készítsünk egy közös dalt. Egyből rábólintottunk. Márciusban kezdtük el az egyeztetéseket, és májusban nekiálltunk a munkának. Caramel megírta a szöveget, aztán bementünk a stúdióba, és heti három napot gyúrtuk a dalt négy héten keresztül. Én nagyon szeretem, és a rádióknak is bejött, elég sokat játsszák.

Nagyon sok helyen játszottál már a világon. Melyik volt a legemlékezetesebb bulid?

Kettő is van. Marokkó hatalmas meglepetés volt: elmész a világ másik felére, egy másik kontinensre, és olyan kedvesen és lelkesen fogadnak, amire egyáltalán nem számítasz. A klub tulaj felhívta nekünk Daft Punkot és Ushert telefonon, akikkel tudtunk pár szót beszélni, leírhatatlan élmény volt! Az ilyen külföldi utakon simán találkozol olyan arcokkal, akiknek fontos szerepük van a zeneiparban. Dél-Afrikát pedig azért imádtam, mert több nagy világsztárral léphettem fel, több helyszínen, és ami különösen izgalmassá tette az egészet, az a színes zenei felhozatal volt. Nagyon jólesett, hogy ugyanúgy vették az emberek az én deep house-omat, mint akár a technot, az IDM-et vagy a dance-t. Egyébként kint simán érik kellemes meglepetések az embert; Amerikában például már jöttek oda hozzám buli után, hogy csak miattam jöttek le a buliba, hogy élőben meghallgassanak.

Elnézve az oldalaidat, látszik, hogy mennyire tudatos márkaépítés folyik nálad.

Erre nagyon odafigyelünk. Igyekszem a zenémre és a fellépéseimre koncentrálni az online felületeimen is. Van, hogy egy-egy momentumot megosztok az életemből is, de nagyon figyelek rá, hogy ez ne legyen túl sok. Amúgy sem vagyok az a típus, aki mindent meg akar osztani másokkal. A magánjellegű posztokat inkább az Instára rakom fel, a Facebookot viszont szeretném megtartani a zenei projektekre és a Deep Caféval kapcsolatos újdonságokra. Számomra nagyon fontos ilyen szempontból is a hitelesség; hogy azok, akik követnek, tényleg azért tegyék, mert érdekli őket a zeném.

40322420_2069854866611922_5109926955185078272_n.jpg

Mi a Deep Café sikerének az alapja?

A tudatosság és a kitartás. Két év kellett ahhoz, amíg sikerült a szetteket úgy bepörgetni, hogy az emberek élőben is kíváncsiak legyenek a zenémre. Egyébként a saját oldalamon kronológiailag végig lehet követni, hogy nőtte ki magát az egész, hogy jutottunk el 200 embertől egy masszív 1300 fős bázisig. Az én esetemben az a titok, hogy szívvel lélekkel csinálom, és emellett óriási szerencsém van abban, hogy az ízlésem átjön az embereknek is, és tudnak azzal azonosulni, ami nekem tetszik.

A karriered első éveiben elég sok stílust érintettél, aztán szépen az évek alatt kialakult a saját vonalad. Hogy reagált erre a közönséged?

Progresszív és tech-house-zal kezdtem, és már klubokban játszottam, amikor elkezdtem a mixeket összerakni, amiket aztán kiraktam egy másik oldalra. Azt vettem észre, hogy azok az emberek, akik eljártak a bulijaimra, és a keményebb zenéimet szerették, szépen fokozatosan megkedvelték a deep house-t is.

Pénteken a Raqpart pultjában zárod a nyarat...

Pontosan a harmadik, ráadás buli lesz az idei nyári szezonban, stílszerűen az Encore alcímet kapta, alapvetően két alkalommal szoktam jönni ide egy szezonban, de annyira sikeres volt az előző két rendezvény, hogy vezetői döntés született: legyen egy RÁADÁS party! (nevet) Remélem, hogy kitart a jó idő is! péntek éjszakáig! Tavaly játszottam itt először, és már akkor mondtam Anitának, a menedzseremnek, hogy jövőre is szeretnék jönni, mert annyira jó hangulata van a helynek. Szerencsére összejött!

Szereted Budapestet?

Nagyon!

Mit szeretsz benne?

Mondhatni mindent! Öt év után most voltam először nyaralni, és megint rá kellett jöjjek, hogy az az ember vagyok, akinek mindenhol jó, de a legjobb otthon. Azt gondolom, hogy sosem tudnám elhagyni a hazámat, bár nagyon szeretek eljárkálni más országokba három-négy napra. Jó érzés egy külföldi fellépésről hazaérkezni, és visszatérni a kis megszokott életembe, a megszokott a edzőtermembe, lovardámba, találkozni a barátaimmal. Fontos, hogy legyen ez az állandóság az életemben.

Vannak kedvenc helyeid?

Azt tudni kell rólam, hogy olyan helyre nem megyek zenélni, ahol nem érzem jól magam, így ha klubot kellene ajánlanom, akkor leginkább azokat mondanám, ahova én is járok; ilyen a Raqpart, a Tesla, a BRKLYN vagy éppen a MOM Leroy. Van két kedvenc éttermem: az egyik a Buffalo Steak House, a másik pedig a Budapest Barbq, ha pedig kikapcsolódni szeretnék, vagy kicsit kiszakadni a pörgésből, akkor felmegyek Visegrádra, a Lajos-forráshoz, vagy éppen rallyzom, lovagolok.