Sokan jellemzik Győrt egy kis ékszerdobozként; ez pedig nemcsak a szépen fejlődő városkép miatt van, hanem azért is, mert az elmúlt években különösen felpezsdült a helyi művészeti és kulturális élet. Az pedig, hogy tavaly első alkalommal egy nagyon komoly programmal csatlakozott a Design Héthez, egyértelműen azt jelzi, hogy az eddig inkább csak burokban létező város újabb szintet lépett. A változást bizonyítja az augusztus 18-19-én megrendezett Stílusos ART Piknik, ahol a vidéki éttermek többségét összefogó SVÉT a Radó szigeten éttermek, gasztroműhelyek és cukrászdák részvételével egy különösen izgalmas eseményt hozott össze hagyományteremtés céljából. A gasztroélményeken kívül jó pár program várta az embereket, többek között a Studio Csalar által szervezett Absolut Studio Flow, ami ezúttal a divat, design és a művészet hármasa köré épült. A vendégekkel beszélgető Csalár Bencének azt bizonyították be vendégei, hogy a magyar divat és design nem áll meg a főváros határán.
A szereplők:
Balogh Petra, az Artep márka alapítója, aki brandjével mostanra a legtöbb hazai divatmagazinban szerepelt már, és olyan meghatározó szakmai eseményen is találkozhattunk ruháival, mint a #MarieClaireFashionDays. 2016-ban nyitotta meg design üzletét, a Lemon Store-t, ahol húsz magyar tervező darabjait kínálja az egyediségre vágyó győri közönség számára.
Tánczos Anita, a TANCZOS márka tervezője és alapítója. Anita ruháira leginkább a nőies, kifinomult nemesi elegancia és a részletes kidolgozottság jellemző. Alkotásai egyediséget képviselnek, fontos számára a folyamatos megújulás, ehhez különböző újító technológiákat vet be. Nevéhez fűződik az #EYOF formaruhájának tervezése, amit a nemzetközi sajtó is osztatlanul elismert. Stúdiójában a formaruhák mellett egyedi megrendelésekre is tervez és gyárt.
Fehér József, iparművész, szövöttanyag-tervező saját márkája megalapítása előtt többek között Zoób Katival és Anh Tuannal is dolgozott, valamint Brüsszelben és Bécsben tökéletesítette tudását. A textilek elkészítésénél a legkülönbözőbb anyagokat alkalmazza; a táskáihoz elsősorban bőrt és saját szövésű textilt használ, de tervez lakáskiegészítőket is. Szövöttanyag-terveinek jelentős részét festmények formájában tervezi meg.
Halmi-Horváth István, festőművész, akinek festészetében a geometrikus formavezetés találkozik egyedi nyelvezetű színkompozíciók optikai hatásával. A gazdag színélményt adó munkákban a festő fontos szerepet ad a fehér egyensúlyi szerepének. Motívumai eltérő formában, színben, tónusokban találkoznak egymással, így egy képen belül gazdag lehetőségeket teremtenek számára a különböző geometrikus struktúrák kialakítására.
Jöjjenek a legizgalmasabb témák!
Tudatos pályaválasztás?
Fehér József: Ha az ember céltudatosan, egy irányba halad, és egy művészeti pályát választ, kitartás nélkül nem tudja véghezvinni a dolgokat. Ha csak a saját példámból indulok ki, jól lekövethető ez: kezdve az iskolaválasztásaimtól, addig, hogy kimentem külföldre tanulni, hogy aztán visszajöjjek, és itthon tovább fejlődjek.
Tánczos Anita: A tudatosság nagyon fontos. Így lehet megvalósítani a szakmai alázatot is, ami keretet ad egy művészeti pályának. Fontos, hogy pontosan meg legyenek fogalmazva azok a kritériumok, amik mentén haladni szeretnénk. Az egyik fő kritérium, hogy minőségi termékeket állítsunk elő, ezzel is hozzáadva valamit a design szakmához. Nálam az elsődleges cél az volt, hogy létrehozzak egy gazdaságilag erős céget. Ezt pedig nem abban láttam, hogy szezononként létrehozok egy kollekciót, amit mindentől függetlenül megtervezek, hanem úgy, hogy kiszolgálom a vásárlóimat. A fő profilt nálunk a magán megrendelők adják, akik magas minőségű couture darabokat kapnak, és emellett egy másik fontos láb a formaruhák tervezése és kivitelezése. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem szeretnék majd egyszer a szó klasszikus értelmében vett kollekciókat tervezni, de ahhoz kell egy biztos anyagi háttér, amit az előző kettő tudja biztosítani számomra.
Balogh Petra: Fiatal tervezőként először a vevőimtől függetlenül készítettem el az Artep kollekcióit, de amióta megnyitottam a Lemon Store, és szorosabb kapcsolatban vagyok az üzlet vásárlóival, az ő igényeiket is sokkal inkább szem előtt tartom. Mivel itt Győrben még az átlagosnál is kisebb a piac, nagy hangsúlyt fektetek az egyediségre, mert fontos, hogy egy ruhából ne készüljön túl sok darab. Egyébként ugyanúgy kollekciókként tekintek a különböző szezonokban megjelent daraboknak, még akkor is, ha folyamatosan készülnek újabb és újabb ruhák, az egész ívét az inspirációs forrás adja, ami az adott szezonban kapható minden darabhoz kapcsolódik. Egyszerűen arról van szó, hogy nem készítek ugyanolyan ruhákat. Legalább anyagában különböznie kell, de sokszor például az alapdarabokat variálom, és így lesznek különbözőek. A tudatosság nálam is jelen volt az elejétől kezdve: a szüleim hatására először elvégeztem a jogot, és már gyakorlott jogászként mentem el egy stylist iskolába, és jó pár évnek el kellett telnie, amíg szépen lassan áttértem erre a pályára.
Halmi-Horváth István: Az organikus dolgok és a geometrikus formák szorosan összefüggenek. Ez nálam is egy folyamat része volt, amíg felismertem az érdeklődésem valódi irányát. A természeti formáktól fokozatosan jutottam el a közvetlen látványelvűséget nélkülöző munkákig. De a motívumaim gyakran természeti formákat idéznek fel asszociatív módon. A szikár, geometrikus formák valójában egy mellérendelő, organikus módszerrel szerveződnek egymáshoz és igénylik a sorozatszerű megjelenést, variációkat alkotnak.
Mérföldkövek
Halmi- Horváth István: Az első mindenképpen az volt, amikor felvettek a Képzőművészeti Egyetemre. Elég későn, huszonnégy évesen felvételiztem, előtte fizikai munkát végeztem. A különféle anyagokkal való közvetlen tapasztalat számomra meghatározó, az anyagszerűség, textúra, szín számomra mindig nagyon fontos volt. A munkám során megszerzett ismereteket jól tudtam hasznosítani a képzőművészetin. Az egyetemi évek alatt fokozatosan alakítottam ki a saját vizuális világomat, a gesztusfestészet, majd a monokróm festészet és a process art érdekelt. A táblakép festészet iránt a diplomamunkám után kezdtem újra érdeklődni, részben kényszerítő körülmények miatt. Az egyetemi évek elmúltával, műterem hiányában egy budapesti albérletben kezdtem el újra alkotni és ez megszabta a munkáim méretét, technikáját. Még az egyetem alatt, egy balatonfelvidéki kiránduláson Balácapusztán jártam, ahol nagyon megfogott az a régészeti módszer, ahogy megtalálták és feltérképezték az ókori római villagazdaság romjait. Kibérelték az összes környező földet, majd bevetették repcével. Nyár végére légi felvételről pontosan kirajzolódtak a föld alatt rejlő, geometrikus mintázatú épületromok (ahol építmény volt a föld alatt, szárazabb volt a terület, alacsonyabbra nőttek a növények, sárgultak). Számomra ez egy gyönyörű példája volt az organikus és geometrikus, épített és természeti környezet találkozásának. Ennek hatására készítettem el első geometrizáló képsorozatomat, kis méretekben, alkalmazkodva az akkori környezetemhez.
Tánczos Anita: Kevesen tudják, de luxus fehérnemű tervezéssel kezdődött minden, amit hét évig csináltam is, előtte pedig A kis utazás filmnek voltam a jelmeztervezője. Ezek mind olyan munkák voltak, amik nemcsak előre vittek, hanem megtanítottak nagyobb volumenben gondolkodni. Egy filmben például több száz embert kell felöltöztetni, és a logisztika ugyanolyan fontos, mint a jelmezek összehangolása. Tavaly az Európai Ifjúsági Olimpiának a formaruháját terveztem meg. Ez nem szimpla kihívás volt számomra minden szempontból, hanem a cégnek is nagy löketet adott. Az pedig, hogy ezt el is ismerték, még inkább megerősített. Nekem akkor kicsit olyan érzésem volt, mintha akkor ott levizsgáztam volna a szakmából.
Fehér József: Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert az egyetemi tanulmányaim alatt együtt dolgozhattam Zoób Katival, S. Hegyi Luciaval, Anh Tuannal. Ez nem mindenkinek adatik meg. Általuk nőt a szakmai elismertségem egy olyan közegben, amire azért nem az jellemző, hogy mindenki szeret mindenkit. Ebből fakadóan lettem az, aki most vagyok, így ezeket tartom a legfontosabb mérföldöveknek. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy alkosson közösségben, és úgy hozzon létre dolgokat, hogy a többi művész inspirálja. Ez olyan élmény, ami előrelépést hoz magával.
Balogh Petra: Az egyik legnagyobb változás amellett, hogy Budapestről Győrbe költöztem a már említett egyedi darabokra való áttérés jelentette. A fejlődés pedig sokszor a vásárlók visszacsatolás alapján is történik.
Művészetből megélni
Halmi- Horváth István: Diploma után festőművészként egzisztenciát teremteni szinte lehetetlen, kénytelen voltam magam is különböző munkákat elvállalni, ahhoz, hogy mellette továbbra is jelen lehessek alkotóként a művészeti életben. Ez ma sem változott a pályakezdőknél, talán valamivel könnyebb munkát találni, művészileg jelen lenni az internet segítségével. A hazai művészeti kínálat nagyon gazdag és sokszínű, de olyan galériából, ahol színvonalas szakmai munka folyik, igazán talán tíz, tizenkettőt tudnék felsorolni Budapesten. Nagy eredmény egy-egy ilyen galériához tartozni, de ez még nem azt jelenti, hogy el is tudják tartani a művészeiket. Tehát ugyanúgy szükség van B tervre, saját magam ezt a tanításban találtam meg, amely mellett szabadon tudom gyakorolni a festészetemet, így nincsenek korlátozó tényezők.
Tánczos Anita: Azt gondolom, hogy nem eléggé vértezik fel a fiatal tervezőket az iskolákban. Nem elég, hogy megálmodunk egy kollekciót, és esetleg azt felkapja a szakma, a sajtó. Gyakran sajnos ezek a tervezők csak hullócsillagok lesznek a divatéletben. A designer létben az a legnehezebb, hogy úgy tudj a földön maradni, hogy közben lebegni is képes legyél. Én annak idején észrevettem, hogy itthon hiba van a rendszerben. Inkább a külföldi tervezőket figyeltem, és pont Armani volt, akire felkaptam a fejem; ő ugyanis a cégét úgy tudja stabil lábakon tartani, hogy ők tervezik és készítik az olasz rendőrök formaruháját. A fiatal tervezőknél azt látom egyedül működőképes stratégiának, ha okosan, kicsiben kezdik el felépíteni magukat.
Győr, mint ihletforrás
Fehér József: Győr az elmúlt pár évben lett igazán élhető. Mára megérett arra, hogy egy ART PIKNIK jellegű eseményt elbírjon. Azok, akik ide kilátogatnak, megkapják azt a milliőt, hogy hacsak egy pár órára is, de átszellemüljenek és úgy érezzék, mintha külföldön járnának. Magyarországon kevés olyan nyitott hely van, mint ez a város.
Halmi - Horváth István: Gyakran járok művésztelepekre, de a győri számomra több szempontból is kiemelkedő. Megyei művészként kötődöm a városhoz és a győri művésztelepen magas színvonalú szakmai munka folyik, barátságos környezetben. A hely a munkák létrejöttének fontos feltétele és ebben minden segítséget megkapunk. A munkák tárgyát azonban elsősorban a művész koncepciója határozza meg, ezért konkrét utalás jelenléte a városra, vagy a környezetre, alkotónként eltérő mértékben lehet jelen. Magamat azok közé az alkotók közé sorolom, akik sorozatokban gondolkodnak, így többnyire a koncepció megvalósítása a célom egy –egy művésztelepen. A helyszín így bizonyos szempontból másodlagos, ugyanakkor mégsem, hiszen a lehetőségek biztosítása nélkül nem, vagy nem ilyen formában jöttek volna létre az alkotásaim.
Balogh Petra: A városban élő nők azok, akik inspirálnak abban, hogy milyen tervezőket válogatok be az üzletbe. Az a célom, hogy minden alkalomra találjanak maguknak tervezői darabokat, legyen az ruha, táska vagy éppen ékszer.
Tánczos Anita: Rám mindig a benyomások hatnak. Mivel a belvárosban élek, engem körbevesz a víz. Az EYOF kapcsán adott volt a víz, mint ihletforrás, de ha magán megrendelő jön hozzám, akkor az ő személyisége inspirál. Próbálok attól elszakadni, hogy olyan ruhát tervezzek másnak, mint ami én vagyok. Az én kreativitásomat az mozgatja, hogy a másik kicsoda valójában. Persze az inspirál, hogy fellendült Győrben a művészeti élet, és annak is örülök, amikor megjelennek új márkák. Úgy gondolom a változatosság gyönyörködtet, és jó hatással van rám is, mint tervezőre.
