Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Mesék nőkről - Interjú Marge-zsal

2016. február 13. - absolut_hu

marge_logozott_01.png

A Marge jelenség régóta foglalkoztatja a várost. Különlegesnek, néha kicsit misztikusnak tartják őt. Nem kérdés, hogy körbelengi valami finomság és könnyedség. Egészen addig, amíg valaki nem találkozik vele személyesen. Mert azonnal egy kedves, néha már cserfesbe hajló és élettel teli fiatal lánnyal találod szembe magad. Egy olyan lánnyal, akiben már ott az anya is, és aki a világ legcsodálatosabb dolgának tartja ezt az állapotot. Persze a zene mellett. Kevés itthon az olyan ösztönös és sokrétű tehetség a zenei életben, mint ő. Folyamatosan pörög, agyal, szervez és megvalósít. Számára a zene nem önmagában áll, hanem egy művészeti kiteljesedés egyik fontos eleme. Több év után újabb lemezre készül, többek között ennek a részleteibe is beavatott minket.

Nemcsak énekesnő és dalszerző vagy, hanem zeneterapeuta is. Mik azok az első emlékeid a zenével kapcsolatban, amik arrafele vittek, hogy Te ezzel komolyan foglalkozni szeretnél?

Az apukám gitáros volt. Három éves koromig éltünk együtt, és kevés az olyan emlékem, amikor nincs gitár a kezében. Valószínűleg ez meghatározó. Nagyon kicsi voltam, amikor kaptam egy billentyűt tőle, és emlékszem, mennyire szerettem rajta játszani. Végül is a hangszerek voltak a játékaim. Ez nagyon megmaradt. És amúgy pont most próbálom visszaültetni a hangszereket a koncertjeimbe is, mert rájöttem, hogy nagyon hiányzik, hogy játsszak hangszeren a színpadon.

Sokáig a háttérben voltál. Különböző zenészekkel dolgoztál együtt. Valahol azt nyilatkoztad, hogy szerettél meghúzódni a háttérben, de egyszercsak ez kitört belőled az őrült művész, és főszerepet követelt. Ez hogy történt?

Nem vagyok egy nagyon exhibicionista típus, és ezért próbáltam először ösztönösen, aztán már tudatosan is építeni, hogy step by step történjenek a dolgok. Nem akartam soha több lenni annál, mint ami vagyok. Amíg nem éreztem, hogy mint szólista ki tudnék állni a színpadra, addig tudatosan nem jelentem meg ilyen minőségben. Nem lett volna hiteles. Annak idején volt egy beatboxos formációim, és ez tök jó buli volt 14-15 évesen, de nem éreztem azt, hogy el tudnék vinni egyedül egy színpadi produkciót. Aztán szépen lassan, egyre inkább hozzászoktam a színpadhoz. Ebben sokat segített, amikor a külföldi kinttartózkodásom során elmentem különböző open mike estekre (olyan események, amikor feltörekvő művészek – stand uposok, zenészek- lépnek fel kisebb közönség előtt- a szerk.), és sorra jöttek a pozitív visszajelzések. Egyre inkább megértem a színpadra, és ebben az időben hoztam ki az első lemezt is. (And, 2010- a szerk.)

Tudj meg többet Marge-ról!

Kint megtapasztalhattad, hogy mennyire nyitott a zenész közeg, az ottani közösség, itthon viszont más volt a helyzet.

Érdekes módon, amikor kihoztam az And lemezt, akkor nagyon zárt volt, de a mostani, új generáció tök nagyot változtatott ezen, és annyira hálás vagyok nekik! Én ezt a változást tényleg végigéltem. Most végre tök jó energiák vannak! A „riválisaimmal” nem is tudok máshogy lenni, csak jóban! Ez sajnos nem volt mindig így.

Marge te vagy, vagy ez egy alteregód? És mennyit változott az évek során?

Eleinte egy alteregó volt, aztán egyre közelítettünk egymás felé. (nevet) Most már annyira én lettem a Marge, hogy be tudtam vonni egy zenekart is e köré. Marge kitágítja határait, és rajtam is továbblép. (nevet) Vannak fix zenészeim, akiknek el is mondom a nevét, mert fontos. Orbán Máté a dobos és Vermes Andris a gitáros; ő felel az elektronikáért is, de egyébként mindenkinek van egy kis elektronika csempészve a hangszerébe. Sőt, mostantól én is koncerteken kiegészítem még a zenét keyboardokkal és dobpaddal. Hiányzott, hogy jobban jelen legyek a zenében is. A február 27-i lemezelőzetes bulin ezt már láthatjátok is.

Jó pár zenésszel dolgoztál az elmúlt években, mindegyik formáció izgalmas volt. Ez a három fiú mit tud hozzáadni Marge-hoz?

Most lett kerek az egész. Mindenki máshonnan jön: Máté egy metal zenekarból, a Till We Dropból, Andris hét évig élt Londonban, ahol elvégzett egy hangmérnöki és hangszerelő iskolát, és emiatt behozza ezt a future soundot. Abban is tud segíteni, hogy úgy legyünk trendérzékenyek, hogy közben ne szárnyaljuk túl az igényeket. Szabó Misu, a basszusgitáros pedig több hangszeren játszik, és a Marge arculatában is sokat segít nekem. Mindenkinek meglett a szerepe és a helye.

Készül az új lemez. Mennyire kanyarodtál el végleg a kezdeti soulos, hip-hopos vonaltól?

Az And lemez a kamaszkorom feldolgozása volt, és zeneileg sem tudott más lenni. Lehet érezni azokat a hatásokat, amiket abban az időben hallgattam. Aztán jött a dub step.Élőben jazz zenészekkel léptem fel, ami egy régi álmomnak a kivetülése valójában. Nagyon szerettem volna jazz énekesnő lenni, de sosem mertem kipróbálni. Most már örülök, hogy így alakult. A nagybátyám elég híres jazz dobos, Norvégiában és Amerikában is élt, úgyhogy valahogy tőle is jött, hogy jazzt kell tanulni, ő mondta mindig, hogy a többi csak konyhanyelv. Ezt annyira belémnevelte, hogy amikor kijött az első lemez, kitaláltam, hogy ezt jazz zenészekkel fogom előadni. Erre mindenki kiborult, nem értették, hogy egy elektronikus albumhoz hogy jön ez az egész. Szóval emiatt a kattanás miatt indult el soul irányba a Marge. Amikor úgy éreztem, hogy a jazz zenészekkel kimerítettük ezt a történetet, akkor elkezdtem komolyzenészekkel dolgozni. Ez aztán lesarkította azt a sok soulos klisét. Ezután mindent felégettem, és csak live acteztem egy rövid ideig. Most pedig itt vannak a fiúk, és úgy tűnik, hogy ez már egy végleges történet.

marge_logozott_02.png

Milyen lesz az új album?

Stílusában szeretne kortárs pop lenni, és mivel sok kortárs elektronikát hallgatok, ezekből tök jól tudok merítkezni, és a producerek is, akiket választok, szeretnek nyitni a stílusok határain. Közben pedig bejön egy szintipopos vonal is. Ennek az az oka, hogy az nagyon mi vagyunk. Mind a négyen elkezdtük kikristályosítani a személyiségünket, és így együtt belehelyezzük a Marge-ba. Az volt a cél, hogy megkeressük azokat a közös halmazokat, amikkel erősíteni tudjuk egymást. Ez a szintipop vonal pont az, mert mindegyikünkben van egy kis 80-as évek. Dunajcsik Mátyással közösen készítem a magyar nyelvű szövegeket. Ez amúgy nagyon nagy előrelépés számomra, és nagyon hálás vagyok neki a segítségért! Mátyás Izlandon él, így behozza ezt a manós, tündéres világot, amit az én fémes világommal vegyítünk. Ettől egy nagyon érdekes összhang lesz. Olyan gondolatokat próbálok szinte végig taglalni, amik a párkapcsolatnak és a nőiségnek olyan oldalait mutatják be, amiről nem írnak dalokat. Mindig arról szól egy szám, hogy mondjuk a lány szomorú, vagy éppen kiszabadult bulizni, de olyanról sosincs szó, hogy egy lány hogy él meg egy egyéjszakás kalandot, amit ő akart. Ehhez hasonló határokat próbálok feszegetni ezzel a lemezzel, és nagyon élvezem, hogy különböző nők szemszögéből láthatok dolgokat. Sok női előadót hallgatok, és nekem ezek a témák hiányoznak. Úgy érzem, hogy ezek kicsit tabutémák, úgyhogy minden ilyet összeírtam magamnak, és megpróbálom ezeknek a nőknek a helyébe képzelni magam, vagy az is előfordul, hogy a saját életemet helyezem bele az adott helyzetbe.

Érzésvilágban egy nagyon sokszínű dolog várható?

Igen, egy elég impulzív dolog. Azt érzem, hogy ezen a lemezen vállalom a legjobban önmagam az eddigiekhez képest. Csak azt csinálom, ami szinte kipukkad belőlem.

A Te esetedben a produkció nincs a zenére leredukálva, hanem nagyon is egy komplex egészről beszélünk.

Én ezt egyszerűen imádom! Felháborít, amikor valaki lehetőséget kap, hogy színpadra álljon, és nem ismeri a lehetőségeit. Örülök annak, hogy egyre több réteget be lehet hozni, tudsz kísérletezni. A vizuálunkat Korai Zsolt készíti. Fantasztikus, amit csinál, és olyan jó érzés együtt dolgozni. Szeretem ezeket a kollaborációkat! A zenén túl tervezek egy installációt, ami a lemezhez lesz, és egy fehérnemű kollekción is dolgozom ebben a pillanatban. Most végre olyan dolgokat is csinálok, amik mindig bennem voltak, csak valahogy nem tudtam a módját annak, hogy kezdjem el. Most túlléptem ezen, és ezt nagyon élvezem. Szerintem ezek a lemezre is kihatnak.

Az új lemezhez milyen vizuál készül?

A vizuál a legizgalmasabb része, mert Zsolt olyanokat csinál például, hogy beszkenneli a fejemet, ahogy táncolok egy zenére, és ezekből írja meg. Úgy dolgozik, hogy megjelenteti a saját hatásunkat a zenére. Megfigyeli, hogy az adott zene milyen hatással van a külvilágra. Ezáltal valahol a közönséget is bevonjuk, mert van egy plusz réteg, ami nem rólunk és a zenéről, hanem arról szól, hogy az emberekre milyen hatással van az egész.

Hogy hangzik, ha pár szóval kell leírnod?

Sok pink, élénk színek és sok fehér, egy kis 80-as évek trash hatással, de mégsem színkavalkád. Az fontos, hogy nem akar trendi lenni.

Hogy jön össze a pink, a 80-as évek világa ezzel a fehér uralta, letisztult természetközeli vonallal?

Nagyon fontos számomra a természet és az organikus dolgok. Ez a mindennapjaimban is megmutatkozik. Sok természetes alapú terméket használok, és főzni is a kistermelőktől beszerzett alapanyagokból szoktam általában. Fontos a természetközelség, és ha bármi bajom van, egyértelmű, hogy fák közelében kell lennem. Ezt most már erőteljesebben is meg tudom jeleníteni. Az említett másik oldal, a külsőségek pedig már sokkal határozattabbak ahhoz, hogy a természetet is be tudjam vonni melléjük. Járai Márkkal, akivel már párszor dolgoztam együtt, tervezünk egy közös dalt, ami rajta lesz a lemezen, és ezt a dalt és a hozzá készült klipet is Izlandon szeretnénk felvenni. Jó lenne, ha Dunajcsik Mátyás is verselne rajta. Sőt, közös fellépéseket is tervezünk ott. Márknak Izland már régóta nagy kattanása, én főleg azóta szerettem bele, amióta Mátyás kint él, úgyhogy a fiam második születésnapját ott ünnepeljük majd.

Miki357 készíti majd a klipet. Vele nagyon sokan dolgoznak most. Te miért választottad őt?

Nagyon régóta ismerem, még a Realistic Crew időszakból (Marge volt a zenekar utolsó énekesnője- a szerk.). Készített egy klipet nekünk, ami végül nem jelent meg, de már akkor kiderült számunkra, hogy jó összhang van köztünk. Én kicsit túlmutatok az énekesnőn, ő pedig túlmutat egy rendezőn, ami leginkább abban jelenik meg, hogy megérti az embereket. Nem is a klipjei, hanem a személyisége miatt gondolom azt, hogy jót fogunk közösen alkotni. Egy kivételével az összes klipet vele szeretném csinálni erre a lemezre, ami miatt kicsit sorozatérzete lesz az egésznek. Egy barátnőmmel, Lantos Lilivel készítek majd Berlinben egy intermezzós videót, de az egy nagyon csajos dolog lesz.

marge_logozott_03.png

Az anyaság változtatott valamin a zenéhez való hozzáállásodban?

Nagyon sokat hozzáadott ahhoz, hogy a személyiségem kikristályosodjon. Imádok a fiammal együtt zenélni, annyira jó érezni ezt a fajta ösztönösséget, és közben arra gondolni, hogy a fiam ugyanazt csinálja, mint én kiskoromban. Csak a hangszereken játszik folyamatosan. Ha mondjuk barkácsol, az is arról szól, hogy dobol a kalapáccsal. Neki az élete az, hogy beledugja a fülhallgatót valami olyanba, ahol szól valami. Még alig beszél, de már hatezer dalt tud kívülről énekelni. Nekem is egycsomó önbizalmat ad, hiszen én szültem ezt a gyereket! (nevet)

Sokszor hangsúlyoztad már, hogy a tavalyi Dal produkciód célja az is volt, hogy a mainstream és underground közötti szakadékot kicsit csökkentsd. Sok hozadéka volt ennek számodra is, például a közös munka Szakos Krisztiánnal, aki elismert szakember. Mivel lettél még több ezáltal?

Mindenben! Szoktunk ezzel viccelődni a barátnőimmel, hogy csinálhattam volna nyolc hónapos terhesen egy trash Marge dalt, de az sokkal cikibb lett volna, mint hogy egy Disney-szerű dalt csináltam. Egyszerűen amikor benned van egy gyerek, akkor amit csinálsz, már nemcsak rólad szól. Aki ezt megértette, az még jobban szeret, aki meg nem, az majd akkor fogja, ha gyereke születik. (nevet) A műsorból rengeteget tanultam; például alázatot. Fantasztikus volt maga a lehetőség, és az, hogy egy folyamatból aztán lett egy egész.

Milyen a kapcsolatod Budapesttel?

Imádom! Sokat éltem külföldön, de mindig kiderült, hogy itt tudok a legjobban alkotni. Az And lemez kapcsán költöztem haza. Azt éreztem, hogy ok, laktam öt országban az elmúlt öt évben, de csak Budapesten fogom tudni megírni ezt a lemezt. És így is lett. Budapest annyira impulzív, annyira sokat ad önmagában. Ha mondjuk kiülsz egy térre, már annyi minden történik veled. Máshol ezt nem éreztem ennyire erősen.

Mik a leginspirálóbb helyek?

A Duna és a hidak, és abból bármelyik. Szeretek hajózni is, és onnan nézni a várost. Szeretem az eldugott pontokat. Például idegen erkélyekről körbenézni.

Marge bejutott a Nagyszínpad zenekarai közé, április 29-én láthatjátok őket az elődöntőn az Akváriumban, de előtte még tartanak egy lemezelőzetes bulit az A38-on február 27-én.

Marge Facebook

Marge Instagram