Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán


Y Konszept debüt a wonderLABben - képes riport

Meyer Eszter-Virág interjú + nyereményjáték

2018. február 21. - absolut_hu

b733f427-30ce-48ea-b137-477f29c43571.jpg

Y Konszept debüt a wonderLAB-ben

Pénteken debütált Meyer Eszter-Virág saját márkája a wonderLAB-ben, ahol az Absolut. is ott volt. (A wonderLAB-es lányokkal itt olvashattok egy interjút.)  A Y Konszept első kapszulakollekciója felpimpelt vintage farmerdzsekikből áll, amikre Eszter-Virág egyik kedvenc kortárs költőjének, Závada Péternek versrészleteit festette fel. A kabátok tökéletesen tükrözik a márka alapítójának extravagáns és nőies világát.

Y Konszept X ABSOLUT. kollab

 A buli apropójából Eszter-Virág az Absolut Create A Better Tomorrrow, Tonight szlogenje által inspirálódva készített egy farmerkabátot, amit most meg is nyerhettek. A játék részleteit itt találjátok. 

63e77843-d034-4e9a-b05c-f0f333cec762.jpg

És hogy ki Meyer Eszter-Virág? Mit áll az ő púder rózsaszín világa mögött? Mi vezette az oversize vintage farmerdzsekik újragondolásához? A lenti interjúban kiderül. 

meyeresztervirag_logozott.jpg

Eszter-Virág fotók: Szabina Emmer

Meyer Eszter-Virág néha harsány, sokszor vicces és mindig végtelenül őszinte. Ha személyesen találkozol vele, szinte látod, ahogy zsizseg körülötte a levegő. Stílusos, kirívó, egyedi; ha megjelenik valahol, nem lehet nem észre venni. Blogger, aki az úttörőkkel együtt kezdte még 2006-ban. Azóta sok minden történt; például a bloggerekből influenszerek lettek, akikre több ezren, tízezren, százezren, sőt akár millióan kíváncsiak. Könnyűnek tűnik ez a „szakma”; pedig közel sem az, az ember átlépi a határt, és mindennek tétje van. Eszter-Virág púder rózsaszín világa sem mindig tökéletes; posztjaiban a divat, beauty, lifestyle témák mellett simán megférnek a húsba vágóan őszinte vallomások, már-már irodalmi szintre emelve.  A lenti interjúban mesél saját márkájáról az Y Konszeptről, kiderül, hogy megszállottan gyűjti a Pöttyös-könyveket, és azt is megtudjuk, hogy látja a véleményvezérek helyzetét. Ismerjétek meg Eszter-Virágot, aki amerikai állampolgársággal a zsebében mégis Budapesten próbál szerencsét.

Hogy érezted magad a február 16-i eseményen? A kollekció mellett készültél egy meglepetéssel is; egy Absolut által ihletett farmerkabáttal.

És mennyire imádták a dzsekit! Én meg titeket, mert nektek köszönhetően nem estem kétségbe a lámpaláztól. Egyébként eszméletlen volt a dolog! Háromnegyed hétkor már az utca végéig állt a sor, rengetegen be sem fértek az üzletbe, én nem is tudtam, hogy ezek az emberek tényleg eljönnek majd. Mármint, nagyon sokan regisztráltak, de azt hittem, tudod, hogy ez csak formalitás, és ott állunk majd öten és nézzük egymást. Hát, nem így lett. Nagyon jó látni, hogy egyaránt érdekelte a márka a fogyasztói társadalom új generációját és a nálam idősebbeket is. Számomra az volt a legnagyobb elismerés, hogy így szerették a márkát. Tudod, amikor blogot írsz, oké, látod a számokat, de az valahogyan nem olyan kézzelfogható. De ezek az emberek eljöttek és hoztak virágot és megölelgettek és minden, eszméletlen volt!

Mesélj, milyen Meyer Eszter-Virág világa?

Meyer Eszter-Virág világa eléggé kétpólusú. Végletekben élek és végletekben gondolkodom; ez adja az egész dinamikáját a történetnek, ennek megfelelően zajlanak a fentek és a lentek. Azt hiszem, kicsit olyan vagyok, mint Mayan Toledano Girls című képsorozata.

Hogy kezdődött a blogolás, és mi volt az a pont, amikor úgy érezted, hogy ez már jóval több, mint egy egyszerű hobbi?

2006-ban kezdtem el blogolni. Akkor igazából eszembe sem jutott, hogy bárkit is érdekelhetne, amit írok. Egyébként ez a mai napig így van. Akkor éreztem, hogy ez talán elég életképes, amikor egyre több szponzori megkeresés érkezett, illetve elkezdtem freelancerként írni máshova. Talán négy-öt éve több ez, mint egy szimpla hobbi.

Mit jelent számodra az írás?

Gyakorlatilag ez az egyetlen olyan önkifejezési forma, ahol sosem kell izgulnom. Például tudok rajzolni, de az Y-nál hetekig csak néztem a farmerkabátokat, mert azt éreztem, hogy oké, rendben, de közel sem vagyok ebben annyira magabiztos, mint az írásban. Az írás az egyetlen olyan közeg, melyben kiskorom óta magabiztosan mozgok. Olyan ez, mint amikor a kiskacsák először beleugranak a vízbe, és elkezdenek pedálozni a lábaikkal. Én azt érzem, ha írok, sosem süllyedhetek el.

Érdekel, mit gondol Eszter-Virág az influencerek helyzetéről?

Tovább

Absolut StudioFlow #2 / A magyar divat jelene és jövője beszámoló

2017. november 22. Hadik

studioflow_02_01.jpg

Manapság több helyről is hallani, hogy a magyar divat felkerült a világtérképre. Ez leginkább azoknak a divattervezőknek köszönhető, akik az elmúlt 8-10 évben nőtték ki magukat. Ők az „új generáció”, akik nemzetközi szintű kollekcióikkal és kampányaikkal újfajta gondolkodást generáltak a magyar divatéletben. Ennek köszönhető többek között, hogy ma már vannak itthon is olyan magas színvonalú divatbemutatók, mint más európai nagyvárosokban. A sikersztorik ellenére viszont még mindig csak nagyon elenyésző százaléknak adódik a lehetőség, legtöbbször kockázati vagy úgynevezett angel befektetők segítségével, hogy nemzetközi piacra lépjen, és professzionális szinten működjön. Mégis egyre többen vágnak bele a kalandba. A beszélgetésen három olyan vendég boncolgatta a témát, akik különböző aspektusokból látják a jelenlegi helyzetet, és tudnak következetetni a jövőbeli lehetőségekre. Jöjjön egy kivonat a beszélgetésből, amit Csalár Bence moderált.

A szereplők:

Cakó Kinga, designer 2013-ban úgy alapította meg saját márkáját a CAKÓ-t, hogy már bőven volt tapasztalata a divat területén; stylistként dolgozott TV műsorokban, magazinoknál és több külföldi márkánál. A firenzei Institute Fashion Design & Marketing és a londoni College of Art & Design-t is megjárt divattervező azt állítja, hogy a szakma iránti szenvedély és a tudatosság elengedhetetlen, ha valaki sikereket szeretne elérni.

Kárpáti Krisztina, PR menedzser, viselkedés biológusként végzett az Állatorvosi Egyetemen, és jó 8 évig kutatott, oktatott. Ezután beiratkozott egy stylist képzésre, és annak elvégzése után nemsokkal kedzett el divat PR-ral foglalkozni, most már lassan 10 éve. Olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Anh Tuan vagy a Use Unused, jelenleg a TOMS hazai PR menedzsere. Mellette ír a Design.hu számára és tanít a Mod’Artban.

Zanin Éva, társadalomtörténész, fő kutatási területe a divat politikája. Női jogi aktivista, a nők munkaerőpiaci, gazdasági, szociális esélyegyenlőségével specializálódott. Számos oldalon publikál, valamint oktatója a KREA Kortárs Művészeti Iskolának. Két éve nem foglalkozik aktívan a divattal, előtte közel 10 évig divatkritikusként volt jelen a magyar divatéletben.

Ezek voltak a beszélgetés legizgalmasabb pillanatai szerintünk.

Tovább

XX. századi közös múltunk - Interjú Tamási Miklóssal, a Fortepan alapítójával

tamasimiklos_portre_logozott.jpg

Ritka az, amikor valaki odaadó szenvedéllyel képvisel egy ügyet, még akkor is, ha ebből semmi anyagi haszna nem származik. Tamási Miklós ilyen; a mai napig kitart elve mellett, miszerint közös múltunkat nem sajátíthatja ki senki, mindenkinek hozzáférést kell kapnia hozzá. Amikor egy barátjával létrehozta a Fortepant, valószínűleg még nem sejtette, hogy nemhogy itthoni viszonylatban nem lesz hasonló fotógyűjtemény, de még külföldön találni majd párját. Jelenleg éppen a 100.000-dik képhez közelít az amatőr és profi fotósok képeit felvonultató archívum, amit bárki felhasználhat kedve szerint ingyen. Mi egy kicsit közelebb szerettünk volna kerülni Tamási Miklós világához, és mindahhoz a sok érzéshez és élményhez, ami átélt a Fortepannak köszönhetően; és akkor már Budapestről is kifaggattuk.

Mióta foglalkoztatnak a fotográfiák?

A 80-as évek közepe óta, de a rendszerváltás idején vált komolyabbá ez a szenvedély; volt egy több éven át tartó korszakom, amikor '56 és a fotózás kapcsolatát kutattam. Ebben az időben még nem volt digitalizálás, minden analógban készült. Pont ekkor kerültek elő különböző amatőr anyagok a forradalom idejéből. Nagyon lázba hozott, és e révén kerültem én akkor nagy anyagokkal kapcsolatba. Az UVATERV Vasúttervező Vállalat több ezer kockás archívumán dolgoztam, azon belül is az építészettörténet részen, ami az '56 utáni helyreállításokat örökítette meg. Akkor realizálódott bennem, hogy nemcsak a múzeumokban találhatunk archív fotókat, hanem intézményeknél és magánembereknél is valószínűleg ott lapul egycsomó fontos kép.

Ha jól tudom emelett lomtalanításokra is rendszeresen jártál.

Igen, elég gyakran lomtalanítottunk, és ott rengeteg fotót találtunk. Mivel nekünk is voltak saját fotóink, arra gondoltunk, hogy akár hosszabb távon is kezdhetnénk ezekkel valamit. Egyébként a mai napig járunk lomtalanításokra, mert ez a fajta gyűjtőszenvedély mindig ott motoszkál az emberben, nem nagyon lehet leállni vele. A lomtalanításban az a legizgalmasabb, hogy elindulsz délután kettőkor, és nem tudod előre, hogy milyen kincs lesz a tulajdonodban estére. Persze már közel nincs annyi fotó, mint régen, és nem ez is a fő forrása a Fortepannak, de muszáj menni, mert különben ott az érzés, hogy lemaradsz valamiről. Egyébként mostanában inkább negatívokat keresünk.

Érdekel, hogy miért nem találsz fotókat 1990-től a Fortepan oldalon?

Tovább

Kik erősítik Csalár Bence csapatát? - STUDIO CSALAR Q&A

A STUDIO CSALAR idén ősszel hivatalosan is megkezdte a működését. Csalár Bence az egyik legismertebb bloggerré vált itthon egyedi stílusának és nagy szakmaisággal megírt posztjainak köszönhetően. Az elmúlt egy-két évben vsizont túlnőtt blogger létén, ma már több iskolában tanít, folyamatosan stylingol és kollaborál különböző brandekkel. Egy ideje olyan stúdió létrehozásán dolgozott, ami ugyanazt a profizmust és kreatív látásmódot hozza, mint amit az egykori blog. A STUDIO CSALAR ernyőként fog össze többek között egy divatra összpontosító kreatív stúdió szolgáltatásait, egy online magazint, egy webshopot és a jövő hét kedden induló ABSOLUT. STUDIO FLOW eseménysorozatot, ahol minden alkalommal egy kerekasztalbeszélgetés során több vendég boncolgat egy témát. Az október 24-i event a Hadikban lesz, és főleg az edgységről az alkotói szabadágról lesz szó.

Bencével már beszélgettünk a bencecsalar.com relaunch party alkalmából, az interjút itt találjátok, most vsizont az érdekelt minket, hogy kik alkotják a csapatot. A csapattagok közül öten válaszoltak kérdéseinkre. 

STUDIO CSALAR Q&A

lovasanett.png

LOVAS ANETT

Mi a legfontosabb dolog, amit a divattól kaptál?

A divat által jutottam legközelebb önmagamhoz. Megtanultam ezáltal kifejezni önmagam, számomra ez egy folyamatos önismereti fejlődés. Azt gondolom ebben a szakmában csak az tud igazán hiteles maradni, aki teljes mértékben jóban és tisztában van a belsőjével is, csak így működik!

Számodra mit jelent a STUDIO CSALAR részének lenni? Mi a te szuperhős tulajdonságod a csapatban?

Úgy tudnám legszimbolikusabban kifejezni a nemrégiben alapított Studio Csalar szerkezeti felépítését, hogy Bence a Studio feje, én pedig a szíve. Mi együtt szeretnénk összehangolni a szorgos kezek és lábak munkáját, hogy a Studio Csalar szépen haladhasson előre.

Mi az eddigi legnagyobb élményed, ami a munkád során ért?

Idén részt vehettem a londoni és a milánói divathéten a Studio Csalarral, óriási élmény volt! Pár hete jöttünk haza, de annyi impulzus ért bennünket, hogy még csak most dolgozzuk fel a látottakat.

Mi a legfontosabb tanács, amit adnál valakinek, aki a divatszakmában szeretne karriert?

Szerintem ez a szakmát nem lehet szimplán megtanulni, nem egy egzakt dolog. Valaki vagy érzi vagy nem. Aki érzékeny lelkületű az minden erejével próbálja megcélozni azt, hogy ne darálja be a divatszakma.

Hogy írnád le a saját stílusodat?

Kiforrott stílusú nőnek tartom magam, persze azt gondolom, hogy ez is folyamatosan változik, mint minden más az életünk során. Ruhatáramat jellemzik a letisztult nőies darabok, de mindig van köztük néhány melyek az aktuális trendekre reflektálnak. Ezzel szoktam érzékeltetni, hogy “hahó én képben vagyok mi is zajlik épp szakmában”. Cipőim sportosan nőiesek. A táskákból általában a klasszikus minőségi darabokat választom. Persze néha becsúszik egy - egy extravagánsabb darab is. A kiegészítőim nem túl drágák, de mindenképp előremutatóak.

Ki a kedvenc terveződ, és miért?

Egyelőre nincsen kedvenc tervezőm, remélem egyszer lesznek saját tervezésű darabjaink és akkor azok lesznek a kedvenceim.

Mit gondolsz Budapestről?

Mindig is szerettem, de csak néhány éve kezdem el vele igazán közelről megismerkedni. Valahogy természetes volt számomra, hogy itt élek és inkább más helyekre vágytam. Ma már nagyon szívesen töltök el időt itthon, ismerek meg új kulturális és gasztronómiai helyeket.

Ismerd meg a többi csapattagot!

Tovább

A divat elsődleges feladata, hogy boldoggá tegyen- Interjú Csalár Bencével

csala_rbence_portre_01_logo_zott.jpg

Csalár Bence évek óta az egyik legszínesebb jelensége a hazai divatéletnek, és ezt nemcsak öltözködési stílusával érte el, hanem tudásával, intelligenciájával és kreativitásával. Öt évvel divatblogja indítása után elérte, hogy neve már-már branddé váljon. Ez viszont nem azt jelenti, hogy hátradőlve élvezi a sikert. Ellenkezőleg; idén nyártól már egy teljes csapattal a háta mögött formálja a stílusról és az egyediségről kialakított képünket. És valljuk be, erre még mindig nagy szükségünk van itthon. Szeptember 8-án egy különösen sokszínű esemény keretében mutatkozik be a megújult oldal.Természetesen az Absolut is ott lesz. Az site-hoz egy izgalmas fashion videó is kapcsolódik Bocskor Bíborka főszereplésével, és azt is megtudhatjuk, hogy idén még mikkel készül Bence csapatával. A nagy váltás kapcsán beszélgettünk vele változásról, stílusról, divatról és eddigi élményeiről.

Hogy kell elképzelni a munkastílusodat; végigirohansz a napon, vagy szeretsz elmélyülten dolgozni?

Sokszor nagyon rövid idő alatt kell sok döntést meghozni, és az elmúlt időszakra ez különösen jellemző volt. Ilyenkor reggel nyolctól éjfélig folyamatosan dolgozom a csapatommal, és maximum rövid időre lazítok vagy kapcsolok ki. Vannak megbeszéléses és home office-os napok is. Próbálom rendszerezni a feladatokat. Amúgy eléggé nyughatatlan vagyok; ha végetér egy projekt, akkor nem igazán élvezem ki, hanem már a következő nyolcon agyalok. (nevet) Ez nem azt jelenti, hogy túlvállalom magamat, hiszen mindent meg tudok csinálni, csak néha több időt kellene hagynom arra, hogy a munkám eredményét kiélvezzem, és lecsendesedjenek a dolgok körülöttem.

Próbálsz ezen változtatni, vagy beletörődtél, hogy ilyen vagy?

Próbálok, és ki is alakítottam magamnak egyfajta rituálét az általunk szervezett események kapcsán. Amikor lefut, és már mindenki hazament, leülök, és egy órán keresztül csak nézek magam elé. Ilyenkor bootolok. Ezek azok a pillanatok, amikor átértékelem az egészet, és az is előfordul, hogy meghatódom azon, hogy milyen jól sikerült. A lecsengésre persze még ott van az azt követő pár nap is, hiszen ekkor jönnek a visszajelzések, emailek vagy akár posztok, kommentek formájában. A következő pár hónap még a szokásosnál is sűrűbb lesz, úgyhogy sokkal intenzívebb lesz a megszokott metódus. Persze már megszoktam ezt a pörgést, mert alapból ilyen vagyok, bár bevallom, hogy reggelente nagyon nehezen kelek fel. (nevet)

Ha megnézzük az öt évvel ezelőtti énedet, és az ő álmait, céljait, mindent sikerült megvalósítanod mostanra?

Ha visszagondolok, hogy mik voltak a céljaim, amikor 2012 nyarán a szüleim kertjében a teraszon ülve készítettem az első wordpress alapú oldalamat, olyan dolgok is megvalósultak, amikre akkor nem is gondoltam volna. Ami már 2014-ben álomként megjelent, hogy szerettem volna egy márka kollaborációt; 2016-ban egyből három is létrejött. És visszatérve az előző témához, ezek azok az alkalmak, amikor figyelmeztetnem kell magam, hogy amire vágytam, beteljesült. Elég mohó vagyok ilyen téren, de ez visz előre, úgyhogy inkább ambícióként fogom fel. Engem az hajt, hogy mindig van mit csinálni. Szerencsére Gergő, a barátom segít abban, hogy ne rohanjak nagyon előre, hanem adjak elég időt magamnak és a munkámnak, és bevárjam, amíg beérnek a dolgok. Amúgy az is előfordul, hogy valamit eltervezek, de olyan emberekkel hoz össze a sors, akik választ adnak azokra a kérdéseimre, amik a jövőbeli célokkal kapcsolatban fogalmazódnak meg bennem. Ilyen volt most a június számomra.

Olvasd el, milyen volt Bencének Bocskor Bíborkával dolgozni!

Tovább

Földalatti világok, és ami felettük van – Interjú Jamrik Leventével, a Falanszter blog írójával és az UrbFace túrák vezetőjével

jamriklevente_logo_zott_portre.jpg

Budapest sokszínűsége nemcsak a turistákat ragadja magával, hanem sokszor a helyieket is. Az pedig csak lendít a dolgon, hogy egyre több aspektusból is megismerhetjük a várost. És tényleg; minek a felszínt kapargatni, amikor a mélyben sötét titkok és izgalmas sztorik lappangnak? Jamrik Levente, történész, antropológus, városkutató és nem utolsó sorban a kedvelt történelmi oldal, a Falanszter blog írója különböző túrákat szervez többed magával, ahol Budapest olyan oldalát is megismerhetjük, amitől biztos, hogy aszfaltot fog az állkapcsunk. Az UrbFace túráin okkult szalonok, hidegháborús bunkerek vagy éppen a magyar irodalom jeles képviselőinek titkos kéjlakjai elevenednek meg a szemünk előtt olyan helyeken, amik mellett lehet, hogy nap, mint nap csakúgy elsétálunk. Nem bírtuk ki, kifaggattuk Leventét, és meg is tudtunk pár meredek dolgot.

Mik azok a sztorik, amelyek már a kezdetektől fogva nagyon érdekeltek a történelemből?

A családi titkok, a szexi-mexi történetek, amelyek gyakran kísér sok-sok gyilkosság, intrika és cselszövés; illetve azok az épületekhez köthető politikai-, történelmi-, urbanisztikai- és vállalati sorsfordulók, amelyekről a szakma maximum csak a lábjegyzetekben emlékezik meg.

Mondjuk ki, ez a történelmi bulvár.

Igen, olyasmi. A családi genogramokból sok minden kiderül. Plasztikusabban és emberközelibb szempontból lehet egy adott korról látleletet készíteni.

Ha jól tudom minden a blog írással kezdődött. Mikor és milyen céllal született meg a Falanszter?

Már nem is tudom megmondani pontosan, de körülbelül 10 évvel ezelőtti időpontra esik, és ezt is a magam szórakoztatására kezdtem el. Főszerkesztőként dolgoztam egy ingatlanpiaci online lapnál, mellette pedig bőven volt időm arra, hogy elkezdjek kutatni mindenféle témákat amely a városról szól, de annak komorabb arcáról és alulnézetből. Ami érdekes volt, azt megírtam, aztán észrevettem, hogy másokat is érdekel rajtam kívül, úgyhogy ebből alakult ki a Falanszter, ami valójában nem is blog, hanem talán egy komolyabb hangvételű cikkgyűjtemény.

Érdekelnek Budapest legsötétebb titkai?

Tovább

Irodalom nékül lehet élni, csak nem érdemes - Interjú a Hadik kreatív csapatával

hadik_03.jpg

Kevés olyan nagy múltú hely van Budapesten, ami képes volt úgy megtartani a misszióját, hogy közben nagyon jól idomult a fiatal generáció igényeihez is. A Hadik Kávéház és a Szatyor Bár és Galéria pont ilyen. Nagy íróink, költőink kedvenc találkozási pontját Bosznai Tibor nyitotta újra, Ott Anna személyében pedig olyan munkatársra talált, aki segített neki egy olyan irodalmi központot létrehozni, ahova már nemcsak a könyvfanatikusok járnak irodalmi eseményekre. Ahogy a lenti interjúból is kiderül, a törődés, a szorgalom és a hit mindig meghozza gyümölcsét.

Ahogy itt ülünk bent, nehéz nem észrevenni, hogy mennyire sokszínű a két hely közönsége. Nehéz úgy alkalmazkodni a jelenlegi modern, pezsgő Budapesthez, hogy közben ott a felelősségérzet, hogy két nagy múltú és kultikus hely éledt újjá? Ezt hogy élitek meg a mindennapokban?

Tibor: Hat éve nyílt újra a Hadik Kávéház és a Szatyor Bár és Galéria. Hatalmas élmény volt, de közben éreztük a súlyát is a dolognak. Ráadásul azt a segítséget választottuk a hely koncepciójának kialakításához, hogy elmentünk a Vendéglátó Múzeumba, és megkérdeztünk olyan embereket, akik kávéház- vagy irodalomtörténettel foglalkoznak, hogy a Hadik és a Szatyor milyen szerepet töltött be a II. Világháború előtt. Ebben nagy segítségünkre volt Saly Noémi és Zeke Gyula. Közben pedig végig tudtuk, hogy ahogy megnyitunk, nagy nyilvánosságot kapunk, és ha már vállalkozók vagyunk, úgy döntöttünk, hogy elfogadjuk a kihívást, és minden tőlünk telhetőt megteszünk.

Hogy folyt a rekonstruálás?

Tibor: A hosszas kutatás során szerencsére nagyon sok forrás állt rendelkezésünkre mindkét helyről. Vegyük csak Karinthyt, Móriczot, Kosztolányit vagy Rejtő Jenőt, akik kapcsán sok dolgot megtudtunk. Amit örömmel vettünk, hogy ez a két hely már akkor sem volt egységes, mindkettőnek sajátos hangulata és funkciója volt. A Hadikot egy decensebb, kávéházi hangulat jellemezte itt a földszinten. A Szatyorban pedig jóval progresszívabb és durvább hangulat uralkodott. Itt el tudtak bújni az akkori művészek, bohémek, celebek; szólt a jazz, és jó pár anekdota fent is maradt azokról a bulikról. Amúgy a 30-as években nyílt meg a pincében, és Karinthy nevezte el az akkori kárpit után, ami a korabeli cekkerek anyagához hasonlított. Amikor ezekkel az infókkal szembesültünk, nagyon megörültünk, mert így fel tudtuk használni ezt a kettősséget; a Hadik megkapta ezt a klasszikus enteriőrt, a Szatyornál pedig a romkocsma kultúrából inspirálódtunk. Babos Zsili vezetésével rengeteg művész dolgozott a hely dizájnján. (A Zsilivel készített interjúnkat itt olvashatjátok.)

Szereted az irodalmat?

Tovább

A sötét fellegek mögül kisüt a nap - Interjú Hevesi Judittal

hevesi_judit_portre_logozott.jpg

Vajon milyen érzés ma költőnek lenni? És női költőnek? Az irodalom könyvek lapjain nem hemzsegnek az általuk írt versek, pedig itt vannak köztünk, és fontos dolgokat fogalmaznak meg. Azt, hogy érdemes-e egyáltalán különbséget tenni a két nem között? Hogy művészetükre mennyire nyomja rá bélyegét nemi identitásuk? Ezt nem lehet biztosan megmondani, különben is, a mai világban egyre inkább elmosódnak a határok. Az viszont biztos, hogy Judit empátia terén nem szenved hiányt, és talán ez vezeti kezét, amikor nagyon mély, sokszor kimondottan szomorú lelki megélésekről ír. Március 30-án jelenik meg második kötete a Holnap ne gyere, ami egy párbeszéd eredménye Weiler Péterrel. Az alkalmat pedig közös kiállításuk teszi különlegessé. Interjúnk alanya egy izgalmas, érzékeny, fiatal lány, aki miközben keresi az útját, elég bátor ahhoz, hogy akár tükröt mutasson nekünk is.

Szerintem nem egyedül vagyok azzal, hogy amikor meghallom, hogy női költő, Karafiáth Orsolya jut eszembe először. Ez a bohém, kicsit depresszív, de közben humoros, tehetséges nő alakja, akinek amúgy a helyén van a szíve. Milyen egy női költő most, 2017-ben? Egyáltalán te hogy tapasztalatod, kívülről mit látnak az emberek, és te hogy éled meg?

Szuper, hogy Karafiáth Orsit említed, tetszik az irány, ráadásul akkor már eszedbe jutott egy kortárs, női költő, bár ha szabad, azt azért mindenképpen hozzátenném, hogy a költő fogalma szerintem egyaránt érvényes nőre és férfire, és olyan nagyon különbözőt nem kellene, hogy jelentsen. Ezzel együtt persze érdekes kérdés, hogy kívülről nézve van-e különbség egy költő nő és egy költő férfi megítélése között. Talán van, hiszen az általános és középiskolai irodalmi szöveggyűjteményekben is leginkább férfiak műveivel találkozunk, ezt szoktuk meg: a költő vagy író az többnyire férfi. Mellesleg többnyire furcsa és szomorú. Ugyanakkor mintha érezhető lenne valamiféle elmozdulás is. Egyre több olyan kezdeményezést látok, ahol a női szerzőkre próbálják felhívni a figyelmet. Közben, ha a megélésre gondolok, nem tud nem hangsúlyt kapni a tény, hogy a költészet mint olyan nem a legnépszerűbb műfaj, bár kétségtelen, hogy az utóbbi időben a slam poetry ezen sokat változtatott.

Milyen volt a kapcsolatod a versekkel kisiskolás korodban? Mikor kezdted el érteni a versek lényegét?

Épp annyi közöm volt hozzá, mint bármelyik kisiskolásnak, de persze aztán egyre jobban megszerettem az irodalmat és felső tagozattól kezdve már nagyon sokat olvastam. Jó magyartanáraim voltak, ráadásul a nővérem régi magyar irodalommal kezdett foglalkozni, a nagybátyám klasszika-filológus, tehát az irodalommal ápolt szoros kapcsolatra láttam magam körül példát.

Mi a legszebb és legcsúfabb dolog a költészetben?

Hogy önkényes, hogy időigényes, hogy csodálatos és csodálnivaló, hogy nem adja könnyen magát és küzdelmes, mind az írás, mind a befogadás, hogy kiszámítható, mert csak több lehetsz tőle, és ugyanakkor abszolút kiszámíthatatlan. De ez mind szép, azt hiszem.

Érdekel, milyen performansszal készül Judit Weiler Péterrel?

Tovább

Absolut. Budapest Dirt

2000-es évek underground klubélet

dirt.png

Manapság felmagasztaljuk a 80-as, 90-es éveket. Ez nemzetközi trend, ami visszakúszott a divatba, a zenébe és a mindennapjainkba. De mi van a 2000 környékével? Ott is volt történés bőven. Budapesten például ekkor élték fénykorukat azok a klubok, amik egy egész generációnak jelentették a szabadságot, a barátokat és kétségkívül a hét legjobban várt pillanatait. Ilyen volt a Süss Fel Nap!, a Kultiplex vagy éppen a Cha-Cha-Cha. A legfurább az egészben, hogy a mostani huszonévesek nagyrésze már nem is hallott ezekről a legendás helyekről.

Ilyen gyorsan felejt a világ, vagy csak egy egyszerű kiöregedésről van szó? A Budapest Dirt aktuális vendégei az utóbbira voksolnak. Ők voltak azok, akik évekig olyan helyeket vittek, amik jelentősen meghatározták a 2000-es évek klubkultúráját. Hogy mi volt a titkuk, egyáltalán mit adott a klubélet az embereknek, és mit jelentett az undergroundba tartozni, ezt fejtegették 2 órán keresztül a 4BRO DOWNTOWNban.

Kultikus helyek legendás arcok

Szalontay Győző 1997-ben az öccsével nyitotta meg a Süss Fel Napot, ami nagyon hamar a budapesti underground fellegvára lett, bár valójában egy pinceklubról beszélünk. A zenei programok mellett egyéb művészeti események is helyet kaptak. A heti hét napos nyitva tartással pedig teret tudtak adni rengeteg szubkultúrának. Győző sok más projektje mellett nagyon fontos volt még a Holdudvar, aminek szintén alapítója, és a West Balkan. Utóbbi évekig vándorolt a városban, amíg az egykori Skála helyén a Nyugati téren bekövetkezett a tragédia, ami annak ellenére, hogy a zenekarok, szervezők egy emberként álltak ki Győző megbízhatósága és etikus munkamorálja mellett, a West Balkan vesztét és számára egy történet végét jelentette.

Ha már kultusz és nosztalgia; Szabó Simon esetében vétek lenne kihagyni a híres Sziget reklámokat vagy a Moszkva tér című filmet – talán sosem mossa le magáról “a srác a Moszkva térből” jelzőt. Ennek ellenére véletlenül lett a Kultiplex programszervezője. Utána dolgozott a Sziget számára, ő vitte a Medúza helyszínt, végül pedig a Merlinben szervezett egy ideig. A Kultiplex is az a hely volt, ahova a hét minden napján lehetett menni, és a goától kezdve a hardcore és metal eseményekig minden volt, magyar és nemzetközi bulik egyaránt. Innen nőtte ki magát az Irie Maffia és a Bëlga, és itt volt a Tilos Rádió rezidenciája is. A Kulti halálát a kulltúrpolitika okozta, az egykori Kinizsi Moziként üzemelt Bauhaus épület helyén – ami valljuk be, így nem is tűnik olyan nagynak - ma park van.

Tihanyi Attila a Kálvin téri 60 nm-es csoda, a Cha-Cha-Cha alapítója. 2000 januárban nyílt a hely, és azok, akik annak idején lejártak az aluljáróban található szórakozóhelyre, nosztalgiával gondolnak vissza a családias bulikra. Attila nem ezzel kezdte pályafutását, a néhai divattervező Király Tamás vezette be az undegroundba, aztán a felolvasó és irodalmi estek után jött a zene, és annyira beszippantotta az éjszaka, hogy saját helyet nyitott. Ez volt a Club Seven az Akácfa utcában. Bár az is legendás hírű lett, mégis a Cha-Cha-Chának sikerült tekintélyes kultuszt kialakítania az akkori fiatalok körében.  Valószínűleg erőteljes sármja a szürrealitásban gyökerezett. Mert, hogy kerül egy menő szórakozóhely egy koszos, lepukkadt metróaluljáróba?    

Jöjjenek a sztorik!

Tovább

Absolut. Budapest Dirt

Pornó a színfalak mögött

“Attól leszel profi, ha akkor tudsz élvezni, amikor akarsz.” - Kovi

 12391338_1747498255478383_612692161947824897_n.png

Michelle Wild, Sandra Iron, Niki Belucci, Maya Gold, Monique Covet, csak pár név a 2000-es évek pornócsillagai közül. Olyan nevek, arcok voltak, akiket az is ismert, aki egyébként nem nézett pornót. Azt mondják a magyar felnőttfilm fogalom, sztárokat nevelt ki a biznisz, nem is beszélve a sok-sok ezer lányról, akit beszippantott ez a “könnyű” kereseti lehetőség. Közben az internet, csakúgy, mint a zenét vagy a filmipart, hamar tönkrevágta ezt is, ráadásul a válság sem segített sokat rajta. Komoly mennyiségű filmet tudunk ma már letölteni, és végtelenszámú webcam és streamelő oldal közül választhatunk. A szakmabeliek szerint a minőség viszont egyre sivárabb, és ma már nem sok igényesen kivitelezett „mozi” kerül a piacra.

Vajon mi van a fux, a szilikoncicik és az élvezet mögött? Egy női vagy egy férfi pornós ér többet? Többek között ezekről is szó esett a szokásos, talán néha már elcsépeltnek tűnő pornós kérdések mellett a negyedik Budapest Dirtön. A témában három igencsak kompetens személy volt segítségünkre:

A rendező

Kovács “Kovi” István fotóriporterből lett Magyarország elsőszámú pornó rendezője. Első nagy sikerét az azóta már kultikussá vált Hótehénke filmmel vívta ki, amit aztán jó pár “pornó Oscar” követett. Közel 150 filmet forgatott, 27 díjat zsebelt be, és nem is egyszer nyerte el Európa legjobb rendezője címét.

A nagyöreg

Choky Ice a 2000-es években az egyik legkeresettebb színész volt. 2009-ben meg is kapta 15 év színészkedés után a legjobb európai színésznek járó pornódíjat. Modell és táncos karrierjét cserélte le 23 évesen felnőtt filmre, híres állóképességéről és profizmusáról.

Friss hús

Amirah Adara még csak 25 éves, de már 6 éves tapasztalat van a háta mögött. Nemrég sikerült szinte egész Angliát magára haragítania, amikor is tavaly az egyik gyerekek által is gyakran látogatott nosztalgiavonaton forgatott a szigetországban. Többször volt Choky Ice partenere filmekben.

dirt_porno_01.jpg

Nézz be a pornóvilág kulisszái mögé!

Tovább