Osvárt Judit nem tudatosan választotta a designt, inkább a design választotta őt. Végzős olasz bölcsészként valószínűleg nem gondolta volna, hogy egyszer a legfontosabb szakmai eseménynek, a Design Hét Budapestnek lesz a projektvezetője. Aki követi Instagram oldalát, láthatja, hogy milyen elkötelezett a tárgyak iránt, legyenek azok újak vagy éppen „ócska lomok”. Ezenkívül pedig napi szinten mutat meg nekünk Instagram oldalán olyan rejtett kincseket, amiket Budapest rejt. Mindezt a saját szórakoztatására, csupán azért, mert imádja a várost. Az október 6-án induló Design Hét Budapest jó apropót adott nekünk, hogy kicsit kifaggassuk. A lenti interjúban kiderül, hogy szakemberként hogy látja a magyar designerek lehetőségeit, vagy hogy éppen mennyire trendérzékeny a saját életterében.
Hogy kerültél a design közelébe?
Olasz bölcsészként végeztem az ELTE-n. Utána egy reklámügynökségnél lettem titkárnő. Az akkori főnököm átment egy művészeti magazinhoz vezetőnek, és vitt magával. Ez volt a Tér és Rend nevű magazin, amire már nagyon kevesen emlékeznek, pedig egy nagyon - nagyon előremutató kiadvány volt a 90-es évek végén. Onnan aztán mindig jött a következő lépcsőfok; először áthívtak az Átriumhoz, majd a Cosmopolitanhez, és amikor indult az Elle Dekor, megkerestek hogy legyek alapító-főszerkesztő. Ott voltam két évig, aztán a H.O.M.E.-nál dolgoztam még hármat. 2011 körül döntöttem úgy, hogy inkább szabadúszó leszek. A barátom grafikus, és miután sokat segítettem neki a szöveges dolgokban, vagy weboldalak, katalógusok strukturális összerakásában, úgy éreztem, hogy szívesen megpróbálkoznék a szabadúszással, mert ez így nekem sokkal jobban fekszik. Mellette könyvkiadót is alapítottam néhány társammal, 2013-ben pedig felkértek, hogy legyek a Design Hétnek a projektvezetője, úgyhogy azóta ez a fő tevékenységem.
Mennyire volt nagy kihívás Halasi Ritát váltanod? Elég nagy szaktekintély a design világában.
Már dolgoztam vele korábban, és abszolút maximális tiszteletem van iránta. Neki a szakmai erőssége abban rejlik, hogy nagyon jól látja a trendeket, az irányokat, és a tehetségek felkutatásában is fantasztikus. Ugyanakkor nekem más erősségeim vannak: szerintem jobban tudok a mai kommunikációs trendekben gondolkozni, és pont jókor jött a Design Hét szempontjából is ez a váltás, mert akkor indult be ez az egész Facebook és Instagram őrület, és egészen más platformra helyeződött a kommunikációja.
Nagy feladat lehet évről évre megújulni egy ilyen pici országban, egy ilyen kicsi piacnak. Kívülről úgy tűnik, hogy jól sikerül. Te hogy éled meg?
Nagyon örülök, hogy így látod! Nagyon nagy munka, de fontos megemlítenem, hogy a közel 160 esemény jelentős része alulról szerveződik, tehát a design stúdiók, bemutatótermek, múzeumok és galériák maguk találják ki a programjaikat erre az időszakra. Ehhez rakjuk mi a Magyar Formatervezési Tanáccsal a szakmai tartalmat, amit iránymutatónak gondolunk vagy szánunk. Nem mondom, hogy egyszerű összeszervezni, de izgalmas azt látni, hogy kik a jelentkezők az adott évben, ami azt is mutatja, hogy az egész design szcéna hogy alakul évről évre. A jelentkezőkből le lehet szűrni, hogy mik most a divatos területek, mi az, ami iránt van érdeklődés és mi az, ami egyre inkább háttérbe szorul. Nekem célom volt az elején, hogy kicsit elmozduljunk a kézműves iparművészek felől a sorozatgyártott termékek irányába. Ez nyilván nagyon sok szempontos kérdés, mert ehhez szükség van sorozatgyártásra és ipari háttérre, ami itthon nem annyira adott. Pedig ezeknek a tervezőknek van a világpiacon is keresnivalójuk. Ha már a változásokról van szó, nekem kimondottan tetszik, hogy milyen sokat fejlődtek a designerek a kommunikáció terén az elmúlt években. Például elvétve van már csak olyan, aki nem rendelkezik web vagy Facebook oldallal. Kezdik érteni, hogy miért van ezekre szükség, vagy hogy miért kell fotót csináltatni, jó szöveget írni. Ez korábban nem így volt.
Érdekel melyik ország lesz idén a díszvendég?