Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán


Hé'77! kiállításmegnyitó beszámoló

2017. október 30. - absolut_hu

he_07.jpg

Az irodalom és újságírás összefonódásának a XIX-XX. században komoly hagyományai voltak Magyarországon. Elég, ha csak  Mikszáth Kálmánra, Móra Ferencre, Gárdonyi Gézára, Ady Endrére vagy Juhász Gyulára gondolnunk, mind foglalkoztak publicisztikával irodalmi tevékenységük mellett. Nap mint nap jelentek meg a mindennapi élet eseményeiről tudósító vagy éppen véleményt formáló írásaik a kor napilapjaiban. 

A HybridArt csapata ezt a hagyományt idézte meg a Hé'77! kiállítással, és kisebb-nagyobb kihívás elé állított öt fiatal kortárs írót, költőt, azáltal, hogy felkérte őket arra, hogy értelmezzenek negyven évvel ezelőtt készült felvételeket. A fotók kontextusba helyezésében talán az volt az egyik legnehezebb, hogy az elkapott pillanatok jóval születésük előtt készültek és egy olyan világot idéznek fel, amit ők csak az idősebb generációk elbeszéléseiből, régi fényképekről, filmekről ismerhetnek. 

Fantasztikus volt látni, hogy elevenednek történetté a Fortepan oldalról kiválasztott képek Falvai Mátyás, Hevesi Judit, Kemény Zsófi  Simon Márton és Zilahi Anna által.

Érdekel, hogy élték meg a feladatot?

Tovább

Magyar képzőművészet itthon és a Közel-Keleten - Interjú a HybridArt csapatával

hybridart_foto_logozott.jpg

Design. Képzőművészet. Művészetmenedzsment. - szól a HybridArt mottója. Erdélyi Szabolcsot a magyar képzőművészet iránti rajongása késztette arra, hogy otthagyja a reklám világát, hogy egy sokkal kockázatosabb „üzletbe” vágjon. Művészetmenedzsmenttel sehol nem könnyű foglalkozni, hát még itthon. Ennek ellenére az idő őt igazolta; az ügynökség által jelenleg több hazai művészt közvetít az Öböl menti országokba, ráadásul még arra is van a HybridArtnak kapacitása, hogy különböző művészeti csereprogramokat, művésztelepeket, pályázatokat szervezzen, így lehetőséget adva minél több fiatal művésznek megmutatni magát. Hét éve szervezője az Art Moments-nek, ahol évről évre próbálják a minél inkább befogadhatóbb művészeti programokba bevonni az embereket. Szabolcs mellett Klimo-Kormos Petronella és Szilágyi Róza Tekla dolgozik a projekteken. A lenti interjú kisebb betekintést nyújt a munkájukba.

Mi a HybridArt missziója?

Szabolcs: 2005 óta működünk a kortárs vizuális művészet területén azzal a céllal, hogy a klasszikus formákból és keretekből kilépve, minél szélesebb körben ismertté tegyük a hazai és külföldi képzőművészetet és designt. Ennek szellemiségében szervezzük már évek óta az állandó programjainkat; ezek az Art Moments fesztivált, a Cégér – Jó bornak tervezz címkét!, ami egy gasztro-design pályázat, a Zenith Art Exchange nemzetközi művészeti csereprogramunk és a Hybridart Camp Upcycling művésztelep programok. Ezeken kívül pedig ott van galériánk a belvárosban.

A HybridArt Space mennyire funkcionál klasszikus galériáként?

Petra: Ahogy a neve is mutatja, ez nem egy klasszikus kereskedelmi galéria. Minden olyan kezdeményezésnek próbálunk teret adni, amely nem a megszokott művészeti standardokat célozza meg. Elsődleges szempont a kiállítótér életében, hogy főleg fiatalokról fiataloknak szóljunk.

Itthon még mindig gyerekcipőben jár a művészetmenedzsment. Sok művész panaszkodik, hogy nincs lehetősége igazán befutni, és ha jobban belegondolunk, még mindig az a jellemző, hogy valaki akkor lesz sikeres legtöbb eseben, ha a brandépítéshez is ért, és jól tudja képviselni magát. Van ebben fejlődés?

Szabolcs: A klasszikus kereskedelmi galériák profit orintált üzleti modell alapján működnek, aminek célja az értékesítés, ezért leginkább már ismert „befutott” művészekkel dolgoznak. Egy pályakezdő művész esetében korlátozottak a lehetőségek a bemutatkozásra, ezért szerveztük meg a idén is a friss diplomás művészeti hallgatók részére az Entrée elnevezésű kiállítási programunkat. Az eseményen hét magyar művészeti felsőoktatási intézmény diplomaanyagiból állítottunk össze egy nagyon izgalmas tárlatot több mint száz pályakezdő művészét bemutatva. A program helyszíne a Budavári Mikve. Ennek az atmoszférája különösen érdekessé teszi a kiállítást. Hybridart Space-ben, a belvárosi galériánkban szintén a fiatalokra helyezzük a fő hansúlyt.

Hogy lehetne a szélesebb közönséghez is eljuttatni a magyar képzőművészeket?

Róza: Erre a kérdésre egy példával válaszolnék: október folyamán az ALLEE bevásárlóközpont közreműködésével az Art Moments fesztivál részeként létrehoztunk egy Allee Art Gallery névre hallgató pop-up műteremházat. A több száz négyzetméteres, a bevásárlóközpont frekventált részén látogatható helyszínre három kortárs képzőművész – Bardon Barnabás, a NextArt Galéria művésze, valamint Gaál Katalin és Rózsa Luca Sára – költözött be. Ők az egy hónapos időszak alatt itt dolgoztak, úgy, hogy az érdeklődő látogatók megszólíthatták őket, szóba elegyedhettek velük. Na, ennek a projektnek kifejezett célja volt az, hogy olyan szokatlan, azonban látogatott helyszínre emeljünk be kortárs képzőművészeti projektet, ahol a projekt meglepetésként hat és látogatószám a helyszín köztér jellegéből adódóan garantált. Természetesen a lehetőséget kihasználni és a szélesebb közönséggel való kommunikációs helyzetet megteremteni még csak a kezdet.

Kit hoznátok fel példaértékűnek a jelenlegi fiatalok közül, és miért?

Szabolcs: Itthon és a nemzetközi művészeti színtéren leginkább Szőke Gábor Miklós szobrászművész neve a legismertebb. Gábor hosszú évek óta nagyon tudatosan építit magát, és a köztéri szobrai, művészeti installáció hihetetlen népszerűek Moszkvától Budapesten át Atlantáig. Az ő nevéhez fűződik a Groupama Arénánál található Fradi Sas, illetve a világ legnagyobb madár szobra, mely az Atlanta Falcons NFL csapat most átadott új stadionja előtt várja a sportág szerelmeseit. Gáborral több közös munkánk volt az elmúlt pár évben. Ezek során egy hihetetlenül precíz és jó látásmóddal rendelkező fiatal képzőművészt ismerhettem meg.

Érdekel, hogy kerülnek magyar képzőművészek alkotásai a gazdag arab országokba?

Tovább