Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán


Kelet-európai örökségünk új köntösben - Interjú az OST konzept alapítóival

2017. augusztus 25. - absolut_hu

ost_konzept_logo_zott.jpg

Az OST konzept annyira kitűnik a magyar tervezői márka felhozatalból, hogy előfordulhat, az ember hirtelen nem is tud vele mit kezdeni. Persze nem kell ettől megijedni, ha némi időt szánunk rá, különösen izgalmas jelenség tanúi lehetünk. Sasvári Áron és Lantos Olivér a kelet-európai identitást és esztétikát állítja párhuzamba a nemzetközi trendekkel, méghozzá zseniális módon. Számukra ugyanúgy inspirációt nyújt egy Lynch film, mint a sarki afgán gíroszos. Missziójuk, hogy felhívják a figyelmet az önkifejezés szabadságának fontosságára ott, ahol a mainstream konformista világa adja a ritmust a mindennapokhoz. A lenti interjúban a nosztalgiázás mellett szóba került a valódi kreativitás fontossága, és hogy néha a csúnya is szép tud lenni.

Hány évesek vagytok?

Áron: 29.

Olivér: Én 25.

Akkor ti a saját bőrötökön is megtapasztaltátok a rendszerváltás utáni éveket. Milyen emlékeitek és benyomásaitok vannak arról az időszakról?

Áron: Ha összehasonlítom a jelenlegi Budapestet az akkorival, teljesen másmilyen városra emlékszem. Az utcákat még nem nagyon térkövezték le, sok helyen volt üzlet, ahol ma már nincs, és nagyobb városnak tűnt, ami nem abból ered, hogy akkor kisgyerek voltam. Egyértelműen magán viselte a kelet-európaiságot, az egyediséget, és nem támadt olyan érzésed, hogy amit látsz a környezetedben, az szinte mind másolat.

Olivér: Én vidékről költöztem fel, úgyhogy bennem a vidéki 90-es évek maradt meg nagyon. Mi ott két lépéssel le voltunk maradva Budapesthez képest. Eléggé elszeparáltan éltünk, jóval később érkeztek meg Nyugatról a különböző cikkek. Aztán ahogy beözönlöttek a színes Adidas melegítők, elkezdtek keveredni az addigi régi ruhákkal, és attól lett egy sajátos hangulata az egésznek.

Olivér: Lent nálunk keleten lehetetlen volt beszerezni ezeket a színes, menő, márkás dolgokat, maximum akkor jutottál hozzájuk, ha elmentél Jugóba farmerért vagy Adidas nadrágért, ami legtöbb esetben Adidos volt.

Mik voltak az időszak meghatározó pop kulturális jelenségei számotokra?

Áron: Ami nekem még abból az időszakból nagyon meghatározó, az a Familia Kft. és Will Smithszel a Bel Air hercege, azokkal a színes cuccokkal. Úgy általában, ha 90-es évekre gondolok, akkor úgy érzem, hogy akkor még volt mondanivaló. A zenében is. A Fekete vonat jó példa erre, ma meglepőnek tűnik milyen minőségi dolgot hoztak létre.

Olivér: Akkoriban még tényleg inspirációként működött az, amit Nyugaton hallottunk és láttunk, ma már mindent egy az egyben lemásolnak, így sajnos már nincs mögöttes tartalom.

Vajon hogy köthető a VIII. kerületi afgán gíroszos a márkához? Kiderül itt!

Tovább

„Az ördög a részletekben rejlik.” – Interjú Vanek Judit, táskatervezővel

vanek_judit_portre_logozott.jpg

Minden egyes táska, ami kikerül Vanek Judit kezei körül, saját személyiséggel rendelkezik, ami aztán majd későbbi tulajdonosának köszönhetően tovább formálódik. Ő tényleg az a tervező, aki gyerekeiként tekint a termékeire, és a legapróbb részletig odafigyel, hogy minden a helyén legyen. Márkája, a The Black Sheep azoknak szól, akik nem félnek megmutatni igazi arcukat az öltözködésen keresztül sem, és akik nem egy szezonra választanak kiegészítőt. Judit a Lakatos Sándor, divattervezővel való kollaborációról is beszélt, amellett, hogy elmesélte márkája evolúcióját.

Milyen álmokkal indultál neki ennek a közel sem egyszerű útnak?

Szerencsésnek mondhatom magamat, mert viszonylag hamar, 18 évesen eldöntöttem, hogy tervezéssel szeretnék foglalkozni. Talán nagymamám szabó-varrónő munkássága csábított erre a pályára. Illetve lehet, hogy tudatalatt dédnagypapám is hatott rám, aki cipész volt; de ezt csak később, már a márka alapítása után tudtam csak meg. A divat nagyon vonzott, úgyhogy a párom mamája adta az ötletet, hogy tanuljam ki a MODARTban a tervezői szakmát. Ő akkor segített is felkészülni, felvettek és belevágtam. Az első évben rájöttem, hogy nem az iskolában fogom megtalálni a saját utamat. Ezért nekiálltam dolgozni, és azt találtam ki, hogy félreteszek pénzt, és ha kialakul, hogy pontosan mivel szeretnék foglalkozni, már nem lesz gond kifizetni a tandíjat. Végigjártam a szokásos huszonéves köröket, több fast fashion üzletben is dolgoztam, mert így a divat közelében maradhattam, és abban bíztam, hogy az ihlet is megjön, hogy pontosan mit kellene terveznem.

És megjött?

Igen! Nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor jött az a kattanás, hogy bőrrel szeretnék foglalkozni, de végül is megjött. És ha már bőr, akkor táskák. Ez olyan szempontból is jó ötletnek tűnt, hogy a táskakészítésbe nem kell előre annyi pénzt invesztálni, mint mondjuk egy ruhakollekcióba. Visszagondolva már-már varázslatos eseménysorozat következett. Ahogy kitaláltam a táskázást, pont jött is egy lehetőség, hogy az Anna Amelie márkánál gyakornokként megtanulhattam a táskatervezés és készítés alapjait; szabtunk, varrtunk, ragasztottunk. Láttam, hogy készül el egy kollekció, de ami talán fontosabb, hogy az akkori showroomba ahol Oláh Anna, Jankovics Mariann és Daubner Anna egy helyen dolgozott, láttam az egymás és a szakma iránti lelkesedést és szeretetet. Ez, és a barátom segítsége nagy erőt és tudást adott, hogy belevágjak a saját márkámba.

Érdekel, hogy milyen egy 21. századi doktortáska?

Tovább

A fekete-fehér ezer árnyalata - Interjú Lakatos Sándorral

lakatos_sa_ndot_portre.jpg

Lakatos Sándor, divattervező gyerekkora óta tudta, hogy mivel szeretne foglalkozni, és ezért rengeteget tett is. Az otthonról hozott céltudatosság sokat segített abban neki, hogy kitartóan haladjon álmai felé. Most fontos mérföldkőhöz érkezett, ma nyílik első saját üzlete az Ó utcában; azon a környéken, ahol annak idején a családi vállakozásuk is működött. Az elmúlt időszakban sok változáson esett át ő és márkája is, úgyhogy bőven volt miről beszélgetni. Az esti megnyitón természetesen az Absolut. is ott lesz.

Hat évesen varrtad az első ruhádat, ami egyáltalán nem szokványos dolog. Milyen emlékeid vannak a nagymamád varrodájából?

Igen, minden a nagymamától indult, és innen fejlődött ki a családi vállalkozásunk. Anyu az értékesítésért, a Mama a gyártásért, a nagybátyám pedig az anyagbeszerzésért felelt. Gyerekkoromban minden nyári szünetet bent töltöttem a varrodában, ami persze akkor annyira nem tetszett, de így utólag visszanézve örülök, hogy így alakult. Valóban kiszabtam egy trikó formát hat évesen, amit kézzel varrtam össze. Másnap abban mentem iskolába. Ez magától jött. Ahogy néztem a nagymamámat, ahogy készítette a ruhákat, én is elkezdtem mellette tevékenykedni. Persze abban az időben ez még nem volt tudatos dolog. Tizennégy éves koromtól jegyzem azt, hogy már tudtam, hogy divattervező szeretnék lenni. Már az elejétől kezdve magamra terveztem, aminek az is az oka, hogy annyira vékony voltam, hogy csak gyerekfarmert tudtam hordani. Persze közben meg azt is élveztem, hogy az általam készített ruha nem jött szembe az utcán, ráadásul így csak olyat hordtam, ami maximálisan tetszett.

Hogy lett ebből brand?

Mivel a barátaimnak tetszettek a magamnak varrt ruhák, egyre többen kezdték igényelni, hogy nekik is készítsek valamit, aztán ahogy elkezdett bővülni ez a kör, úgy jött a többi hozadék is. Megjelentek különböző magazinokban a ruháim, és ezáltal rám is kíváncsiak lettek az emberek. Ezalatt a pár év alatt pedig eljutottam oda, hogy most már szükség van egy saját üzletre.

Van benned olyan érzés, hogy megérkeztél?

Ezen az úton nem igazán lehet megérkezni, ahogy holtunkig tanulunk az élet más területein is, de azt mondhatjuk, hogy ez egy fontos mérföldkő.

A márka stílusa egyben a te saját stílusod is. Mikorra alakult ki?

Az ember folyamatosan változik, és ha visszatekintek a tizennégy éves önmagamra, és arra az útra gondolok, amit azóta jártam be, úgy érzem, hogy most a harmincas éveimre alakult ki a saját stílusom. Ez kicsit olyan számomra, mint a személyiség; jó ideig formálódik. A rám jellemző fekete-fehér színkombináció is a részemmé vált. Számomra a fekete színben is rengetegféle variáció és játék lehet. A kollekcióimban pont ezért megelégszem legtöbbször ezzel a két színnel, ami nem jelenti azt, hogy a munkám másik területén, ahol személyre szabott öltönyöket készítek, nem vállalok be egy sötétkéket vagy szürkét. A színes dolgok viszont nem tetszenek.

Tudni szeretnéd mi a divattervező kedvenc helye Budapesten?

Tovább

Vintage: stílus és életérzés - Interjú Stefánkovits Fannival

stefankovits_fanni_portre.jpg

Stefánkovits Fanni olyan, mintha egy 90-es évekbeli kult filmből lépett volna ki, és ez nemcsak a kék/zöld haja vagy a tökéletesen stylingolt megjelenése, hanem az őt körüllengő lazaság miatt is van. Évek óta vezeti az Antifactory Vintage helyet, gondosan kiválogatott használt ruhák és kiegészítők tömkelegével. Aki azt gondolta, hogy a 2000-es években beindult vintage őrületnek gyorsan vége lesz, nagyot tévedett, a most csütörtökön nyíló felújított és elköltöztetett üzlet is ezt cáfolja.  Fanni a ruhák iránti rajongásáról, az új irányról, és zenei projectjéről is mesélt nekünk.

Honnan jön a vintage ruhák iránti szenvedélyed?

Először az anyukám és a nagymamám cuccai között turkáltam, ott kezdődött minden. Aztán nagyon rákaptam. Ekkor voltam 14 éves. Egy idő után aztán nemcsak magamnak vásároltam a ruhákat, hanem minden olyan dolgot begyűjtöttem, ami megtetszett. Már a gimiben körvonalozódott, hogy valamilyen módon ruhákkal szeretnék foglalkozni, de akkor még nem tudtam, hogy konkrétan hogy.

Számodra mit jelentenek a vintage ruhák?

Például azt az izgalmas pillanatot, amikor találok egy különleges darabot. A vintage ruhák arra is jók, hogy kifejezzük magunkat. Ráadásul a minőségük is sokkal jobb, mint a most futó fast-fashion daraboknak. Vintage ruhát hordani nagyon személyes dolog. Mindegyiknek külön története van. Fura dolog, nincs jó memóirám, de arra mindig emlékszem, hogy mik voltak nálam, és amikor meglátom valahol bármelyik ruhámat, nagyon boldog vagyok. Az sem ritka eset, hogy egy buliban odajön hozzám valaki, és elmeséli, hogy milyen örömmel hordja.

Még több vintage!

Tovább

Nyitott műhely - Flatlab

021-2.jpg

A Flatlab nem egy egyszerű design bolt, de még csak nem is egy szimpla showroom. Egy olyan kreatív tér, ahol jól megférnek egymás mellett a ruhatervezők és a grafikusok, és ahol lehetőséged nyílik betekinteni a fiatal tervezők munkafolymataiba is, közben pedig különböző magyar termékek közül is válogathatsz. Valójában egy nyitott műhely és design bolt egyben, ami öt éve meghatározó eleme a budapesti design életnek. Egyik oszlopos tagja, Geréby Zsófi, az Urban Legend tervezője mesélt nekünk.  

Kiket találunk a Flatlabben, és mi köti össze őket?

A Flatlab stúdióként, co-working térként és design boltként is funkcionál. A studióban dolgozó két ruhatervezőt és négy grafikust elsősorban a személyes szimpátia hozta össze; a szakmáinkról való hasonló gondolkodás, a közös cél, hogy egy nyitott, izgalmas, új design teret hozzunk létre. Mi lennénk Kasza Emese, Laki Eszter, Szőke Gergely, és a Hidden Characters és jómagam, Gerébi Zsófi.  A boltban jelenlévő márkák közül kettő a sajátunk - a MEI KAWA és az Urban Legend, illetve a grafikusok termékei - mint a MENÜ szakácskönyv vagy a Five Morsels of Love, vagy a Hello Wood könyv. A kezdetektől forgalmazzuk a KAG táskákat és folyamatosan nyitott szemmel figyeljük az új magyar tervezőket és igyekszünk a profilunkba illő, szuper dizájnú termékeket bevonni. Jelenleg kapható nálunk Concept Eyewear, a Personal Perception, Hitka Viktória tányérai, a Malinovka, a Tatz, az Inkredible Letterpress, a Hosszúlépés, a Hungaropedia és a Zador szappanok. 

Mi változott a nyitás óta? 

A megalakuláskor elsősorban a saját tervezői tereinkre koncentráltunk, ez lényegében azóta sem változott. Az üzlet koncepcióján sokat finomítottunk az új tervezők és termékek bevonása során. Folyamatosan keressük az új, bemutatásra váró brandeket, és igyekszünk a munkáinkat minél nyitottabb keretek között közelhozni az érdeklődőkhöz. Egy idő után kulturális programokat is szerveztünk, így például fotókiállításokat, képzőművészeti bemutatókat. Igyekszünk emellett felhívni a figyelmet számunkra fontos globális és helyi problémákra, így segítettük például a Nyitott Szív Alapítvány és a Magyar Élelmiszerbank munkáját Hitka Viktória tányérjainak forgalmazásával, lokális kampányt szerveztünk Szíriában működő humanitárius szervezeteknek. 

016.jpg

Hogy látjátok a mai magyar deisgn életet? A gombamód szaporodó tervezők, magyar márkák erősítik vagy gyengítik egymást? 

Egyre színesebb és érdekesebb a magyar design élet, persze kevésbé átlátható, de ettől csak izgalmasabb! Sok jó kreatív energia csak erősíteni tudja egymást. Fontos, hogy egyre több, minőségi termék és szolgáltás van a piacon, ennek köszönhető, hogy eltáltalán újra értelme van magyar designról beszélni. 

Egyáltalán mennyit változott a magyar design?

Kreativitásban sosem volt hiány, de úgy látjuk, hogy egyre több energiát fektetnek a tervezők arra, hogy a termék eladható is legyen, hogy minőségi csomagolása, arculata legyen, és ami ennél is fontosabb, hogy eladható legyen, megfelelő kommunikációval, piacképes árazással. Ezekben szerintem nagyon sokat erősítik egymást a márkák, egymásnak adják a know-how-t, egymást húzzák felfelé. 

014-2.jpg

Személyes térként gondoltok Budapestre.

Mi itt vagyunk otthon. Ez nem csak azt jelenti, hogy ismerjük, mint a tenyerünket, hanem azt is, hogy alakítunk rajta. Az itt dolgozó grafikusok számos szórakozóhelynek, étteremnek, kultikus helynek készítettek arculatot, nem beszélve az új BKK logókról. Az Urban Legend márkának alap kérdése a várossal való szimbiózis, a város történeteivel való együttélés. 

Szerintetek mitől tűnik annyira izgalmasnak az idelátogatóknak?

Budapest egy igazi hely. Koszos, random, összevissza, de igazi. Erős hangulata van a belvárosi helyeknek, a párizsi hangulatú tereknek, a duna-partnak, a titkos kis zugoknak, a gangos házaknak vagy a török fürdőknek. Aki idejön, az megéli, hogy itt hogy élnek az emberek, és talán ez a legérdekesebb aspektusa annak, amikor az ember egy idegen városba látogat. 

Tudatos és kreatív - Interjú a müskinn tervezőivel

muskinn_lanyok_foto.jpg

Egyre több tervezőt kezdenek itthon is foglalkoztatni a különböző környezetkímélő megoldások. Sőt, sokan már újrahasznosított anyagokat is használnak egy-egy kollekció előállítása során. A három fiatal lányból álló tervező csapat története kicsit más, mint a legtöbb hazai designeré, és nemcsak azért, mert a müskinn ötlete a Bánki-tó Fesztivál laza miliőjében született, hanem azért is, mert egy izgalmas összművészeti projektként indult a történet, ami aztán egy teljesértékű táska branddé nőtte ki magát. Az új kollekció csütörtökön debütál a TELEP-en, de az interjú során nemcsak erről mesélt Sziládi Noémi, Tóth Eszter és Rakovszky Zsófi, hanem többek között arról is, hogy miért jó, hogy egyre több külföldi él Budapesten.

Ha a fesztiválos, stégen láblógatós ötletelős megalakulástól indulunk, most hol tart a márka?

Eszter: Az biztos, hogy azokat a dolgokat mind megcsináltuk és el is értük, amikről akkor ott álmodoztunk, sőt, túl is jutottunk azokon a terveken, amiket akkor kitaláltunk. Most érzem azt, hogy lassan kezd kialakulni, hogy valójában milyen is ez a márka. Úgy indultunk, hogy kollaborációkra épülő kollekciókat szeretnénk létrehozni és kiállításokat szervezni, üzeneteket közvetíteni kiállításokkal, ma pedig már konkrétabb elképzeléseink vannak arról, hogy milyen irányba szeretnénk haladni.

Zsófi: Számunkra fontos, hogy hűek maradjunk az eredeti tervekhez. Erre tudatosan figyelünk, folyamatos köztünk a kommunikáció. Az eredeti alapgondolatot, missziót semmiképpen sem szeretnénk elveszíteni, annak ellenére, hogy hagyjuk magunkat a lehetőségek által formálni.

Valljuk be, nem a legkönnyebb utat választottátok - a müskinn irányítása nagyon komplex feladat lehet. Mik voltak a legnagyobb meglepetések, amikkel találkoztatok?

Noémi: Az elején egyáltalán nem tudtuk, hogy mit vállalunk ezzel az egésszel, közben rájöttünk, hogy mennyivel egyszerűbb utakat is választhattunk volna, ha egy hagyományosabb táskamárkát hozunk létre. Azzal, hogy a kollaborációs, felelősségvállalós vonalon indultunk el, utólag belegondolva, sokkal keményebb fába vágtuk a fejszénket. Persze ettől igazán izgalmas az egész.

Zsófi: Azáltal, hogy mi ezt nehezebb, de egyben izgalmasabb utat választottuk, évek múlva sem kell félni attól, hogy nehéz lesz a megújulás vagy akár kiégünk, mert annyi impulzus ér bennünket. Néha már azt érzem, hogy annyi az ötlet, hogy egyszerűen nem elég rá a 24 óra.

Tudj meg többet a müskinn lányokról!

Tovább

Határok elmosódása - Interjú Kasza Emesével, a MEI KAWA designerével

meikawa_portre_logozott.jpg

A MEI KAWA már csak neve hangzása miatt is egzotikusnak számít az itthoni design piacon, az viszont, hogy nagy hangsúlyt kap a márkánál az unisex vonal, tényleg különlegessé teszi Kasza Emese brandjét. Ruháira egyaránt hatással van az építészet és a kortárs művészet. Már-már skandinávosan letisztult ruháit mindig feldobja valami extra ötlettel, szabásvonallal vagy anyagválasztással. Valószínűleg az sem véletlen, hogy jelmeztervezőként is dolgozik, így szabadon tudnak áramolni kreatív energiái, és éppen azon a területen használja azokat, amelyiken szükség van rájuk. Sok mindenről mesélt nekünk, többek között a "szellőztető bácsiról" is, aki új kollekcióját ihlette. 

Ami egyből feltűnt, hogy a MEI KAWA webshopban a női és férfi vonal mellé bekerült az unisex. Mostanában a gender kérdés amúgy is nagyon előtérben van. Feltételezem, hogy téged is foglalkoztat ez a dolog.

Igen. Alapvetően maga a márka is unisex márka, évek óta így van. Mivel Magyarországra most kezd ez a dolog begyűrűzni, ezért figyelnek fel mostanában erre az emberek. Jó pár külföldi vásárlóm kimondottan az unisexet keresi, így fontos, hogy egy kattintással megtalálják, amit keresnek, de közben úgy érzem meg kell tartani a férfi-női szűrést is.

Tényleg ez lehet a jövő, hogy eltűnnek a nemi identitások? Most nagyon sok cikk foglalkozik ezzel. Te hogy állsz ehhez a témához?

Ez egy elég komplex kérdés, de elsősorban megpróbálok önazonos lenni – így lehetek hiteles. Nagyon sokrétű amit csinálok, akár a MEI KAWA teljeskörű irányítását, akár a jelmeztervezést nézem. Női és férfi energiákra is szükség van ahhoz, hogy sikeres legyél. Ezt olyan ember tudja jól csinálni, aki nem riad meg mondjuk attól, hogy ez nem kimondottan nőies szakma. Minthogy attól sem kell megriadnunk, hogyha valami olyan dolog jön velünk szembe, amit még nem csináltunk eddig.

 Érdekel mit jelent szingapúri mandarin nyelven a MEI KAWA?

Tovább

Megnyílt a Repertory, Budapest design oázisa

repertory_lanyok.jpg

A fotókat Zombori Andris készítette.

Budán is egyre jobban gyűlnek a magyar tervezői üzletek. Március 9-én friss design pontként nyílt meg Tóth Melinda (DAIGE) és D. Nagy Kinga (the Mama Kin) közös boltja, a Repertory, ami a tervezők termékein kívül sok más design tárgyat is kínál. A hely igazi bája talán abban rejlik, hogy a két lány szíve-lelke benne van minden egyes négyzetcentiméterben. A bolt megnyitása is igazi csapatmunka volt, és ez érződik is a hangulaton. 

Kíváncsiak voltunk, hogy ők mit mondanak első saját üzletükről:

Nem hiába lett Repertory a nemrég nyílt boltotok neve. Nemcsak a ti munkáitokat találjuk itt, hanem egy kisebb gyűjteményt. Mi az üzlet alapkoncepciója?

Az üzlet alapvetően a DAIGE és a the Mama Kin bázisa, de szerettünk volna egy komplexebb teret kialakítani, ezért kerestünk olyan tárgyakat és növényeket, amik beleillenek a mi esztétikánkba. A logónkon olvasható "makers and curators" felirat is erre utal. Olyan alkotókat, készítőket válogattunk össze, akik hasonló vizualitással és minőséggel dolgoznak, mint mi. Folyamatosan kutakodunk újabb termékek után, így a kínálatunk időről időre meg fog újulni, azonban maga a Repertory hangulat állandó marad.

repertory_bolt.jpg

Mivel tud többet ez a hely, mint a többi showroom?

Ez nagyon fontos, hogy ez egy üzlet és nem showroom. Szeretjük, hogy utcafrontos, hogy van kirakat, van állandó nyitvatartás. Mi magunk csináljuk. Imádjuk a növényeket, az illatokat, hogy zöld, hogy mi kontaktolunk személyesen vásárlóinkkal. Ez nekünk óriási változás, mert eddig mindig volt a márka és a vásárló között még 1 állomás, a viszonteladó. Arra, hogy miben más a Repertory, mint a többi bolt, az az konzekvens szelekció, a növények, és a hangulat, amit ha belépsz, megérzel nálunk.

repertory_bolt_02.jpg

Hogy sikerült a megnyitó?

Nagyon sokan voltak, rengetegen álltak a bolt előtt, és bent is, ezért alig lehetett valamit látni a térből, de azért persze örülünk, hogy ennyien kíváncsiak ránk. Csupa pozitív, bíztató visszajelzést kaptunk. Rengeteg dolog van még hátra vagyis előre, hogy bejáratódjon az üzlet, lokálisan is megismerjék a emberek. Tisztában vagyunk vele, hogy most jön a neheze, de nagyon várjuk az elkövetkező időszakot. 

Nézd meg a helyről és a megnyitó buliról készült fotókat!

Tovább

Végtelen lehetőségek - Interjú D. Nagy Kingával, a the Mama Kin alapítójával

mamakin_portre_02.jpg

A the Mama Kin ékszerek finomak, mégis, van bennük dög, valami eszméletlen lazaság. Pont emiatt tudnak annyiféle nőn működni. Minden darab rézből készül, de nem ez az egyetlen oka a kollekciók jellegzetes hangulatának. Hogy mi alapján tervez D. Nagy Kinga, vagy mi köze van a nagy rock slágernek a magyar ékszermárkához, a lenti interjúban kiderül.

Ha Mama Kin, akkor Aerosmith.

Ez egy nagyon vicces, véletlen egybeesés. A névválasztás sosem könnyű. Eredetileg mozaikos szójátékból jött a név, és csak közben jöttem rá, hogy Mama Kin az Aerosmithnél egyesek szerint a kreativitást jelképező nőszemély. Ez annyira tetszett, hogy maradtam is a névkombinációnál.

Ha megnézzük az ékszereket, akkor van bennük valamilyen bohó hangulat. Nekem a 70-es évek ugrott be. Ez tudatos?

Örülök, ha ez így érződik, bár azért konkrétan nem szűkíteném le a hangulatot a ’70-es évek világára, szerintem inkább a részletekben érződik ez az időszak. Kizárólagos kapcsolódási pontnak pedig semmiképpen nem mondanám, kivéve az egyik kollekciót. A bohókás, könnyed jelleg viszont remélem, hogy kicsit benne van a márkában.

Ismerd meg jobban a the Mama Kint!

Tovább

Open Showroom Re-Opening Party

os_10.jpg

A Zoe Phobic tervezőjével Szimon Ágnes Nórával pont az ő társkáit felvonultató Open Showroom megnyitója előtt készítettünk interjú. A bulin mi is ott voltunk az Absoluttal.

A hely missziójáról pedig Beke Luca, tervező, a hely lelke mesélt nekünk.

Mit képvisel az Open Showroom?

Az Open Showroom pár évvel ezelőtt indult, még az Október 6-a utcában, ahonnan januárban költöztünk el. Több fiatal tervező fogtunk össze, hogy létrehozzunk egy olyan közösségi teret, ami megfelel annak a három fontosabb szempontnak, amit célként tűztünk ki magunk elé. Az egyik, hogy egy olyan alkotóteret hozzunk létre, ahol a desinerek nem csak árulhatják a termékeiket, hanem alkothatnak is. Ez most manifesztálódott itt az új helyen, ahol végre van erre külön helyiség. A másik kritérium az volt, hogy olyan üzlet legyen, ahol a vásárlók előzetes egyeztetés utána magától a tervezőtől tudják megvásárolni a kinézett terméket. Ezáltal a megszokottól sokkal bensőségesebb kapcsolat alakulhat ki tervező és vásárló között. Mi azt valljuk, hogy a design mindenkié, és eszerint alakítjuk a profilunkat is. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az emberek minél közelebb kerülhessenek a magyar designerekhez. Fontos alappillére még a showroomnak a galéria, amit szintén a jelenlegi helyen sikerült megvalósítanunk kompromisszumok nélkül. Ha össze kellene foglalnom, hogy mi is az Open Showroom, azt mondanám, hogy egy kreatív befogadó tér különleges magyar design termékekkel, ahova jó betérni, és ahol jó elveszni a részletekben.

Nemcsak a tér új nálatok. Milyen változások történtek még?

Már az elejétől kezdve ügyeltünk arra, hogy úgy hívjunk tervezőket, hogy ne konkurenciát lássunk a másikban, hanem kiegészítsük egymást. Duplájára nőtt a showroomban található márkák száma, ráadásul nagyon sokszínű a kínálat: a ruháktól kezdve, a kiegészítőkön át, a lakásdekorig rengeteg dolog megtalálható, ráadásul mostantól a férfiakhoz is szólunk. Egyébként ezzel még nem ért véget a változás, áprilistól stílus- és sminktanácsadással is várjuk a vásárlókat. Az sem mindegy, hogy most, hogy végre nagy terünk van. Ez egyedül is működik, de ha szeretnénk, el is szeparálódhatunk egymástól, akár kis tereket alkotva. Ennek köszönhetően hétvégi workshopokat is szervezünk a jövőben.

Hogy sikerült a Re-Opening Party?

Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk; többen is kiemelték, hogy mennyire tetszik nekik ez a barátságos hangulat. Már az ajtóból belépve érezni a különleges atmoszférát. Pont ez volt a célunk, úgyhogy nagyon elégedettek vagyunk. Ez persze nem sikerült volna olyan fontos dolgok nélkül, mint a támogatók, amit ezúttal is köszönünk, és a csapatmunka, ami másfél hónap alatt folyt megállás nélkül.

Hogy valójában milyen volt a hangulat a megnyitón, most megnézhetitek:

Tovább