Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán


Shellyx Cocktail by Kormos Richárd Rico

2018. július 13. - absolut_hu

dsc00123.jpg

A Clubland az egyik legkifinomultabb vodka koktél a 30-as éveből, abból az időszakból, amikor a kabarék világa és a különböző klubok próbálták az emberek figyelmét elterelni a közelgő világháborúról. Rico szívesen nyúl olyan italokhoz, amik lassan a feledés homályába vesznek. Most is éppen így tett.

Saját szavaival

Az egyik legrégibb vodkás koktél, amit már 1937-ben könyvbe véstek. A Clubland volt a márkája a sherrynek, amiből eredetileg csinálták, akkor még milyen egyszerű volt koktél neveket kitalálni (nevet) Úgyhogy én is a sherryről és az Elyxről neveztem el az italt. A száraz sherry nagyon izgalmas összetevő, és whisky bárban mi mással csavarhatnám meg az italt, mint egy sherry finishű whiskyvel.

Tovább

Nincs olyan, hogy lehetetlen! - Interjú Kormos Richárd Ricoval

dsc00176.jpg

Mire Kormos Richárd Rico bekerült a Good Spiritbe, már túl volt a belvárosi pörgésen, amit leginkább az Ötkertben és az Akváriumban élt meg. Szerencsére az évek alatt sok olyan emberrel hozta össze a sors, akiknek a „keze alatt” sokat tanulhatott és gyorsan fejlődhetett. Ma már teljesen otthonosan mozog a bárkultúrában, és bár nagy klasszik rajongó, szívesen veszi a kihívásokat, amikkel egy-egy új alapanyag kapcsán kell szembesülnie. A lenti interjúban szó esik arról, hogy mi inspirálja munkája során, milyen kapcsolat fűzi a grapefruithoz, és arról is, hogy ha betévedünk egy bárba egy idegen helyen, honnan tudjuk, hogy érdemes-e koktélt kérni.

Hogy kerültél a bárpult mögé, és milyen út vezetett idáig?

A történet 2013-ban kezdődött. Ez egy elég hosszú út volt, nemcsak időben, de térben is. Az egyetem mellett foglalkoztam először vendéglátással, méghozzá azért, mert egy olyan munkát kerestem, ami este végezhető. Mondjuk eleinte sok közöm nem volt a vendégekhez mosogatóként. (nevet) Az Ötkertben, ahol poharazással kezdtem, majd barbackként folytattam, fogott meg a bartender világ. Megtetszett Czeilinger Petra munkája, aki ezt realizálta is és gyakorlatilag úgy kezdett el tanítgatni, hogy észre se vettük. (nevet) Ami igazán megfogott benne, az az, ahogy reagált egy vendég kérésére, ahogy elkezdett ötletelni rajta. Kreatív emberként nagyon vonzó volt számomra ebben a munkában, hogy gyakran szabad kezet kap az ember. Az Ötkert után jött az igazi mélyvíz. A Szigeten már pultosként dolgoztam, ezt követte egy kisebb hely, aztán az Akváriumban, Kovács Andi mellett tovább csiszolhattam a tudásomat. Őt a mai napig mentoromnak tartom, és annyira megkedveltük egymást, hogy azóta is rendszeresen találkozunk. Ő szerettette meg velem igazán ezt a szakmát. Egy idő után csak azt vettem észre, hogy már a szabadidőmben is ezzel foglalkozom. Tavaly aztán először mérettettem meg magam a Diplomático versenyén, innen pedig egyenes út vezetett ide, a GoodSpirit-be.

A kreativitás fogott meg Téged ebben a szakmában. Honnan meríted az ötleteidet? Tudatosan rászánsz esetleg egy-egy napot az ötletelésre, vagy van erre valamilyen más bevált technikád?

Erőltetni nem szeretem, nem is érdemes, abból ritkán születik jó. Egy elvem van, amit követek: ha bármi eszembe jut, akkor azt azonnal leírom telefonjegyzetbe, és később ezeket nyitom meg. Legtöbbször utazás közben ugrik be valami, vagy egy vendégkérés alapján. Főleg ízkombinációkat szoktam megfogni, és utána azokat gyúrom tovább; megnézem, hogy melyik alap spirit illik hozzá, vagy mitől lehetne egy kicsit extrább. A mostani itallapunkon például az egyik ital egy zeller-ananász kombináció, ami annak ellenére, hogy furán hangzik, iszonyatosan jól működik együtt. Van, hogy beleállok egy igazi kihívásba; ilyen volt a mandarin, mint alapanyag. Egyik nap Norbi hozott a bárba csak úgy eszegetni, én meg azt hittem, hogy valami italhoz. Azt mondta, hogy dehogy italhoz, mandarinból nem igazán lehet jó italt csinálni. Ezt kihívásnak vettem, úgyhogy készítettem belőle egy finom kis koktélt. (nevet)

Tovább

Absolut Budapest Bar Talk - Sztorik a pult két oldaláról

Vágó Réka, cipőtervező és Pető Lajos, a Bar Pharma vezető bartendere

dsc00105.jpg

A cipőtervezés és a koktél készítés elsőre nagyon távol áll egymástól, szereplőink viszont gyorsan bebizonyították az ellenkezőjét. Vágó Réka Pető Lajos, a Bar Pharma bartenderének vendégeként nemcsak a italok, hanem a kérdések terén is bevállalós volt, úgyhogy nagyon izgalmas beszélgetésnek lehettünk a tanúi. A legjobb pillanatoknak most ti is részesei lehettek.

ISMERŐS ÍZEK MÁS FORMÁBAN

Réka: Imádni fogod a kérdésemet, mert én is így érzek, amikor megkérdezik tőlem, hogy mitől jellegzetesek a cipőim. A Pharma-nak mi a sajátossága, a stílusa?

Lajos: A hely alapstílusát a sok friss és szárított fűszerek adják, és jellemző a zöldégek és bitterek használata. Egy idő után adta magát, hogy egyszercsak elkezdtünk a konyhából átemelni különböző ételeket, ízpárosításokat. Van, hogy ez úgy jelenik meg, hogy a vendég a koktéljához kap valami kiegészítő ételt, példáult lecsót vagy bacont, de az is gyakori, hogy bizonyos ételeket használunk fel arra, hogy izgalmasabbá tegyünk egy koktélt. Volt már arra példa, hogy kacsazsírral érleltünk italt, amit csokoládéba forgatott töpörtyűvel tálaltunk. 

Réka: Milyen volt a fogadtatása?

Lajos: Nagyon jó! Rengetegen kérték. Ettől fellelkesülve kezdtünk különböző ételeket átültetni italokba. Nemrég egy olyan vodka alapú koktélt készítettem, ami érzetre egy tárkonyos ragúleves volt.

Réka: Neked van kedvenc ízed?

Lajos: Inkább a kesernyés, savanykásabb ízek felé tendálok.

Réka: Akkor én jól járok, ha készítesz nekem egy koktélt, mert nekem is hasonló az ízlésem ilyen tekintetben. Az édes italok nagyon nem az én világom.

Tovább

The Flash By Nagy Gyula Csuszka

dsc00210-3.jpg

Csuszka, a Platz bartendere egy-egy húzósabb nap után gyakran sorozatnézéssel pörgeti le az agyát. Ez persze nem jelenti azt, hogy közben ne ihletné meg egy-egy jelenet. A The Flash koktéllal is ez volt a helyzet. A korienderrel, málnával és kávélikőrrel készített italt az Absolut Elyx teszi igazi prémium élménnyé.

Saját szavaival:

Mivel köztudottan nagy Marvel, DC és Star Wars fan vagyok, ezért nem meglepő, hogy az egyik kedvenc szuperhősös sorozatom adott ötletet egy érdekes italhoz. A The Flash nevű sorozatról van szó, aminek az egyik kávézós jelenetében a professzor a munkatársának egy korianderes málnás kávét visz. Innen jött  a szikra, hogy mi lenne, ha ezt valami sour jellegű italba építeném. 

Érdekel, hogy készül a The Flash?

Tovább

Dirty Cascara Martini by Nagy Gyula Csuszka

dsc00015-3.jpg

A Dirty Martini neve onnan ered, hogy a klasszikus martinis italokhoz képest kissé zavaros az olívának köszönhetően. Ezt az italt úgy szereti meg az ember, ahogy egy jó testes bort; idővel. Csuszka egy igazán bevállalós verziót készített nekünk; cascaraval és márványsajtos olívabogyóval dobta fel a Dirty Cascara Martinit.

Saját szavaival:

Évekkel ezelőtt találkoztam először a cascarával, ami rögtön felkeltette az érdeklődésemet, hogy hogyan tudnám infúzionálni valamilyen italban. A választásom egy alapkoktélra, a Martinira esett, amit megbolondítottam egy kis kávégyümölccsel. Kellemesen hozza magával a fűszeres, gyümölcsös és savanykás jegyeket, melyek jó balanszot alkotnak ebben a száraz italban az érlelt sajttal töltött olivabogyó sós, kesernyés izével. Egy igazán perverz ízorgia, azoknak akik vágynak egy gasztronómiai kalandra.

 

Nézd meg, hogy készül a Dirty Cascara Martini!

Tovább

Tom Prickly By Nagy Gyula Csuszka

dsc00407.jpg

Az Aperol Spritz az elmúlt évek nagy slágere a nyári szezonban. De miért ne lehetne egy kicsit elrugaszkodni az eredeti recepttől, és egy sokkal izgalmasabb ízhatást elérni mondjuk egy kis kaktuszpüré segítségével? A máltaiak nemzeti itala sok meglepetést tartogat azoknak, akik nem félnek megkóstolni az elsőre kicsit extrémnek tűnő likőrből készített koktélt.

Saját szavaival:

Egy tavalyi máltai nyaralás alkalmával kerültem a kaktuszgyümölccsel közelebbi ismeretségbe, hoztam is haza egy üveggel kóstolásra az egyik nemzeti italukból, a máltai kaktuszlikőrből. Ez adta az ihletet egy könnyed nyári, közönségitalhoz, az Aperol Spritz twistjéhez.  A rozmaring a kaktusszal karöltve egy új izgalmas ízkombináció lehetőségét adja egy sokak által ismert és közkedvelt frissítő koktélnak. A ital neve Tom, és a testvéremhez fűzhető, aki szintén bartenderként dolgozik, méghozzá Máltán.

Nézd meg, hogy készül a Tom Prickly!

Tovább

Mango 'N' Pepa by Nagy Gyula Csuszka

cktl_1_003.jpg

Ahogy beköszönt a jó idő, a belváros megtelik a teraszon ücsörgő, napozó emberekkel. Ilyenkor teljesen más a hangulat Budapesten. Ráadásul mi már az is tudjuk, mit lesz érdemes szürcsölgetni a Bazilika tövében idén nyáron. A vodka tonik sokak kedvence, Csuszka ehhez a klasszikus long drinkhez nyúlt; mangóval dobta fel és kétféle borssal fűszerezte. Aki szívesen megkóstolná, megteheti most szombaton a Platz terasznyitó party-ján.

Sakát szavaival:

Egy spontán ötlet vezérelt, így egy klasszik long drinket választottam, a vodka tonikot, amit gondoltam, felturbózok egy kicsit mangóval és kétféle őrőlt borssal, hogy kellően fűszeressé és gyümölcsössé váljon az én elképzelésem szerint. Ezt az italt a nyári Absolut Elyxes terasznyitónkra készítettem.

Nézd meg, hogy készül ez a koktél!

Tovább

A koktél, mint luxustermék - Interjú Nagy Gyulával, azaz Csuszkával

csuszka_logo_zott.jpg

 Nagy Gyula, sokaknak csak Csuszka, tíz éve kóstolt bele a vendéglátásba. Az egykori gödöllői gördeszkás srác ma már Budapest kreatívabb vénájú és haladó szellemiségű bartendereinek csapatát erősíti, aki amellett, hogy elismeri a klasszikus koktélok létjogosultságát, úgy érzi, hogy sokkal több lehetőség rejlik ebben a szakmában, minthogy a jól bevált recepteket erőltesse. Legfőbb célja, hogy megfűszerezze az emberek életét italaival, így az hajtja előre, ha valami újat alkothat, és valami friss dolgot mutathat vendégeinek. Jelenleg ezt teszi a Platzban. Hatalmas Marvel, DC és Star Wars rajongó, és ez előfordul, hogy koktéljai kapcsán is visszaköszön. A lenti interjúban jobban megismerhetitek, és azt is megtudhatjátok, hogy miért jó banánt használni egyes koktélokhoz.  

Mi volt az, ami a bárpult közelébe vonzott?

Gödöllőn, ahol felnőttem, a gyerekkori barátaimmal elég sok évig gördeszkáztunk. Tizenhat évesen a srácokkal a Városháza lépcsőjén ülve sokszor arról álmodoztunk, hogy egyszer lesz majd egy saját helyünk. Miután a barátaimmal összeszedtünk némi tőkét, nem is kellett sokáig várni, húsz évesen a Keletinél megnyitottuk hárman a Rock’n’Bass Extreme Cafét. A név nem volt véletlen: akkoriban a fiatalok rockot vagy drum’n’bass-t hallgattak, ezt a hullámot próbáltuk meglovagolni. Leginkább az extrém sportoló közeget céloztuk meg, az egész belsőtér is erre épült; nemcsak snowboardok és bmx-ek voltak mindefelé felfüggesztve, hanem a pultot is gördeszkák borították körben, a falak pedig ponyvaregényes és sin city-s dizájnnal mentek. Full laikusként nyitottuk meg a helyet, szinte semmihez nem értettünk. Az egyik barátom kinyomtatott egy könyvet, amiben kétszáz koktél volt, abból lestük a recepteket. Így visszanézve, borzalmasan amatőrök voltunk az egészhez, de benne volt a szívünk és a lelkünk ebben a helyben. És talán ezért is szeretett lejárni az a szűk réteg, aki lejutott hozzánk az évek alatt. Ez pedig rengeteg energiát adott nekünk.

Milyen gyorsan tanultátok meg a recepteket?

Nem tanultuk meg előre, hanem úgy nézett ki az egész, hogy amikor valaki rendelt egy Piña Coladat vagy egy Swimming Poolt, akkor ott abban a pillanatban néztük ki a receptúrát a könyvből. Ami viszont néha elég vicces szituációkat szült.  Volt amikor olyan akciót hirdettünk, hogy bárki összerakhatta a saját italát. Mi meg is csináltuk, az már más kérdés, hogy jó íze volt-e. (nevet)

Mennyire jártad végig a ranglétrát?

A Rock’n’Bass Extreme Café két év után végül bezárt, mert nem tudtunk megegyezni a hely üzemeltetőjével. Utána több dologgal próbálkoztunk és még tervben volt egy újabb hely, de végül abból nem lett semmi. Ezek után, hogy végre valami kézzel fogható papírom is legyen a szakmáról, elvégeztem egy vendéglátós képzést, majd belevetettem magam az éjszakába. Végigjártam a ranglétrát; felszolgálással kezdtem, barbackként folytattam, bartender majd head bartender lettem.

Mikor vált komollyá számodra ez az egész?

A Nagy Zoli-féle LAB-ben (London Academy of Bartender, bartender suli- a szerk.); ami tudást ott összeszedtem, teljesen más nézőpontba helyezte az egész bartenderséget. Onanntól kezdve egy koktél már nemcsak egy szimpla italt jelentett számomra, hanem valamit, amibe beletettem a tudásomat. Zoli azt tanította nekünk, hogy úgy kell egy koktélra tekinteni, mint egy luxustermékre, mert valójában az, emiatt pedig úgy is kell értékesíteni. Egy itallal foglalkozni kell! Ha kiteszem a vendég elé, éreznie kell, hogy ő valami különleges dolgot kapott. Természetesen ez arra az esetre is vonatkozik, ha asztalhoz viszik ki az általam készített koktélt.  Úgy igazán csak három évvel ezelőtt ástam bele magam a koktélok világába; ekkor kezdtem szétbontogatni összetevőkre az italokat, és megnézni, hogy mi mivel harmonizál.

Érdekel, hogy mire jó a banán egy koktélban?

Tovább

Absolut Budapest Awesome Bar Talk

Mi is az a boldogság?

 

 01.png

Mostantól minden Absolut Budapest Bar Talkot egy képregény követ, amit Awesomniac készít nekünk szereplőink főszereplésével. Anger Borbála, a High Note SkyBar vezető bartenderének és Szűcs Péter, a Peter's Planet Travel utazó blog alapítójának a beszélgetését itt olvashatjátok. A róluk készült képregényt pedig ha legörgettek.

Tovább

Absolut Budapest Bar Talk - Sztorik a pult két oldaláról

Anger Borbála, bartender és Szűcs Péter, a Peter's Planet Travel alapítója

bartalk_anger_szucs_portre_01_logozott.jpg

Anger Borbála, a világ egyik legjobb hoteljének választott Aria Hotel tetőteraszán található High Note SkyBar vezető bartendere, Szűcs Péter az Instyle egykori főszerkesztője pedig ma már világutazó bloggerként mesél nekünk oldalán a Peter’s Planet Travelen lenyűgöző történeteket a Föld különböző pontjairól. Ők ketten első blikkre talán messze állnak egymástól, de már a találkozás első öt percében kiderült, hogy igazi rokonlelkek. Ezt a lenti beszélgetés is bizonyítja. Az interjút holnap pedig egy meglepetés követi szintén Borbálával és Péterrel! Érdemes lesz a blogra kattintani!

MESSZI TÁJAK, ISMERŐS ÉRZÉSEK

Borbála: Merre jártál, honnan jöttél éppen haza?

Péter: Egy hónapig utaztam. Kolumbiába mentem, oda érkeztem meg, és Ecuadorból jöttem vissza. Én azokat az utakat szeretem, amikor nincs semmi leszervezve, hanem elindulok egy hátizsákkal.

Borbála: Úristen, de jó! De csinálnám én is!

Péter: Amióta váltottam, az életem felét töltöm így, a másik felében rendszerezem az élményeket, előhívom a képeket, megszervezem a kiállítást rájuk, vagy éppen itt vagyok veled, és beszélgetünk. Ez fontos számomra, mert ez most nagyon nagy issue nekem. Neked van olyan város vagy ország, ami nagy hatással volt rád, vagy megváltoztatta az életedet?

Borbála: Olaszország ilyen. Gyerekként évente kétszer is kint voltunk, nagyon sok élmény köt oda. Síelni mindig  Sappadara és környékére mentünk, nyaralni viszont minden alkalommal máshova. Veronát és Velencét emelném ki. Mindkettő nagyon nagy élmény volt, és mindkét helyen leginkább az életérzés fogott meg. Simán el tudnám képzelni, hogy kilépek a teraszra, kibontok egy üveg bort, és elkiáltom magam „Bon Giorno!!” Ott mindenki annyira pozitív, és ez nekem hiányzik itthon. Anglia a másik, ami megmozgatott. A legjobb barátnőm ott él, őt látogattam meg, és olyan érzésem volt, mintha egy filmben lennék. Na és ott van Németországban Passau, ami úgy néz ki, mint egy képes mesekönyv. Nemrég jártam ott, és akkor tudtam meg, hogy a nagypapám ott született. Végig egy bizsergető érzés járt át. 

BARTENDERNEK LENNI...

Péter: Kislánykorodban mi szerettél volna lenni, és most milyen messze vagy tőle?

Borbála: Kicsiként szerettem volna lenni régész és Forma 1-es autóversenyző is. (nevet) A színészeten is gondolkodtam, de aztán másfelé vitt az élet. Olyan szempontból viszont megmaradt, hogy a bartender szakma is egy mini színház, hiszen minden este megvan a kis fellépésünk a vendégek előtt. Mi előadunk és eladunk. A bartender sokféle tud lenni; egyszer szórakoztat, máskor „pszichológusként” funkcionál. Ezért is fontos, hogy jó kommunikációs készséggel rendelkezzünk. Ráadásul itt nekem rossz napom nem lehet. Egyébként nem bánom, hogy nem úgy alakult az életem, ahogy annak idején elterveztem, mert jól érzem magam ebben. Kisgyerekként mindenkinek hatalmas álmai vannak, meg akarja váltani a világot, aztán sokszor másfele vezet az út. Én imádom a munkámat, semmi pénzért nem cserélném el ezt az életet másikra.

Érdekel, hogy szereplőinknek mi jelenti a boldogságot?

Tovább