A Highlights Of Hungary egyedülálló módon kategóriák nélkül díjazza Magyarország kreatív projektjeit. A Super Channel által életre hívott platform célja nemcsak az, hogy színes képet adjon a hazai szektor legizgalmasabb szereplőiről, hanem az is, hogy olyan közösséget építsen, ami nemcsak örülni tud egymás sikereinek, hanem ahol a tagok motivációt nyerhetnek saját projektjeikre is. A HOH azt szeretné megmutatni, hogyha még nem is olyan könnyű itthon érvényesülni, nem lehetetlen, mert a tudás, kreatívitás és kitartás előbb utóbb utat tör magának. Az éves díjátadó 55 jelöltjét egy 10+1 tagú kurátorcsapat választja ki. Remete Tibor, alapító és Turcsányi Szabina, projekt vezető arról mesélt nekünk, hogy őket mi hajtja leginkább, miben változott a Highlights az évek alatt, hogy válhat valaki ennek a közösségnek a részévé, és a beszélgetés során azt is érintették, hogy miért lenne érdemes ezt a szellemiséget megjelentetni a hazai oktatási rendszerben.

Sokszor elhangzik, hogy itthon szinte lehetetlen bármit csinálni, hogy külföldön sokkal több a lehetőség. A Highlights Of Hungary ezt minden évben megcáfolja. Ti hogy látjátok az itthoni helyzetet?

Tibor: Olyan országban élünk, ahol sok szempontból nehezebb körülmények vannak, mint tőlünk sokkal északabbra vagy nyugatabbra, és mégis mi ezen a platformon megpróbáljuk azokat a történeteket begyűjteni, ahol megvan az a tudás, kreativitás és kezdeményezőkészség, ami bizonyítja, hogy itthon is lehet csinálni jó dolgokat, ami mások számára is pozitív; mindegy, hogy ez rákkutatás, agrárinnováció vagy művészeti projekt. Egy friss csomagolásban olyan keresztmetszetét adjuk Magyarországnak, amiről azt gondoljuk, hogy büszkék lehetünk rá magyarként, és a tapasztalatok alapján, azt is elkapja ez a pozitív töltet, aki találkozik ezzel a közösséggel. Mi ezt érezzük a kurátoroknál és azoknál, akik több éve követik a Highlights Of Hungary-t. Ez egyrészt megbecsülést ad, kiemel, lendületbe hoz, gyorsítópályára rak, másfelől pedig általa rácsodálkozhatunk arra, hogy ez mind itt történik körülöttünk. Mi ezt az intellektuális élményt próbáljuk minél inkább kiterjeszteni. Azért kezdtük el 2013-ban, mert azt láttuk, hogy van nagyon sok pont, kreatív, tehetséges ember, projekt, ami érdemes a felfedezésre, és azt gondoltuk, hogy ők is sokkal erősebbé válhatnak, ha egy platform által összekapaszkodnak.

Egyik fő célotok egy egymást inspiráló közösség felépítése. Hogy áll ez most?

Szabina: Szépen épül, de persze közben felvetődik az is, hogy ez azért nem olyan tág, hiszen nagyrészt mindenki a saját kis burkában mozog. Ez bizonyos szempontból a Highlightsra is érvényes, mert ha kinézünk a sajátunkból, akkor látható, hogy még messze vagyunk attól, hogy ez a platform mindenki számára elérhető és releváns legyen. De folyamatosan fejlődünk, ahogy egyre beljebb kerülünk, úgy merülünk egyre mélyebbre is, és annál inkább érezzük ennek az energiáit a felismerések által. Ez egyébként a kurátoroknál, a jelölteknél és a közönségnél is érezhető. A Highlights közösséget nem az évente megrendezett díjátadó köti össze, ez inkább olyan szellemi közösség, ahol a mások sikere motivál. Lehet, hogy nehéz behatárolni lokációjában, de pont az adja meg a szabadságot, hogy bárki csatlakozhat hozzá. És ehhez nem kell sem kurátornak, sem pedig jelöltnek lenni, elég elolvasni egy történetet az 55 közül. És ha csak sztori valakinek olyan szellemi töltetet ad, hogy őt az motoválja, akkor ő is ennek a közösségnek a tagja lesz.

Tibor: A fejlesztési szemlélet 2013-óta bennünk munkálkodik, ez pedig minden évben egy-egy újabb felismerést hoz. Idén az a visszajelzés érkezett a kurátoroktól, hogy ők azáltal, hogy 10 másik hasonló szellemiségű emberrel tudnak konstruktívan beszélgetni, számukra kézzelfogható fejlődést hoz. És ha ezt ki tudjuk terjeszteni társadalom szinten, mondjuk az oktatásra, akkor ez egy 21. századi modell lehet a tanításra a jelenlegi elavult rendszer helyett. Mi most ezen is dolgozni fogunk, akár első körben úgy, hogy a történeteket megismerjék a gyerekek az osztályfőnöki órákon. Egyébként ez ugyanolyan jelentős lehet általános és középiskolában, előbbinél még csak az ismerkedés szintjén jelenne meg, utóbbi akár a pályaválasztás kapcsán lehet fontos, a felsőoktatásban pedig a vállalkozásszemléletet segíthetné.

A kurátorok között vannak olyanok, akik évek óta veletek gondolkodnak, közben pedig minden évben csatlakoznak újak. Hogy történik a kiválasztásuk?

Szabina: Minden felkérés az adott évre szól, és ha úgy gondoljuk, hogy egy kurátor hosszú távon is hozzáad a Highlightshoz, és nemcsak az az évi jelöltjeit hozza, hanem együtt gondolkodik velünk stratégiailag vagy más szinten részt vesz a platform fejlesztésében, akkor őt visszahívjuk. De arra is volt már példa, hogy valaki egy évben nem volt a kurátorunk, mégis segítette a háttérben a munkánkat. Azért is fontos, hogy legyen pár állandó ember körülöttünk, mert a tapasztalatuknak köszönhetően az újak is könnyebben be tudnak vonódni a folyamatba. Ha minden évben a nulláról kezdenénk mindent, és tíz új kurátorral dolgoznánk együtt, az egyrészt nem tudná hozni a mélységét ennek a projeknek, másrészt nekik is nehezebb lenne jelölniük. Ráadásul a régieknél látható az érési folyamat.

Tibor: Ha egy izgalmas, komoly töltetű, széles sprektumon futó listát szeretnénk, akkor e szerint kell a kurátorokat beválogatni. Lehet köztük kulturális, üzleti szereplő, akár újságíró, de mindenképpen legyen karakteres és általunk szakmaiságát tekintve komoly személy.

Szabina: Többször szóba került, hogy ez egy nagyon belső kör, amit elismerünk, de ha bárki jobban belegondol, az látja, hogy Magyarország kicsi piac, tehát ez hozza magával, hogy a kör eléggé le van szűkítve. Nyilván ezen a körön belül is lehetne jobban mozogni, de ezt is hozza magával idővel a fejlődés. Mi is folyamatosan feszegetjük a határainkat, ezelőtt négy évvel például  a brit nagykövet vagy egy tv-s személyiség felkérése még nem fordult 
volna meg a fejünkben, de idén megléptük, hogy legyen egy nagykövet, ami be is jött, és a jövőben is tervezünk nagykövetekkel, és az is bebizonyosodott, hogy a közismertebb, populárisabb személyeknek is van helye ebben a csapatban. A kurátoraink hálás feladatnak élik meg egy megszokott feladatkörből kilépve bemutatni azokat az értékeket, amelyek számukra fontosak, ezáltal a szakmaiságuk mellett egy sokkal személyesebb arcukat is mutatva.

Tibor: Egy átlagos zsűrizés ráadásul teljesen máshogy működik. Itt mindenki hoz öt jelölted, de aztán az adott jelölések a teljes lista által egymásra is hatnak, és együttesen lesz jótékony hatása aztán a társadalomra. Ez, és az ad plusz motivációt a kurátoroknak, hogy egyre több találkozópontot teszünk be velük. Egyébként így a hangulat is jóval családiasabb, ami különösen jót tesz a flownak.

Ötletelés a 2020-as kurátorokkal Forrás: HOH Facebook 

Ti hogy választjátok ki a jelölteket? Van bármilyen stratégiátok?

Tibor: Az év során összegyűjtöm azokat a projekteket, amik hatással voltak rám. Ezek mind többrétegűek; itt nem elég, ha valami szimplán kreatív. A Highlights-ot akár egy könyvként is elképzelhetjük, aminek mindegyik fejezete valami új izgalmast hoz. Sokszor van vita arról, hogy most csak a felfedezésre váró dolgokat emelje ki, vagy azok is beleférnek, akik már sikeresek. Szabina az előbbit, én az utóbbit vallom.

Szabina: Mindenesetre jó érzés, hogy a MÜPAnak vagy az Art Marketnak is elismerésnek számít, ha jelöljük. Persze más hatással van rájuk, mint például Gál Danira, aki autista gyerekeket tanít dobolni. Neki nincs nagyon más platform, ahol visszajelzést kapna, hogy mennyire jó az, amit csinál. Végül az a tudat megnyugtat, hogy ha valaki esetleg egy sikeres projekt miatt kattint az oldalunkra, ott az esély, hogy körbenéz, és eljut olyanhoz is, ami kevésbé ismert. Előfordul, hogy vannak átfedések a kurátoroknál, és akkor megbeszéljük, hogy kihez kerüljön az adott projekt. Ilyenkor mindenki örül, mert akkor még van hely azoknak, akik pont nem jutottak be. Először soknak tűnik az öt lehetőség, de aztán a végén mindig nagyon kevés lesz.

Minden évet tiszta lappal kezdtek, vagy előfordul, hogy az előző évben „lemaradt” projekteket átmentitek a következő alkalomra?

Szabina: Van, hogy egy jelölt éppen akkor indul, és akkor még korainak tűnik a jelölés, de ilyenkor megvan a kockázat, hogy egy év múlva meg valami miatt úgy érzi az ember, hogy jobb lett volna előző évben jelölni. Ebből az a tanulság, hogy ilyen esetben jobban bele kellene állni az adott pillanatba.

A tavalyi év nyertes projektje a POKET Forrás: HOH Facebook 

Bár a díjkiosztó estén van a legnagyobb hangsúly, ahogy említettétek, nem merül ki ebben a tevékenységetek. Mit tudtok nyújtani a jelölteknek?

Tibor: Azt gondolom, hogy felelősségünk, hogy februárban ne húzzuk le a rolót, hanem kicsit gondozzuk ezt az 55 projektet. Ha belegondolunk, egy-két hónap alatt be sem lehet fogadni ennyit mindent. Az év további részében az a feladatunk, hogy megmutassuk őket, ahol tudjuk a közönség és akár az egész társadalom boldogítására.

Szabina: Itt főleg ad hoc megjelenésekre kell gondolni, például eljuttatjuk őket fesztiválokra, eseményekre, vagy ott a podcastunk, a blogunk, ezeken szintén felületet biztosítunk számukra. Illetve tervben van, ahogy már említettük, hogy az oktatásba valamilyen módon beemeljük a Highlights-ot, de az is fontos lenne, hogy a díjtáadó után történő organikus kapcsolódások irányítottabbak lennének. Ezen még dolgozunk.

Tibor: Így a hetedik évben közel 400 projektnél járunk. A cél az lenne, hogy ezek összekapcsolódjanak. Az első években elértük, hogy legyen publicitásunk, mostantól pedig mélyebbre megyünk, és próbáljuk különböző formátumokba becsomagolni az üzenetet. A podcast segítségével például tudjuk a jelölteket szerepeltetni olyan témák mentén, amik amúgy sok embert foglalkoztatnak.

Milyen a kapcsolatotok Budapesttel?

Szabina: Szeretem Budapestben, hogy sokszor úgy érzed magad, mintha turista lennél; főleg azokon a helyeken, ahova nem jársz gyakran. Jó néha kitekinteni a napi rutinból, kilépni azokból a körökből, amiket nap, mint nap megteszel, és jó átélni az újdonság varázsát. Leginkább az esti vagy hajnali arcát szeretem a városnak.

Tibor: Nagyon bírom, hogy Budapest eklektikus. Most éppen Óbudát kezdem felfedezni. Az, hogy nagyjából öt percre vannak a hegyek és a zöld, mindenképpen az egyik nagy előnye a kerületnek. Van itt minden: Duna, Margit -sziget, Hajógyári Sziget, összefüggő zöld területek, a régi hajógyárak, ókori maradványok, lakótelep. Én szívesen hozzányúlnék egy varázspálcával, nagy lehetőségek vannak benne. De ha összességében nézzük a várost, nagyon jó mintái vannak. Ugyanolyan jó végigmenni az Andrássyn, ahogy a budai kis sikátorokban. Nekem még a külső kerületek is izgalmasak, mintha egy másik világba csöppennél, pedig azok is Budapesthez tartoznak. Akkora ez a város, hogy szerintem nincs ember, aki ezt teljes mértékben fel tudná fedezni.

Van olyan hely, amit nemrég felfedeztetek magatoknak, és szívesen megosztanátok?

Tibor: A Főfotó, és nemcsak fotósoknak érdemes elmenni.