Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Platz Terasz nyitóbuli Szabó Ádámmal

2018. április 11. - absolut_hu

platz_05.jpg

A Budapest Platz számára az év egyik legfontosabb pillanata, amikor végre kinyit a terasz, éppen ezért minden alkalommal ezt hivatalosan is megünneplik a Platz Terasznyitó Party-val. Idén az Absolut Elyx is ott volt az eseményen, a hely vezető bartendere Nagy Gyula Csuszka pedig különleges Elyx koktélokkal készült külön erre az estére. Az egyik ital, a Mango’N’Pepa háttérsztoriját itt olvashatjátok.

platz_03.jpg

Szombaton az Absolut Elyx mellett Szabó Ádámé volt a főszerep. A Csillag születikben és X-Faktorban is megfordult fiatal harmónikás-énekes srác egyáltalán nem egydimenziós művész. A szólókarrier után jelenleg a Yes Yes élén egy teljesen új oldalát mutatja. Az együttesre hamar felkapták a fejüket a hazai kritikusok is, hiszen a modern elektronikus alapra építkező zene egyik meghatározó eleme a dubstep harmónika sound. A terasznyitóra akusztikus műsorral készült Ádám. Mi a beállás előtt beszélgettünk vele zenéről, tapasztalatokról és Budapestről.

Az év eleje nagyon sűrű volt a Yes Yes számára. Egyrészt sikeres, másrészt ott a tény, hogy hajszálon múlt, hogy nem jutottatok ki az Eurovízióra. Ezt ilyenkor hogy dolgozza fel az ember?

Én már többször feldolgoztam azt az érzést, hogy majdnem sikerült, mert gyakran előfordul velem, hogy a különböző tehetségkutatókon második vagyok. Ilyenkor ez nekem pluszt is ad, mert annak ellenére, hogy nem én vagyok az abszolút nyertes, sok pozitív mellékhozadéka van egy ilyen megmérettetésnek. Ezek a dolgok olyan többletet adnak, ami lehetővé teszik a fejlődést. A jelenlegi helyzetben a különböző felkérések, amiket azóta kaptunk, pont ilyenek; idén nyáron például sok helyre megyünk zenélni. Ez nekünk felér egy első hellyel. Egyébként az AWS-nek meg nagyon szurkolunk, mert abban az esetben, ha nem mi nyerünk, mi is őket választottuk volna. Már csak azért is elégedettek vagyunk, mert tudjuk Tomival (Katona Tamás, a Yes Yes dobosa - a szerk.), hogy milyen sokat dolgoztunk azért, hogy elérjük ezt a második helyet. Nekem pedig még azért nagyon jó érzés, mert ez most egy teljesen úgy formáció volt, és az, hogy elsőre ilyen sikeres lett, egycsomó pozitív energiát ad.

Alapból ennyire pozitív személyiség vagy, vagy ebben van egy adag tudatosság is?

Nekem már az lenne a fura, ha nyernék! (nevet) Persze nagyon örültem volna, ha mi képviselhetnénk az országunkat, ez szívügyem is, de ilyenkor arra gondolok, hogy még nem jött el az én időm. Ha pedig ez soha nem jön el, akkor sem leszek csalódott, mert sok olyan előadó vagy zenész van, akiknek nem kell versenyt nyerniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek. Ez a hozzáállás egyrészt ösztönösen jön belőlem, de közben az ész érvek mentén lépek ilyenkor tovább.

Mennyire jelentett számodra nagy változást, hogy most alkotó közösségben dolgozol?

A Yes Yes Katona Tomiból és belőlem áll jelenleg. Eleve mi vagyunk az ötletgazdái és a kivitelezői a produkciónak. Nekem Tomi biztonságot ad. Szólóelőadóként eléggé izgultam, még akkor is, ha ez nem kimondottan látszott rajtam. Utólag visszanézve a felvételeket, én látom magamon. Most a Dalban egyszer sem éreztem ezt. Tomi ráadásul nemcsak a zenekarban a támaszom, hanem jó barátom is egyben. Örülök, hogy mellettem van, nem sajnálom tőle a reflektorfényt egy kicsit sem. A barátságunk még a kollégiumi időszakból ered, hét éve legjobb barátok vagyunk. Nagyon könnyed vele a munka. Mindent meg tudunk beszélni, úgyhogy az, hogy ketten vagyunk, nekem csak pozitívummal jár.

platz_04.jpg

Beosztjátok a feladatokat?

Igen. A dalszerzés az én dolgom, van mellette egy szövegírónk, aki szeretne inkognitoban maradni, a szervezés része pedig Tomié. Ebben benne van a kapcsolattartás és a marketing is. Persze, ha mondjuk próbán rakunk össze egy dalt, akkor abban ő is részt vesz, és a saját ötleteit megosztja, és beleteszi az adott számba. Ez a formáció amúgy régi álmunk volt, és évekig tervezgettük. Nagyon izgalmas volt már csak olyan szempontból is, hogy itthon nincs olyan együttes, ami harmónikára, dobra és énekre épül.

A harmónia inkább egy tradícionálisabb hangszer, elektonikus zenében meg pláne ritka. Hogy jött a dubstep harmónika ötlete?

Az elején nagyon sokat gondolkodtunk, hogy pontosan milyen zenét kellene játszanunk, rengeteget kutattunk a neten, ahogy mások is, néztük a nagyokat. Aztán elkezdtünk használni egy zenei programot, ahol különböző effekteket tudsz ráhúzni akár a harmónikára is. Az akusztikus bulikon nem használjuk, de szerencsére anélkül is nagyon jól szólnak a dalok. Egyébként folyamatosan agyalunk, hogy milyen új színeket tudnánk belevinni a zenénkbe. Erre szükség van, az emberek is jól veszik, ha mindig valami plusz élményt kapnak a koncerteken.

Ezek szerint te és a harmónika elválaszthatatlanok vagytok?

Úgy néz ki. Én egyszerűen jól érzem magam, ha rajtam van. Ez kicsit olyan, mint egy énekes-gitárosnak a gitárja a nyakában. Mert ha nincs ott, akkor lehet, hogy nem is tud úgy énekelni, mint amikor ott van. A Dalba is vittem. Fontosnak tartom megtartani, de ez nem jelenti azt, hogy minden számot tele kell vele pakolni. Apám mindig győzköd, hogy minden legyen sok harmónika, de én nem tartom szükségét. A koncerteken viszont mindig ott kell lennie velem.

Az Eurovízió kapcsán az ember sejti, hogy mik azok a számok, amik esélyesek a közönségsikerre. Ti eszerint írtátok az I Let You Run Away-t?

Nem! Két dalt küldtünk be, és valójában a másikat szántuk a versenyre. Ez a szám eredetileg egy bevonulózene volt a koncertjeinken, ének sem volt rajta. Ahhoz viszont túl erősnek éreztem, hogy ne írjunk rá szöveget, ezt mondtam is Tominak. Pont kész lett, amikor fater bejött a szobába, és felkiáltott, hogy „Úristen de jó ez a szám, sőt, világsláger!”. Mivel a másikkal foglalkoztunk, ezt kicsit félretettük, de aztán a leadás napján, egy órával a határidő előtt Tomi meggyőzött, hogy bár jó a dalunk, mi lenne, ha beküldenénk ezt is. És láss csodát, ez került be!

A dalszerzést vagy a turnézást élvezed jobban?

Nem tudom, mert mindkettőnek megvan a maga varázsa.

Valaki például utál stúdiózni...

Én nagyon szeretek! Annyira jó érzés, amikor megszületik valami! A koncertezés során az emberek szeretete az, ami nagyon sokat ad, a stúdiózás pedig azért különleges, mert kicsit olyan érzés, mint amikor egy gyerek születését várod. Én például ott maradok még a hangszerelésnél is. Érdekel, hogy például egy zongorát hogy kevernek ki, vagy milyen basszus kerül rá. Szerintem ezektől az apróságoktól lesz igazi és őszinte a dal. Hogy az első pillanattól az utolsóig ott vagy, és végig beleteszed a tudásodat és a figyelmedet. Mi Somogyvári Danival dolgozunk együtt, és minden alkalommal izgalmas tapasztalás a stúdiózás vele.

platz_06.jpg

Jártál egy ideig a Lisztre (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - a szer.). Adott bármi pluszt az addigi zenei képzésekhez képest?

Számomra inkább a középiskolai időszak volt meghatározó ilyen szempontból. A Weiner Leó Szakközép Iskolába jártam, zeneiskolába pedig Érdre, ahol Szokolay Zoltán volt az énektanárom. Ott tanultam meg, hogy kell kitartóan napi 5-6 órát gyakorolni, aztán a középiskolában Ernyei Laci bácsi mellett rengeteget fejlődtem. Később a Liszten is ő tanított. A középiskolás éveimet azért is tartom annyira meghatározónak, mert ott alakult ki bennem, hogy a zenével szeretnék foglalkozni. A Liszten a legnagyobb élményt a közeg jelentette; nagyon jó kis társaság volt, és élveztem, hogy minden a zene körül forgott. Végül szüneteltettem, mert akkor úgy éreztem, hogy fontosabb jelen pillanatban az alkotási karrier illetve, hogy sokat koncertezzek vagy otthon próbáljak. Ennek ellenére tervezem, hogy folytatom.

Ha nem lett volna a zene, maradt volna a foci?

Biztos, hogy nem. Csak a zenéhez értek, mást nem is tudok elképzelni. Maximum még a színészkedés érdekel.

Annak idején ezt ki is próbáltad; az Átriumban lehetett látni egy  Molière darabban. Ennek nem lesz folytatása?

Annak idején Bori Tomi (zenész, író, táncos és színész, jelenleg a Budapesti Operettszínház játékmestere, rendezője- a szerk.) keresett meg, és ez egy darabos dolog volt. Nagyon élveztem. Egyébként most a Nagy duettben leszek, és azt is várom!

Budapesttel milyen a kapcsolatod?

Számomra a világ egyik legszebb városa. Mindegy, hogy napsütésben vagy esőben sétálsz a városban, mindig otthon érzed magad benne. Különleges varázsa van. Nyáron imádok kint ücsörögni a Deák téren, nagy kedvencem a Platz is; annak idején itt voltak az X-Faktor bulijai. Már akkor imádtam ezt a helyet.