Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

MICHEL ROUX - Egy abszolút izgalmas élet

2.rész

2018. április 04. - absolut_hu

michelroux_02.jpg

Forrás: Michel Roux hivatalos oldala

Michel Roux neve összeforrt az Absoluttal. Kimagasló kreativitása és friss szemlélete tette lehetővé, hogy igazi ikon váljon a márkából. A róla szóló poszt első részét itt olvashatjátok, most pedig jöjjön a második rész.

A Carillon évek

Michel Roux a Carillon Imports CEO-jaként kezdett italok értékesítésével foglalkozni. Bár leginkább a borok széleskörű ismerete miatt kérték fel a posztra, itt történt először, hogy újra pozícionált és sikerre vitt egy márkát; ez volt a Bombay Sapphire. A CEO szék viszont nem jött egyik pillanatról a másikra. Jó ideig ő volt a Carillon egyetlen ügynöke, aki folyamatosan az országot járta Bordeaux-i és egyéb francia borokat árulva. Az itt eltöltött évek hatalmas lehetőséget adtak neki a tanulásra és a kapcsolatépítésre.

Így emlékszik vissza a kezdetekre: „Az első fizetésemből vettem egy Mercedest Dallasban, és volt, hogy hetekig megállás nélkül jártam az országot, olcsó motelekben megszállva, vagy kis repterekről repülve Lafayette-en át egészen New Orleansig. Nagyon hamar belejöttem az ügynökösködésbe. Imádtam az egészet, élveztem, hogy ennyifele járhatok, hogy ennyi izgalmas emberrel találkozhatok. Hatalmas területem volt; először csak a Dél, aztán kiterjedt a nyugati partvidékre, egészen Seattle-ig. Több ezer kilométert tettem bele abba a Mercedesbe!”

Az üzlet kimondottan jól ment, Roux számára viszont ez nem volt elég kreatív munka, tovább gondolta a dolgot; Publivin néven saját kiadót alapított, és mellékkeresetként különböző boros könyveket árult csomagtartójából. Az, hogy autója tele volt mindenféle érdekes kiadvánnyal, poszterrel és boros ládával, emlékezetessé tette az ügyfelek számára, akik egy idő után igazi szakértőként tekintettek rá. Nem egyszer volt rá példa, hogy meghívták borászatukba kóstolót vagy előadást tartani. Az évek alatt nemcsak karrierjét építgette szorgalmasan, hanem saját hírnevét is. Hogy minél hitelesebb és izgalmasabb legyen a saját maga által létrehozott művészetkedvelő, ital expert alakja, kiszínezte saját sztoriját. Például, hogy egy távoli borvidéken született, ahol a szülei a szőlőtőkék tövében pillantották meg egymást, és estek azonnal szerelembe. A különböző már-már művészeti szépségű tárgyakhoz való vonzódása már egészen korán megmutatkozott. Bár egyfolytában úton volt, fontosnak tartotta, hogy megtartsa Dallast főhadiszállásának, ahol nyitott is egy kis antik boltot, tele történelmi jelentőségű ereklyékkel.

Pár évvel később azonban egy új időszak köszöntött be az életébe; Dallasból New Yorkba költözött, mint a Carillon új sales és marketing igazgatója. Hiába érezte úgy, hogy nem ért a marketinghez, a cég vezetője Al Singer mást gondolt erről. Hamar otthonra talált Manhattanben, rengeteg barátságot kötött, a lakása alatti étterem a Captain’s Table pedig nemcsak kedvenc helyévé, hanem szinte második otthonává vált. 1978-ra a cég második embere lett. Ebben a prosperáló időszakban lépett az irodájába egy svéd fiatalember, Peter Ekelund, aki egy vodka, és egyben egy komoly üzlet ígéretét hozta magával. Ez viszont még egyáltalán nem tűnt egyértelműnek akkoriban.

Érdekel, hogy érte el Michel Roux, hogy a 80-as évekre az ABSOLUT lett a világ legmenőbb vodkája?

mrouxcrillonoffice.jpg

Forrás: Michel Roux hivatalos oldala

Absolut Pure Vodka

Ebben az időben még nem úgy kell elképzelni New Yorkot, mint most; közel sem volt ennyire fejlett és pezsgő város. Például elviselhetetlen hőség, sztrájkok, rasszok közötti harcok és egy sorozatgyilkos uralta a helyet 1976 nyarán. A következő év viszont változást hozott; a helyiek elkezdtek kimozdulni, és az éjszakai élet is egyre izgalmasabb lett; megnyílt a Studio54 és a Regine’s.

Ekelund, a Vin&Spirit, a svéd állam vállalatának alkalmazottja már hónapok óta próbált az amerikai piacon szövetségest találni vodkájukhoz, de első próbálkozásai New Yorkban nem jártak sikerrel. Roux irodájába jutva még nem tudta, hogy ő fog abban segíteni, hogy az Absolut Pure Vodka világhírnévre tegyen szert.

Michel Roux nem túl sokat tudott a svéd gasztronómiáról, az ottani lepárló üzemekről, ahogy a legtöbb amerikai sem. Ez teljesen új terület volt számára, ráadásul a márka még közel sem volt kész állapotban, ami a csomagolást és a marketinget illeti. Ez viszont nem vetette vissza, izgalmas kihívásként fogta fel az egészet, úgy érezte, hogy kreativitását bevetve naggyá teheti a svédek vodkáját. 1979-ben hivatalosan is elkezdődött a közös munka, közben pedig Ekelund maradt a kapocs az amerikai és a svéd oldal között. Az előkészületek és a piackutatás egyáltalán nem volt könnyű feladat, az amerikai fiatalok annyira nem voltak képben Svédországot illetően, hogy gyakran összetévesztették Svájccal. Rendesen fel volt adva a lecke. És volt még egy apróság, ami nehezítette a márka sikerre vitelét. Roux elmondása alapján egyáltalán nem volt előny az átlátszó palack, ráadásul a forma sem tűnt ideálisnak:

„Még mielőtt belevágtunk volna a piackutatásba, volt valami, ami nagyon aggasztott minket; méghozzá a palack formája, és az a tény, hogy még átlátszó is volt. „Ha nem látod, hogy mi van ráírva, meg fogod venni?” - vetődött fel a kérdés bennünk. Később viszont pont ez volt, ami annyira sikeressé tette a vodkánkat.”

A palack dizájnjának alapját már azelőtt elkészítették a svédek, mielőtt megkeresték a Carillont, már csak a végső simításokat kellett elvégezni rajta. Így került képbe a kék szín, és Ekelund ötlete alapján a palack nyakánál található embléma Lars Olsson Smith portréjával. A kép viszont csak akkor lett teljes, amikor az üveg oldalára kalligrafikus betűvel felkerült a következő: „Ez a fenséges vodka a dél svédországi gazdag termőföldeken termesztett gabonából származik. Az Åhus melletti híres, korabeli lepárlók több, mint 400 éves svéd tradíciója alapján. A vodka, ami 1879 óta Absolut néven kapható.” A dátum rendkívül fontos, hiszen Lars Olsson Smith ekkor indította útjára az Absolut ősét. Az első időszak során akadt némi probléma, amiket gyorsan ki tudtak javítani, így lassan, de biztosan elérték, hogy a termék azt a minőséget hozza, amit kitűztek maguk elé.

slider_4.jpg

Forrás: Michel Roux hivatalos oldala

Valami igazán különleges születik

Az Absolut az 1979-es WSWA-n (Wine & Spirits Wholesalers of America legnagyobb szakmai kiállítás az USA-ban- a szerk.) jelent meg hivatalosan, amit New Orleansban tartottak, de az igazi munka csak azután kezdődött, amikor Roux visszatért New York-i irodájába. A feladat adott volt: pár hónap alatt elpasszolni több ezer liter vodkát. Akkoriban a Smirnoff 8.99 dollárért került ki a polcokra, az Absolut Vodka ezt megfejelte 20-30%-kal, 12.99 dolláros értékével, ezzel is jelezve, hogy a prémium minőség azzal jár, hogy az ember prémium árat fizet érte. A boltokban való terjesztés azonban csak egy opció volt a sok közül. Rouxnak más tervei voltak:

„A boltok csak egy részét jelentették a puzzle-nak. Tudtam, hogy az Absolut jó hírnevét az éttermekben és a bárokban fogjuk csak igazán kiépíteni. Mi jöttünk ki először prémium vodkával, és ezzel egy teljesen új kategóriát hoztunk létre. Persze ez nem volt olyan egyszerű, a legmenőbb bárok tulajdonosai tisztában voltak hatalmukkal, és nem szerénykedtek, amikor üzletkötésről volt szó. A másik oldalról viszont mázlink volt; a bartenderek szerettek minket, és ezt nem is titkolták, szívesen használták az italt. New Yorkot és Bostont nem volt nehéz bevenni, Kalifornia viszont keményebb diónak tűnt, Chicagoról nem is beszélve. Utóbbinak háromszor is neki kellett futni; a Szelek Városa nem könnyen engedett.”

1975-re a vodka lett a legnépszerűbb ital az USA-ban. Bár a Smirnoff-ot kedvelték az emberek, mégsem tudta elérni, hogy márkanévre rendeljék, ráadásul a 80-as évekre a hidegháború hatására nem szívesen ittak orosz vodkát; liter számra öntötték ki a csatornába. Aztán ahogy az Absolut belépett a piacra, már semmi nem volt a régi, innentől kezdve egyszerűen menő lett vodkát inni. A 80-as évek itala, tiszta, eredeti, és jól dizájnolt volt.

Kezdetben Roux kimondottan kis büdzsével dolgozott, inkább szájhagyomány útján terjedt az Absolut híre, amit főleg a bartendereknek köszönhetett a márka, tíz évvel később viszont az éves költségvetés volt, hogy egészen 30 millió dollárra rúgott. A nagy áttörést reklámkampányai hozták meg a brandnek. Az első hirdetés, az Absolut Perfection Bill Tragos nevéhez köthető. Roux már első telefon beszélgetésük alkalmával érezte, hogy vele igazán nagy dolgokra lesz képes a márka. Az Absolut Perfection és az azt követő Absolut Heaven hirdetés megalapozta a márkáról alkotott képet; az emberek tudták, hogy bármi jön ki, biztos, hogy valami friss és izgalmas lesz. Az igazi hírnevet azonban mégis csak a művészeti kollaborációk hozták meg a brandnek.

absolut_perfection.jpg

Andy és a többiek

1986-ban született meg Andy Warhol közreműködésével A HIRDETÉS, ami a következő évtizedekre meghatározta, és a mai napig meghatározza az Absolut útját. Innentől kezdve nem volt megállás, olyan művészek álltak be a sorba, mint Warhol barátja, a híres grafikus Keith Haring, Rosemarie Trockel, Helmut Lang, később pedig olyan nevekkel fonódott össze a márka neve, mint a Versace vagy éppen Marc Jacobs. Roux kreativitását bizonyítja, hogy a kollabok nem merültek ki a hirdetésekben. Nem a megszokott marketing megoldásokra alapozott,  azoknál jóval frissebb szemléletet vezetett be. Szinte minden valamire való New York-i partin ott nyüzsgött, ahol tovább építette amúgy sem kis kapcsolati hálóját, és az évek alatt sokféle médiumot használt az Absolut népszerűsítésére a zene, a tánc, a képző- vagy az akár iparművészet területein. És volt még egy fontos tényező; sikerült eljuttatnia márkája hírét az éppen virágzó New York-i melegközösséghez, akik hamar megkedvelték a brandet, és hűek is maradtak ahhoz. 

artists-1.jpg

Néhány a művész kollabok közül.

A 80-as évek azonban nemcsak a művészeti kollabokról szóltak; ekkor került forgalomba az Absolut első három ízesített verziója, az Absolut Peppar, az Absolut Citron és az Absolut Kurant.

„Az ízesített italok népszerűek voltak Svédországban, és az amerikai koktél kultúra fellendülése hozta magával a lehetőséget, hogy mi is lépjünk. A Bloody Mary, amit amolyan kutyaharapás szőrivel módon a hétvégi brunchokon ittak az emberek, tökéletesen beleillet a képbe, így kihoztuk az Absolut Peppart. A Peppar elsőre nem aratott hatalmas sikert, de jól megágyazott az azt követő ízesített vodkáinknak. Az Absolut Citron két évvel később került a piacra, és a Cosmopolitan koktél sikerének köszönhetően hatalmasat robbant. Az Absolut Kurant viszont sajnos már a közelébe sem ért a népszerűségben.” – foglalta össze Roux ezt az időszakot.

Itt a vége

1993-ban a Carillon és az Absolut. útja szétvált, a V&S megegyezett a Seagrammel. A közvélemény igazi csapásként élte meg a változást. Michel Roux 23 évet töltött a Carillonnál, ahol ügynökként kezdte, és ahol sikerre vitte azt a svéd vodkát, amiről a 70-es évek végén a svédeken kívül még senki sem tudta, hogy létezik. 1991-ben maga a svéd király tüntette ki az Absolutért végzett példaértékű munkájáért. Aztán 1999-ben megalapította saját cégét, miután a Carillon közel 60 év után bebukott. Jelen pillanatban is szenvedélyének él, és több márka építésén dolgozik.