Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Michel Roux - Egy abszolút izgalmas élet

1. rész

2018. március 21. - absolut_hu

slider_2.jpg

Forrás: Michel Roux hivatalos oldala 

Sokan azt gondolják, hogy az Absolut. sikerének kimagasló minősége és a különleges, gyógyszeres üvegcse alakú palack az oka, pedig ennél jóval komplexebb a történet. Bár az egykori tulaj, Lars Lindmark által megpillantott vintage üveg meghatározó karaktert adott a márkának, mégis valami, vagy pontosabban valaki más indította el az Absolut. –ot azon az úton, hogy aztán a jómódú amerikai középosztály kedvenc vodkája legyen belőle. 

Nem volt semmi veszítenivalóm, és közben megvolt mindenem, hogy mindenem meglegyen.

Michel Roux rossz időben született. A katolikus apa és félig zsidó anya gyereke 1940. nyarán látta meg a napvilágot Dél-Franciaországban, ahol halálbüntetés járhatott csupán származása miatt. Édesapját egy évvel később elhurcolták munkatáborba; egyetlen bűne volt, hogy egy fél zsidó lányt vett feleségül. Innentől kezdve édesanyja bátorságán múlt, hogy mi lesz a sorsa. Mivel anyja nem volt regisztrált zsidó, egy ideig meglapultak a nagyszülői házban, később pedig a spanyol határhoz, a Pireneusok lábához költöztek, mert ott biztonságosabb volt számukra az élet.

A háborús zűrzavar ellenére inkább jó emlékei vannak gyerekkorából. A menedéket jelentő farmon csupa játék volt az élet, akárcsak egy vakáción. Reggeltől estig a friss levegőn, a tehenek között teltek napjai, egészen a háború végéig. Hiába érkeztek el a békeidők, hiába tért haza édesapja, mindez nem hozott boldogságot a család életébe. Megörülve második esélyének, kihasználta azt, utazóügynökként sokat volt úton, és úgy tűnt minden városban várta egy barátnő.

Így emlékszik vissza kölyökkorára: "Bár abúzus nem ért otthon, leginkább az elhanyagoltság kifejezéssel tudnám jellemezni gyerekkoromat. Már 12 éves korom előtt a Franciaországban állomásozó katonákkal lógtam, Lucky Strike-ot szívva velük, utána pedig különböző bandákban szegtem törvényt, aminek aztán az lett a vége, hogy bentlakásos iskolába küldtek. Ez viszont halálos volt számomra, halálosan unalmas. Persze bent is folyton áthágtam a szabályokat, közben pedig egyre több időt fordítottam a versírásra, ahol ki tutdam fejteni, hogy az élet milyen keserűen fájdalmas.” 

Ismerd meg Michel Roux életét!

Az alkoholkereskedelem iránti tehetsége viszont már itt felütötte fejét, társaival a helyi városvezető fiától vették a bort, amin aztán túladtak. Egészen korán, még az iskolában rájött, hogy kis termetét csakis nagy karizmával képes kompenzálni, így hamar bandavezérré nőtte ki magát. Mivel a jegyei nem voltak elegek a továbbtanulásra, apja azt javasolta, hogy próbálkozzon meg a vendéglátó iskolával. Ez jó menekülő utat jelentett otthonról, így egyből belement. Az iskolai évek alatt aztán megtanultam szinte mindent, ami ehhez a szakmához kellett; jól főzni, felszolgálni és érteni a vendég nyelvén. Az iskolát végül nem fejezte be, ráadásul a gondtalan fiatal felnőttkort beárnyékolta a francia kormány elleni felkelés, az algériai háború; besorozták, és Algériába küldték rendfenntartónak. Miután hazatért visszatért a vendéglátózáshoz, különböző hotelekben volt felszolgáló és recepciós, amíg ki nem talált valami sokkal izgalmasabbat; városnéző túra keretében amerikai férfiak vezetett körbe a párizsi éjszakában, érintve a Lidot, a Crazy Horse-t és a Follies Bergeres-t. Annyira nagy sikere volt ezzel, hogy a kiegészítő kereset egyszercsak a hotelben kapott fizetése többszöröse lett. Aztán 1963 őszén valami történt; 2 texasi meghívta az USA-ba.

Első texasi látogatásáról és a benyomásokról, amik ott érték, így nosztalgiázik életrajzi könyvében: „1964-ben Texas a lehetőségek földjének tűnt, két dolog uralta akkoriban a várost; az olaj és a sportesemények, és ez volt az a hely, ahol úgy éreztem, hogy bármit elérhetek. Franciaságom kimondottan előnyömre vált, akcentusomat hallva azt gondolták, hogy valami európai arisztokrata vagyok, de minimum háborús hős. (Ő aki algériai évei alatt egy puskát sem sütött el.- a szerk.)”

Az amerikai kalandok hamar beindultak, a texasi J.F.K. merénylet, pár hét Mexikóban, végül Kanada, ahol egy véletlenszerű interjú felkérés miatt az FBI célpontjává vált. Mint később kiderült, a merénylet kapcsán egy lehetséges szélsőjobb oldali terroristát követtek, -aki az adott időben Texasban tartózkodott-, egy francia századost, egy bizonyos Jean Souetre bűnözőt, aki Michel Roux álnéven utazik. Elmondása alapján ez volt élete legbizarrabb epizódja. Még hogy nem az élet írja a legelképesztőbb sztorikat!

Miután visszatérve Franciaországba megszerezte a munkavállalóit, újra az Államokba utazott, hogy végre hivatalosan is belvethesse a munkába, és megélje az Amerikai Álmot. A hotelektől egészen a legexkluzívabb helyekig jutott, és idővel a Triumphot Jaguarra cserélte. Ez persze azzal járt, hogy magánélete nullára redukálódott, és a hét fénypontját az jelentette számára, amikor a legkülönlegesebb italokat tesztelte, hogy mi kerüljön a bárpultba és a borhűtőbe. Itt kezdődött minden.

A történet hamarosan folytatódik, addig pedig itt egy videó történetünk főhősével MIchel Roux-val.