Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Képzelt riport egy italmágnással - Interjú Lars Olsson Smithszel, az Absolut Vodka alapítójával

2018. február 16. - absolut_hu

larsolssonsmith.jpg

Lars Olsson Smith 10 évesen kezdett üzletelni, 14 éves korára pedig sikeres üzletember vált belőle. Mire megismerkedett a borotvával, már Svédország vodkatermelésének egyharmadát a kezében tartotta. Nem csoda, hogy csak úgy hívták, a Vodka Királya. 1879-ben egy forradalmian új lepárlási módszer segítségével hozta létre az Absolut Rent Bränvint, (Absolut Tiszta Vodka- a szerk.). Itt megjegyeznénk, az Absolut. a mai napig az úgynevezett folyamatos-tornyos lepárlással készül. Ez az eljárás sokkal nagyobb tisztasággal jár, mint a hagyományos 3-4-szeres szakaszos módszer, az eredmény pedig páratlan minőségű, teljesen tisztára párolt vodka. Nemcsak Smith tökéletesítette tudományát, Stockholm városa is ezen ügyeskedett, ami egészen a Vodka Háborúkig vezetett. Smith mindkettőből győztesen jött ki. Ez viszont közel sem volt elég számára, az évek alatt kiterjesztette vodka üzletét az ország déli részére is, beelőzve a konkurenciát. Az országon belüli sikert az export követte, gazdaggá téve őt. Sajnos az élet azonban jóval kiszámítathatlanabb, mint gondolnánk, Smith azóta elveszítette teljes vagyonát, és szerény körülmények között él második feleségével Stockholmban. Jelenleg emlékiratait írja. Otthonában mesélt kalandos életútjáról.

Milyen volt a gyerekkora, és miért pont a vodkával kezdett el foglalkozni?

Kiabyban születtem, egy kis faluban Svédország déli részén. Az apám Ola Persson és az anyám Lucie Persdotter meglehetősen izgalmas gyerekkort biztosítottak nekem és nyolc testvéremnek. Vannak nagyon jó és meglehetősen rossz emlékeim is, de unalmasnak semmiképpen sem nevezném azt az időszakot. A szüleim mezőgazdasággal foglalkoztak, abban az időben ez elterjedt volt azon a vidéken. Mi is besegítettünk nekik, és mivel szépen gyarapodtunk, apám szeretett volna saját földet, hogy a maga ura lehessen. Így, amint lehetősége nyílt, kapott rajta, és megvásárolt egy kellemes farmot, aminek Sjöarps volt a neve. A gazdálkodás mellett elkezdett lepárlással is foglalkozni, de sajnos mielőtt még felépíthette volna az üzletet, eladósodott.

Itt megpecsételődhetett volna a sorsa, mégsem így lett. Minek köszönhető?

Bár úgy tűnt, az, hogy apám csődbe ment, az én életemre is rossz hatással lesz, de pár hónappal a szomorú végkifejletű eset előtt történt valami. Pont vigyáztam a farmra, amíg a többiek a helyi keresztény közösség eseményén vettek részt, amikor is látogatást tett nálunk Carl Smith kormányzó. Arra kért, vezessem körbe, aminek nagy örömmel eleget is tettem. Hálája jeléül felajánlotta, hogy ha apám csődbe menne, keressem fel, és ő segíteni fog. Így is lett. Nem mondom, hogy apám örült neki, óva intett, az volt a félelme, hogy majd a kereskedők kihasználnak, naiv ifjú lévén. Nem csoda, ekkor még csak hét éves voltam. Smith úr viszont nem feledkezett el ígéretéről, és beíratott az iskolába.

Hogy hasznosította az iskolában tanultakat?

Az iskola elvégzése után egyből a helyi (Karlsham- a szerk.) vegyesboltban lett állásom. Pénzt nem fizettek, viszont kaptam ételt és ruhát, és ez teljes mértékben megfelelt számomra. Így mondhatjuk, hogy tíz éves koromtól önellátó voltam. Egy ideig elvoltam, de ahogy teltek a hónapok, elkezdett bennem motoszkálni a gondolat, hogy tudnám kicsit felpörgetni az üzletet. Kitaláltam, hogy fogom az átutazó kereskedőket bevonzani a boltba. Kihelyeztem egy táblát, amire a következőt írtam: „Jöjjön be és legyen vendégünk egy felesre és egy kockacukorra!” A tervem bevált, a forgalom megnégyszereződött.

Mondhatjuk, hogy ez volt Svédország első hivatalos reklámkampánya?

Nem szeretnék álszerény lenni, úgyhogy mondhatjuk.

Nem hiszed el,  hogy veszítette el teljes vagyonát Lars Olsson Smith?

screen_shot_2018-02-16_at_13_12_23.png

A fiatal L.O.Smith

De ha nem tévedek, még hosszú út vezetett Stockholmig és a vodka kereskedelemig?

Bizony-bizony. Tizennégy éves koromban költöztem csak a fővárosba.

Emlékszik első találkozására a vodkával?

Hogyne emlékeznék! Meglehetősen emlékezetes volt. (nevet) Amint Stockholmba ért a hajónk, a kapitány és a legénység ragaszkodott ahhoz, hogy megízleljem a felnőtt férfiak édes életét, így azonnal egy kocsmába vezetett az utunk. Emlékszem, liter számra folyt a sör és a tömény. Nagyon lesokkolt az egész, émelyegtem az avas étel szagától, és zavarba hoztak a matrózok körül legyeskedő nők. Csak azt éreztem, hogy innen muszáj azonnal kiszabadulnom. Így fogtam magam, és kirohantam. Elhatároztam, hogy soha többet nem iszom alkoholt, és távolt tartom magam a fogadásoktól és a prostituáltaktól.

Hogy keveredett háborúba Stockholm városával?

Azért ne rohanjunk ennyire előre! Hamar berendezkedtem Stockholmban; először egy boltban kaptam állást, majd több hajóügynöknek is dolgoztam az évek során, és megismertem az összes kapitányt, aki akkoriban kikötött ott. Ez később hasznomra vált. Közben betiltották a kis lepárlók működését, és jelentősen szigorították a vodka gyártást. A kis üzemek innentől kezdve illegálisan működtek, és sosem tudhatták, kit érdekelhet a termékük. Számomra viszont pont jól alakult minden, mivel mindenkit ismertem a dokkoknál, közvetítőként vittem nekik az üzletet. Egyre inkább úgy éreztem, hogy végre saját lábra állhatok. Ehhez viszont pénzre volt szükségem. Smith kormányzó ismét a segítségemre sietett. Miután felajánlott 300.000 korona kölcsönt, engedélyt kértem, hogy használhassam a nevét, amit meg is adott, így megalapítottam a LO Smith & Co-t.

screen_shot_2018-02-16_at_13_23_04.png

L.O.Smith karrierje csúcsán

Ekkor hány éves is volt?

Épphogy betöltöttem a 19-dik életévemet. Magabiztos ifjú voltam, tele energiával és becsvággyal. 1860-ban feleségül vettem első feleségemet Marie Louise Collint. Ekkorra régi mentorom, Flygaresson által adott kölcsönt is sikerült visszafizetnem. Úgy tűnt, révbe értem. Ahogy teltek az évek, egyre sikeresebb lettem, a cégem, a vagyonom és a családom is jócskán gyarapodott. Egy gyönyörű házban éltünk, tele drága bútorokkal, kristálycsillárokkal, a plafonon, saját sikertörténetem momentumaival. Hitves feleségem is kiélvezte ennek minden előnyét, a tenyeremen hordoztam, minden nap Koppenhágából küldettem számára a frissen vágott rózsákat. Bár az üzlet prosperált, nem nyugodtam, és új vizekre eveztem; beszálltam a répacukor üzletbe is.

Miért fordult aztán mégis a vodka felé?

Egyre inkább beleástam magam az alkohol világába; tanulmányoztam a kereskedelmet, a gazdasági statisztikákat, más országok alkohol szokásait, és természetesen a lepárlás metódusát. Bejártam Párizst és Kairót, a legtökéletesebb módszert keresve, és ekkor találkoztam egy különleges technikával, amit már más európai országokban használtak. Hazaérve egyre csak tökéletesítettem a vodkakészítést, így hoztuk létre az Absolut Pure Vodka-t. Nemsokkal ezután megnyitottam első gyáramat Reimersholme szigetén. Innentől kezdve egyre több vodkát gyártottunk és exportáltunk.

Stockholm város mennyire nézte ezt jó szemmel?

A vodka kereskedelem monopolizálódott a városon belül, ez is mutatja, hogy mindent maguknak akartak. De nem gondolhatták, hogy ennyiben hagyom! Engem sokkal keményebb fából faragtak annál. Látnia kellett volna, amikor megjelentek az első plakátok a városban; saját boltot nyitottunk Reimersholme-n, ahol nemcsak olcsóbb volt a vodka, de ingyen szállítottuk a vásárlókat hajóinkon Stockholm városa és a sziget között. Egy hónap alatt tízszeresére nőtt a forgalmunk. Valójában semmi jogsértőt nem követtünk el, hiszen a boltunk már Brännkyra helyhatósága alá tartozott. 1882-ben azonban lejárt az 5 éves engedélyünk, és szavazást rendeltek el a Parlamentben. Egyszerűen átnéztek rajtam, egy új társaság kapta meg a jogokat. Hatalmas düh vett rajtam erőt! Nem hagyhattam, hogy tönkremenjen mindaz, amiért annyit dolgoztam. Másodszor is háborút indítottam. A város központjától nem messze állt egy kis sziget, Fjäderholmarna; itt kezdtük árulni a vodkánkat. Egy év alatt fél millió litert adtunk el a népnek. Hálásak voltak; és nemcsak a vodkáért, hanem azért, mert én voltam az első, aki szembe mert szállni a város vezetőivel, és nyert is. (nevet)

Ön sokkal többet tett az emberekért, mint, hogy vodkát adott nekik. Mesélne a Sárga Levélről?

Miután láttam, hogy milyen nyomorúságos soruk van a munkásoknak, elkezdtem azon dolgozni, hogy tehetném jobbá az életüket. Végül is az ő munkájuk gyümölcse is volt, hogy ilyen sikeres lett a vállalat. A Sárga Levélben, ami olyan híres lett, hat oldalon keresztül fogalmazta meg, hogy lehetne javítani helyzetükön. Érdekes, nem volt célom a sárga papírral, egyszerűen az volt otthon, de így utólag visszagondolva, különleges küllemével még jobban felkeltette az érdeklődést. Habár 1884-ben megnyílt az első népkonyha, ami könnyebbséget hozott volna a munkásoknak, de az emberek szégyelltek bemenni, csekély érdeklődés mutatkozott iránta. Ezt azóta is annak az áskálódásnak tulajdonítom, ami végig ellenem és a reformjaim ellen folyt.

screen_shot_2018-02-16_at_13_13_23.png

L.O.Smith második feleségével

Kétszer is műtötték vesekővel. A sok harc, küszködés és az ezekkel járó keserűség nyomott hagyott az egészségén. Hogy látja így utólag?

Nem tagadom, volt, hogy mérhetetlen düh vett erőt rajtam, de közben ez volt, ami vitt előre; hogy megmutassam, hogy nem hajtom igába a fejem azok előtt, akik megpróbáltak tönkretenni, kisemmizni. Kétségkívül a spanyolországi adó botrány sem tett jót, végtére is 12 millió koronát veszítettem. Nagy csalódás volt, hogy 1980-ban, második vesekő műtétem után elfordult tőlem a családom, és a rájuk adományozott pénzből semmit sem láttam vissza, miután szerencsésen túléltem a komoly műtétet. A feleségem elvált, a gyermekeim elfordultak tőlem; egyedül a kis Mary maradt mellettem. Azóta már ő is gyűlöl, nem tudja megbocsátani, hogy beleszerettem Anna Viktoriába, akit cselédlánynak fogadott fel még 1896-ban. Nézze, elvesztettem az összes pénzemet, az afrikai bányák az ott kirobbant háború miatt csődbe mentek, egy vén öregember vagyok, Anna Viktoria mégis mellettem maradt. Most már csak azért élek, hogy befejezzem az emlékirataimat. Nekem már nem maradt semmim, csak a fiatal feleségem és az emlékeim. Izgalmas életem volt, sikerrel koronázva, csalódásokkal keserítve. Egy valamit viszont senki nem vonhat kétségbe; hogy a világot megajándékoztam a legtisztább vodkával, amit ember csak kóstolhat.

Lars Olsson Smith emlékiratai végül 1913-ban jelentek meg. Családja azonnal beperelte rágalmazásért, de mielőtt még pontot tehettek volna a bírósági per végére, 1913-ban meghalt. Munkások ezrei kísérték koporsóját végső nyughelyéhez.

Habár L. O. Smith története igen, az Absolut Vodkáé közel sem ért véget.

screen_shot_2018-02-16_at_13_19_21.png