Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Zsili - új képek -

Babos Zsili kiállításmegnyitó

2017. június 15. - absolut_hu

baboszsili_kiallitas.jpg

Június 9-én Babos Bertalan Zsili 2014-től 2017-ig tartó időszakának képeiből nyílt kiállítás az Art Forward szervezésében, ahol az Absolut. is ott volt. 
"A legújabb monumentális festményei ’csodákat’ ábrázolnak. Képzeletbeli világokat, tájakat, emberszabású lényeket, olykor pedig kitalált vagy élő állat példányokat láthatunk a képein. A lényeg a zűrzavar, a káosz! Szinte már misztikusnak mondhatók Zsili képei, mintha egy álomvilágba csöppentünk volna, ahol minden megtörténhet a jó és a legsötétebb gondolataink is."- összegezte a kiállítást a szervező csapat. 

Bár már olvashattatok a blogon egy interjút a képzőművésszel, a kiállítás kapcsán pár dolog foglalkoztatott minket:

Hogy sikerült a kiállítás? Milyen visszajelzéseket kaptál?

A visszajelzés számomra elég ellentmondásos dolog, mert azt sem szeretem, ha dícsérnek, és azt sem, ha belemagyaráznak a munkáimba. Ez nagyon személyes, annak ellenére, hogy az ember nem magának készíti a festményeket. Elég családias volt, igazi kortárs kiállításnak indult, először páran lézengtek csak, aztán kimondottan sokan lettek. Jó kis közönség jött el, örültem, hogy a fél társaságot nem is ismertem. Ilyenkor megpróbálok mindenkivel másról beszélni, mert nem szeretem magamat ismételni, és mondhatom, hogy nagyon jó meglátásokkal találkoztam. Érdekes, hogy volt, aki abszolút érezte, hogy mennyire apokaliptikusak ezek a festmények, és átlátta a munkáimat látva, hogy most éppen hogy viszonyulok a világhoz vagy éppen magamhoz.

zsili-megnyito-0031.jpg

Ez a kiállítás négy évet ölel fel az életedből. Ez milyen periódus volt számodra?

Nagyon fontos, hogy az elmúlt egy évet úgy tölthettem el, hogy nem volt más munkám, így csak a műteremben dolgoztam. Ez nem sokszor fordul elő az ember életében. Ez idő alatt csináltam a nagyon részletes képeimet, és jópárat nem is tudtam teljesen befejezni, viszont fontos volt számomra, hogy lássam őket kimozdítva a műteremből. Gyerekkorom óta vannak visszatérő témáim, de úgy vettem észre, hogy mostanra ezek letisztultak valamennyire. Egyébként egy gyűjtőm pont azt mondta, hogy amikor húsz éve vásárolt tőlem egy képet, azt gondolta akkor, hogy milyen jó, hogy most vette, mert később biztos nem lesz időm annyira részletes festményeket festeni. A legtöbb képzőssel ellentétben viszont a mai napig nem tisztultak le a munkáim, továbbra is egymillió figura van rajtuk. A képeim legalább annyira részletesek, mint egy karfiol, bármennyire is furcsán hangzik, ahhoz tudom hasonlítani őket. Közben meg tudom, hogy egyáltalán nem populáris műfaj az enyém. Persze van olyan rétege is, hogy színes, és ezáltal valamivel befogadhatóbb is, de összességében kell hozzá egy bizonyos ízlés. Legalább harminc nagy kép került ki most a kiállításon, és ezek között vannak nyugodtabb, derűsebb darabok is, de a túlnyomórésze nem túl könnyed eseményeket jelenít meg.

Milyen témákat jelenítenek meg a festmények?

Egyrészt életutakat, filozófikusabb témákat, másrészt ott vannak a sok alakos képek, ahol például menekül a király, omlik a fal, ömlik a láva.

Milyen technikákat használtál?

Nem használtam új technikákat, nagyrészt maradt az olaj, a spray és a szita, de vannak grafikus, vonalas képek is.

zsili-megnyito-0063.jpg

Melyik számodra a legizgalmasabb rész a felkészülés során?

Az mindenképpen izgalmas számomra, hogy a műteremből kikerülve más kontextusban és környezetben látom a munkáimat. Most éppen úgy helyeztem el őket, hogy összeérnek, ami hozza magával azt is, hogy kioltják egymást, hiszen rengeteg információ van rajtuk. Ettől mondhatjuk úgy, hogy szinte fullasztó maga a kiállítás. Valójában ezek a képek egyedül néznek ki jól, egy nagy fehér falfelületen. Nagyjából úgy működnek, mint egy TV, szinte zsizsegnek.

Mi lesz a kiállítás után? Merre mész tovább?

Azokat a képeimet, amik nem lettek végül teljesen készek, befejezem, és aztán kicsit újítani szeretnék. Valószínűleg elköszönök ezektől a nagy méretű, sok alakos, teátrális témáktól, és kicsit lepuhítom magamat. Van olyan tervem, hogy a fiammal közösen festek majd, de ez persze attól is függ, hogy mennyire lesz rá fogékony pár évesen. A gyerekrajzok közel állnak hozzám, a diplomamunkámban is azokat vizsgáltam. Nagyon szeretem egyébként még a mentálisan beteg emberek és az autisták művészetét is. Van még 5-10 évem, hogy megszövögessem az elkezdett képeimet, és mellette belekezdtek valami sokkal puhább dologba.

A megnyitó képekben

zsili-megnyito-0017.jpg

zsili-megnyito-0003.jpg

zsili-megnyito-0032.jpg

zsili-megnyito-0095.jpg

zsili-megnyito-0080.jpg

zsili-megnyito-0015.jpg

zsili-megnyito-0072.jpg

zsili-megnyito-0004.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

http://absolutbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr9112594797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.