Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Egy város a benne élőkben mutatkozik meg igazán

Absolut Budapest

Női erő férfi fölényben – Interjú Anger Borbálával

2016. december 05. - absolut_hu

angerborbala_portre_logozott.jpg

Anger Borbála két évvel ezelőtt eldöntötte, hogy Magyarország egyik legelismertebb bartendere lesz. Jó úton van, hogy elérje álmát. Ma a Buddha–Bar Hotel Budapestben dolgozik, azon a helyen, amit a kezdetekkor nézett ki magának. A kemény munka és a kitartás meghozta az eredményt, októberben már a hotel párizsi lokációján is bizonyíthatott. Rengeteg tapasztalattal és talán még annál is több élménnyel jött haza. Erről is mesélt nekünk.

Mit szeretsz a legjobban ebben az egészben?

Ez nekünk olyan, mint egy színpad. Úgy érzem, hogy teljes mértékben önmagamat adhatom, kiélhetem a kreativitásomat. Ezenkívül rengeteg emberrel találkozom, ami izgalmas. Ebben a szakmában van, hogy csendes hallgatónak kell lenned, máskor kicsit olyan vagy, mint egy pszichológus. A vendégek imádják a kisebb varázslatokat is. Mondjuk, ha meggyújtunk valamit. Az biztos, hogy ha valaki leül velem szembe, akkor élete legjobb italát szeretném neki elkészíteni, és azon vagyok, hogy ez legyen élete legjobb estéje. Számomra az a legizgalmasabb momentum, amikor beleisznak az italba, és az arcukon meglátom az elégedett mosolyt. Nagyon fontos számomra, hogy örömet szerezzek másoknak.

Közben pedig egy varázslatos helyen vagy, mintha egy mesébe csöppentél volna, nem?

Nekem az volt az álmom, hogy itt dolgozhassak. Két évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni ezzel, és szerencsés vagyok, mert volt egy nagyon jó mesterem Sándor, akinek ezúton is szeretném megköszönni, hogy elindított ezen az úton. Végig az lebegett a szemem előtt, hogyha sokat tanulok, akkor majd egyszer felnövök a feladathoz, hogy ezen a helyen készíthessem az italokat. Azt hiszem ez mindent elmond arról, hogy mennyire szeretek itt lenni.

Hogy és miért kezdtél bele egyáltalán?

Véletlenül csöppentem ebbe. Nagyon gyorsan szükségem volt valami munkára, és eredetileg fagyis lány lettem volna a Zöld Pardonban, de aznap, amikor bementem dolgozni, pont nem volt elég emberük az italpultban, én meg beálltam. Persze akkor még semmit nem tudtam arról, hogy mitől lesz valaki jó ebben, csak kiöntögettem az italokat. Annyira érdekelt, hogy utánanéztem, és elmentem egy bartender iskolába. A frissen végzettek önbizalmával jöttem ki onnan, aztán szerencsére már az első munkahelyemen igazi bartenderekkel dolgozhattam együtt, és akkor döbbentem rá, hogy semmit nem tudok valójában. (nevet) A mai napig élénken bennem van az élmény, amikor láttam őket italt készíteni. Lenyűgözött, hogy milyen elegánsan mozognak, mekkora tudásuk van. Ott fogalmazódott meg bennem, hogy én ezzel komolyan szeretnék foglalkozni. Ott találkoztam a mesteremmel is, aki egy éven keresztül segítette a fejlődésemet.

Sajnos még mindig ott van a prekoncepció, hogy a bartender nem más, mint pultos. Sokan nem is értik, hogy mi a nagy szám abban, hogy valaki összelöttyint valami italt. Ezzel te is gyakran találkozol?

Itthon még mindig elég alacsony szinten van az italkultúra, annak ellenére, hogy jó úton haladunk. Sokan úgy állnak hozzá, hogy megveszik a legolcsóbb sört, fröccsöt, a lényeg, hogy üssön. Aztán ott vagyunk, a bartendereknek az a szűk rétege, akik megpróbáljuk megismertetni az emberekkel a különböző koktélokat, és azért dolgozunk, hogy bebizonyítsuk, hogy az nem az a kék színű, esernyős ital, és legfőképpen nemcsak lányok ihatják. Ez ennél sokkal több. Biztosan állíthatom, hogy mindenkinek tudunk olyan italt készíteni, ami a korához, személyiségéhez, ízléséhez passzol. Sok esetben megbíznak bennünk a vendégek, de az is előfordul, hogy ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz. Ilyen esetben is az a cél, hogy a legjobbat kapják, ha Pina Coladat, akkor legyen az a világ legjobb Pina Coladaja.

Mi köze lehet A kis herceghez egy koktélnak?

Mi számodra a legnagyobb kihívás?

Talán az a legnehezebb az egészben, hogy lány vagyok egy férfi szakmában. Ha leül elém két férfi vendég, akkor sokszor a nőt látják meg először bennem. Ilyenkor ki kell törnöm ebből a megítélésből, és be kell bizonyítanom, hogy nem azért állok itt, mert szépen tudok nézni, hanem mert jó italokat tudok készíteni. A másik nehézség pedig kirángatni az embereket a vodkaszódából. Szerencsére ez már egyre jobban megy, hiszen az előző helyen megtanultam vodkaszódából Cosmopolitant eladni. (nevet) Semmi sem lehetetlen, csak tudnod kell irányítani a helyzetet. Te itt házigazda vagy, és vendégül kell látnod az embereket.

Milyen ízekkel szeretsz dolgozni?

Nem mondhatnám, hogy csajos ízlésem vagy, inkább a savanykás-kesernyés italokat szeretem, azokból is a rövidebbeket, maximum az Old Fashioned az, ami még belefér. Inni egyáltalán nem szeretem a gyümölcsös koktélokat, elkészíteni viszont annál inkább. Megpróbálok minél különlegesebb dolgokat kitalálni. Gyakran használom az itteni konyhát inspirációs forrásnak, és szívesen nézem ilyen szempontból a főzőműsorokat is.

Mi inspirál még, akár olyan dolog, amire nem is gondolnánk?

Gyakran kapcsolom filmekhez az italaimat. A versenyeken sokszor inspirálódom belőlük. Nemrég A kis herceg ihletett meg, de említhetném még a Fekete hattyút is, vagy Aphroditét, aki nem kimondottan filmhez kapcsolódik, de inspirált már egy tengerparti koktél kapcsán. Ez olyankor úgy működik, hogy egy összetevő egy szereplőt vagy érzést szimbolizál.

Vannak elsőre furcsának tűnő összetevők, amiket gyakran használsz?

Nagyon szeretem használni a sót és a borsot.

angerborbala_kep_interjuhoz_logozott.png

Nemrég nálatok járt Vicky Milon, a párizsi Buddha Barból, aki tartott egy workshopot, és kiválasztott egy bartendert, aki eltölthetett náluk pár napot. Ez a bartender te voltál. Hogy érezted magad kint?

Életem eddigi legjobb négy napját töltöttem el ott, úgyhogy mindenkinek szeretném megköszönni, aki ezt lehetővé tette. Persze egy kicsit azért furcsa volt, hogy most mindenki azt leste, hogy én mit szeretnék. A három napos koktélhétvégére én állíthattam össze a itallapot. Az első nap lekevertem az koktélokat, a második nap pedig a workshop vendégei beálltak a pultba, és ők készítették el az italaimat. Magyar specialitásokkal készültem, Unicumot és tokaji bort választottam alapanyagnak. Elvittek Champagne-ba, Taittinger birtokára, ahova azt gondolom, hogy nagyon kevesen jutnak el. Nagyon sokat tanultam kint a vendégekhez való hozzáállásról. Nálunk mindegy, hogy hány óra van, minden helyzetben alázatosak és kedvesek. A kinti csapat is nagyon jó, befogadtak, elvittek munka után is pár helyre, és azóta is tartjuk a kapcsolatot.

Mi a négy ital, amit elkészítesz nekünk?

Két italt választottunk az Absolut repertoárjából, mindkettőt egy kis csavarral készítem el. Az egyik egy kiwis-uborkás martini lesz, kis bodzával ízesítve, a másik egy gyümölcsös passion fruitos, kalifornia paprikás rövid ital. Lesz még két saját kreálmány: a Killing Me Softly egy csokoládés-málnás koktél, ami az édes-kesernyés ízvilág kettőségére épül, a Let Me Outban pedig a rumot és a vodkát hoztam összhangba; vörösborral és a melasszal tettem még izgalmasabbá.

Budapesthez milyen érzések kötnek?

Mi, bartenderek általában sötétben látjuk Budapestet. Ez elég sajátos dolog. Munka után mindig a Lánchídon megyek át, és minden egyes alkalommal rácsodálkozom, hogy milyen gyönyörű ez a város. Ez a kedvenc pontom. Nagyon szeretek itt élni, ami persze nem jelenti azt, hogy nem szeretném kipróbálni magam külföldön is, de úgy érzem, hogy nem tudnám itthagyni örökre.

süti beállítások módosítása